Chinmoku: a csend szerepe a japán kommunikációban

2019-05-16T12:32:52+00:00május 16th, 2019|Geopolitika, Könyvcsütörtök|

Az emberi lények közötti kommunikáció változatos formákat ölthet, és magában foglalja nemcsak a verbális, hanem az olyan nonverbális üzeneteket is, mint például a gesztusok, az arckifejezések és a testtartás. Az ilyen nonverbális kommunikáció többnyire nem tudatos, mindazonáltal alapvető szerepet játszik az emberi kapcsolatokban. A chinmoku, vagyis a csend különösen fontos kommunikációs készségnek tekinthető, nem csupán [...]

Lehet, hogy Közép-Kelet és Észak-Afrika menti meg a nyugatot?

2019-05-09T15:16:56+00:00május 10th, 2019|Geopolitika|

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint ma már nincs ország, mely mentesülne a klímaváltozás hatásai alól. E klímakockázatok regionálisan változó mértékben, magasabb vízhiány, élelmiszerbiztonsági sérülékenység, több aszály, és minden korábbinál erőteljesebb hőhullámok, továbbá betegségek formájában gyakorolnak ránk hatást. Neeshad Shafi, a katari székhelyű Arab Ifjúsági Klíma Mozgalom vezetője, a Világgazdasági Fórumon meg-jelent cikkében [...]

Danszaj szellemei

2019-03-28T15:50:03+00:00március 28th, 2019|Geopolitika, Könyvcsütörtök|

Iszán régióban, a Thaiföld zord északkeleti területeire néző hegylánc oldalában fekszik Danszaj városa, ahol minden évben megrendezik a Phi Ta Khon szellemfesztivált. Danszaj messze van. A körülötte fekvő vidék, Löj neve azt jelenti, „távol”. Az északi oldalán folyik a Mekong, és a folyón lefelé néhány órányira van Laosz fővárosa, Vientián, jóval közelebb, mint Bangkok. Bár [...]

Kik élnek a Közel-Keleten?

2019-02-28T15:01:31+00:00február 28th, 2019|Geopolitika, Könyvcsütörtök|

Az ENSZ Népességügyi Osztályának 2015-ös adatai alapján a Közel-Kelet térségében megközelítőleg 510 millió ember él.3 Ugyanakkor ezt a statisztikát érdemes némi fenntartással kezelni. Példának okáért Libanonban 1932 óta nem tartottak népszámlálást. Ha tartanának, az érvénytelenítené az ott élő vallási csoportok arányos képviseletére vonatkozó megegyezéses formulát. Egyiptomban a kötelező sorkatonai szolgálat miatt a szülők a fiúgyerekeiket [...]

A hatalomgyakorlás gazda(g)sága II. – Hivalkodó fogyasztás

2019-03-04T07:19:01+00:00február 26th, 2019|Geopolitika, Közgazdaságtan/pénzügy|

A presztízs kérdése a közgazdaságtani kutatások részéről is egyre inkább előtérbe kerül, melyet a viselkedési közgazdaságtan megerősödése segített elő. A közgazdasági Nobel-díjas Daniel Kahneman és Richard Thaler munkái ugyanis világossá tették, az emberek nem olyan előrelátóak, számítóak és következetesek, mint ahogyan azt a közgazdászok korábban feltételezték, és rámutattak, hogy az emberi viselkedést túlzottan leegyszerűsítő, a [...]

A hatalomgyakorlás gazda(g)sága I. – Presztízsben az erő

2019-02-26T11:05:02+00:00február 26th, 2019|Geopolitika|

A nemzetközi kapcsolatok irányításában jelenleg az erő különböző típusai dominálnak, megjelenésüket leginkább az állami berendezkedés és a hatalomgyakorlás formája határozzák meg. Egy nemzetállam pozitív megítélésére ma már inkább az úgynevezett puha hatalomgyakorlással, a „soft power” eszközeivel lehet hatást gyakorolni, míg a történelmi időkben kifejlődött, katonai erőre és gazdasági teljesítményre alapozott, úgynevezett kemény, vagy „hard power” [...]