A 20. század közepe, azaz a számítógép megalkotása óta nemcsak arról folyik vita, hogy meddig lehet fokozni a számítógépek képességeit, hanem arról is, hogy maga az emberi agy tekinthető-e egyfajta számítógépnek. Az utóbbi kérdést illetően a kutatók közti konszenzus elmozdult arról a pontról, hogy ezt a kétfajta információfeldolgozási egységet lénye gében azonosnak tekintse, afelé, hogy alapvetően különbözőnek tartsa őket. Az agy tehát tényleg számítógép? Amikor a számítógépek az 1940-es években először népszerűvé váltak, rögtön gondolkodó gépekként aposztrofálták őket. Az ENIAC-ot, amelynek kifejlesztését 1946-ban jelentették be, a sajtó „óriás agynak” titulálta.

Amikor a számítógépek az ezt követő évtizedben kereskedelmi forgalomba kerültek, a reklámok gyakran úgy írták le őket, mint amelyek képesek olyan műveletekre is, amelyeket a hagyományos biológiai agy nem tud elvégezni. A számítógépes programok pedig hamarosan lehetővé tették, hogy a gépek megfeleljenek ennek a szerepnek. Az 1959 ben Herbert A. Simon, J. C. Shaw és Allen Newell által a Carnegie Mellon Egyetemen létrehozott „általános problémamegoldó” képes volt bizonyítást szolgáltatni egy olyan tételre, amelyet Bertrand Russell (1872–1970) és Alfred North Whitehead (1861–1947) nem tudtak megoldani a Principia Mathematica [A matematika alapjai] című híres, 1913-as munkájukban. Az ezt követô évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a számítógépek az embert jelentősen meghaladva képesek könnyedén megbirkózni olyan intellektuális feladatokkal, mint a matematikai problémák megoldása, a betegségek diagnosztizálása és a sakkozás, ám nehézségeik adódtak például a cipőfűző befűzését végző robot irányításával vagy pedig akár egy ötéves gyermek számára is érthető emberi nyelv megértésével. A számítógépek csak most kezdik elsajátítani ezeket a készségeket. Ironikus módon a számítógépes intelligencia fejlődése az ember fejlődésével ellentétesen halad.

A mai napig viták tárgyát képezi, hogy a számítógép és az emberi agy valamilyen szinten egyenértékűek-e. A bevezetésben utaltam rá, hogy több millió link mutat az emberi agy komplexitására vonatkozó idézetekre. Hasonlóképpen, „az agy nem számítógép” Google-keresésre több millió linket kapunk. Véleményem szerint az ilyenfajta megállapítások nagyjából ahhoz hasonlók, mintha azt mondanánk „az almaszósz nem alma”. Pusztán technikai szempontból ez a megállapítás igaz, de az almából készíthető almaszósz. Talán jobban közelíti a lényeget, ha azt mondjuk, „a számítógépek nem szövegszerkesztők”. Igaz, hogy a számítógép és a szövegszerkesztő különböző fogalmi szinteken léteznek, de a számítógép képes szövegszerkesztésre, ha szövegszerkesztő programot futtat, ám ez fordítva nem lenne igaz. Hasonlóképpen egy számítógép is képes aggyá válni, ha agyszoftvert futtat. Ezt a célt tűztem ki magam elé én is, és a hozzám hasonló kutatók úgyszintén.

A kérdés ezek után úgy hangzik, hogy meg tudjuk-e találni azt az algoritmust, amely képes a számítógépet egy emberi aggyal egyenrangú entitássá változtatni. Egy számítógép végső soron le tud futtatni bármilyen algoritmust, amelyet leírhatunk a lényegéből fakadó univerzalitása miatt (ez csak a saját kapacitásától függ). Az emberi agy viszont csak bizonyos algoritmusokat futtat. Módszerei nagyon okosak, tekintve, hogy nagymértékű plaszticitása és tapasztalatai alapján lehetővé teszi saját sejtkapcsolatainak az átstrukturálását, ám ezeket a funkciókat képesek vagyunk mi is szoftveresen modellezni. A számítástechnika univerzalitása (az elgondolás, hogy egy általános célú számítógép képes bármelyik algoritmus implementálására) – és ennek az elgondolásnak az ereje – az első valódi gépek létrejöttével egyidejűleg fogalmazódott meg. Négy kulcsfontosságú fogalom jellemzi a számítástechnika univerzalitását és megvalósíthatóságát, továbbá alkalmazhatóságát a saját gondolkodásunkra. Érdemes itt áttekinteni őket, az agy ugyanis felhasználja ezeket. Az elsô elgondolás, hogy megbízhatóan kommunikáljunk, emlékezzünk és számítsuk ki az információkat.

 

A szövegrészlet Raymond Kurzweil: Hogyan alkossunk elmét? című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban!