1. Az U-vezetéselmélet az emberi tudatosság fejlesztése szemszögéből társítja a rendszeralapú gondolkodást, az innovációt és vezeti a változást.
  2. U-vezetéselmélet három fő eleme:
  • Egy keretrendszer: a vezetés vakfoltjának észleléséhez és a rendszerek megváltoztatásához
  • Egy módszer a tudatosságalapú változás megvalósításához: folyamat, alapelvek, gyakorlatok
  • Egy új történet létrehozása, mely a szellemi és intézményi operációs rendszereink a társadalom minden szektorában frissítésével evolúciós társadalmi változást eredményez
  1. Minden társadalmi jelenség, mint mező két dimenzióval rendelkezik akár a növények: az egyik a látható, amelyik a felszín felett növekszik, a másik pedig láthatatlan, a felszín alatt található.
  2. A vezetéselmélet négy különböző módot azonosít, amelyekből a tett és a figyelem megjelenik a világban. Ezek a tudatosság olyan minőségi szintjeiből alakulnak ki; mint a (1) megszokott, (2) egórendszerű, (3) empatikus-kapcsolati és a (4) teremtő: ökorendszerű.
  3. A tudatossághoz szükséges a félretevés és rácsodálkozás: csak az ítélkezés félretételével nyithatjuk meg magunkat a rácsodálkozáshoz. A rácsodálkozás pedig arról szól, hogy észrevesszük, létezik egy világ a letöltésünk mintáin túl.
  4. Csoport szinten a közös érzékelés tartalma, hogy olyan helyekre kell eljutnunk, ahol megtalálhatjuk a legtöbb lehetőséget rejtő önmagunkat, miután ezekben a kapcsolatokban gyökerezik a jövő magvainak a felszínre törése. A szándék ereje a mélyebb szándék a vállalati belenevelés ellentéteként jelenik meg.
  5. Közös alkotás alapja, hogy fedezzük fel a jövőt cselekvések által úgy, hogy a kialakuló jövőnek teret adhassunk. Ez a tér a tárolóhely. A tárolóépítés helyes módja, hogy alkossunk olyan új tárolóhelyeket, amelyek aktíválják a teremtő társadalmi mezőt.
  6. Jelenlegi társadalmi ökorendszerünk problémája a megszakadt visszacsatolási hurok a részek és az egész között. Amikor ez megtörténik, a közös tudatosság elkezd elmozdulni az egórendszerű tudatosságtól az ökorendszerű felé – az elszigetelt nézőponttól a rendszerszemlélet irányába.
  7. A rendszerben való gondolkodás lényege, hogy segítsünk az embereknek lezárni a visszacsatolási hurkot a rendszerek viselkedési szinten való megvalósítása és a tudatossági és gondolkodási szinten való szintje között.” Az elsődleges valóság nem a külső rendszer volt, hanem egy megosztott elképzelés, amely annak eredményeképpen jött létre, hogy együttesen előhívtuk a kialakuló jövőt.
  8. A tudatosságra alapuló rendszerváltozás módszere, hogy függesszük fel a letöltési mintákat a teremtő társadalmi mezők működésbe hozásáért