Nagyon hasonlóan a válsághoz, a történelem eszméje is hordoz bizonyos alapvető és produktív kétértelműséget: ez most vajon felelevenítés, vagy maga a valóság? Ez egyértelműen kapcsolódik a francia és a német nyelv regiszteréhez, ahol ugyanazt a szót használják a „történet” és a „történelem” kifejezésére (histoire/geschichte). De még az angol nyelvben is, ahol külön szavak állnak a [...]
A „homo histeria”, a „történelmi ember képessé tesz arra, hogy egy narratív sorrendiségnek köszönhetően elhelyezhesse magát az ember a világban, de a homo historia nem az események elrendezett sorrendje szerint tapasztalja meg az életet, hanem mint az előtte felmerülő értelmetlenségként, amelyre a történelmi diskurzus önmagát kínálja megoldásként. A „globalizáció” nem egy egyszerű [...]
A közgazdaságtan fejlődéstörténete segíthet új fénybe helyezni a pénzügyi világ mai történéseit. A klasszikus közgazdaságtan megszületését nyugaton gyakran Adam Smith A nemzetek gazdagsága című, 1776-ban megjelent könyv szerzőjéhez kapcsolják, majd később David Ricardóhoz, aki Smith „láthatatlan kéz” teóriájától megihletve megteremtette az elmélet analitikus hátterét. A klasszikus közgazdaságtani megközelítésben a piacok akkor működnek [...]
A válság után a pénzügyi rendszer megbízható és etikus működésébe vetett bizalom helyreállítása a legnehezebb feladat. A pénzügyi rendszer fő funkciója a közvetítés. Ezen funkció miatt pénzügyi szektor a társadalmi kohézió fontos területe. A gazdaságot egy pénzérmének feltételezve az egyik oldala a reálgazdaság, a másik oldala a pénzügyi rendszer. Egy pénzérme csak [...]
Képzeljük el, amint a Microsoft felső vezetői értekezlete egy „EMPÁTIA” felirattal kezdődik, így, nagybetűkkel kivetítve egy képernyőre. Ez finoman szólva kissé meglepő lenne azok számára, akik már valaha dolgoztak ezzel a vállalattal. És mégis, Satya Nadella, a Microsoft harmadik vezérigazgatója szenvedélyesen hiszi, hogy ez fogja átalakítani a vállalatot – empátia a vásárlókkal, egymással szemben, továbbá [...]
A makrogazdasági politikának mindhárom lábára – monetáris, fiskális és pénzügypolitika – támaszkodni kell. Ezen belül a monetáris politikának újra ki kell alakítani a szükséges mozgásteret, a fiskális politikának aktívabb szerepet kell játszania a stabilizációban, a pénzügypolitikát pedig tovább kell erősíteni. A jegybankok jelenlegi kihívásai közül kiemelkedik, hogy az alacsony inflációs és kamatkörnyezet korlátozza [...]