Hogyan járulnak hozzá a CEO-k az egyenlőtlenségek növekedéséhez? – II. rész

2019-03-08T10:15:09+00:00március 8th, 2019|Közgazdaságtan/pénzügy|

Az adózás hatását erősítette fel az a tény, hogy a gazdaság átalakulása miatt a munkakörök többsége esetében a dolgozó egyéni hozzájárulásának mértéke nem állapítható meg objektív és egzakt módon, különösen a vezetői pozíciók esetében. Emiatt a bérek és a javadalmazás meghatározása részben önkényes alapon történik, és mint ilyen, nagy szerepet játszik benne az érdekérvényesítő képesség. [...]

Hogyan járulnak hozzá a CEO-k az egyenlőtlenségek növekedéséhez? – I. rész

2019-03-06T10:29:34+00:00március 5th, 2019|Közgazdaságtan/pénzügy|

Thomas Piketty a „Tőke a 21. században” c. könyvének megjelenése óta a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek a médiában és a közbeszédben is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Álláspontja szerint az egyenlőtlenségek alakulását alapvetően a konvergencia vagy a divergencia irányába ható, politikai jellegű folyamatok határozzák meg. Kevesen vitatják, hogy a fejlett országok többségében az elmúlt évtizedekben mind [...]

A hatalomgyakorlás gazda(g)sága II. – Hivalkodó fogyasztás

2019-03-04T07:19:01+00:00február 26th, 2019|Geopolitika, Közgazdaságtan/pénzügy|

A presztízs kérdése a közgazdaságtani kutatások részéről is egyre inkább előtérbe kerül, melyet a viselkedési közgazdaságtan megerősödése segített elő. A közgazdasági Nobel-díjas Daniel Kahneman és Richard Thaler munkái ugyanis világossá tették, az emberek nem olyan előrelátóak, számítóak és következetesek, mint ahogyan azt a közgazdászok korábban feltételezték, és rámutattak, hogy az emberi viselkedést túlzottan leegyszerűsítő, a [...]

Igaza van-e Thomas Piketty-nek?

2019-02-14T15:49:12+00:00február 7th, 2019|Könyvcsütörtök, Közgazdaságtan/pénzügy|

Megjelenése óta Piketty könyve kapott dicsérő szavakat és kritikát egyaránt. A mű számos eleme heves viták kiindulópontjává vált, de természetesen lehetetlen minden leírt és elhangzott hozzászólásra reflektálni. A viták három fő terület köré csoportosíthatók: 1) az adatok helyessége; 2) az elméleti keretek helytállósága; és 3) az elvi javaslatok alkalmassága. […] Zárásként térjünk még ki a [...]

A kulcsvaluták eredete

2018-11-30T08:31:25+00:00november 22nd, 2018|Közgazdaságtan/pénzügy|

Az amerikai dollár kizárólagos kulcsvalutaként működő jelenléte 1914 után kezdett kialakulni. Ezt megelőzően a világgazdaságban betöltött vezető státuszát az Egyesült Államok már jóllehet elérte, fizetőeszköze még nem tört egyeduralomra, annak eléréséhez ugyanis több tényező együttállására volt szükség. A valuta globális szintre történő emelkedéséhez megannyi olyan gazdasági és intézményi kihívással kellett szembenéznie, amelyekre a 20. század [...]

A nemzetközi valutarendszer természete

2018-11-20T15:18:58+00:00november 20th, 2018|Közgazdaságtan/pénzügy|

Új nézetek váltják fel a globális valutarendszer megítélését. Barry Eichengreen és szerzőtársai, meghaladva a korábbiakban népszerű kizárólagos kulcsvaluta narratíváját, egy több kulcsvalutára épülő rendszer természetes jellegére hívják fel a figyelmet. A korábbi nézetek szerint mindig lesz egy domináns valuta, mely vezető szerepet fog betölteni a határon átnyúló fizetések rendszerében, e státuszt a történelmi időkben az [...]