Kína befolyása a régióban erős gazdasági helyzetére támaszkodik. Az egykor elszigetelt és fejletlen kommunista országban több mint három évtizede folytatódó gazdasági reformok után Kína 2010 végén első ízben megelőzte Japánt a világ második legnagyobb gazdaságának szerepében, az Egyesült Államok után (Hamlin and Li Yanping 2010). A közvetlen külföldi tőkebefektetések fogadó országából Kína a közvetlen külföldi befektetések (ODI) jelentős
forrásává vált Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban. Garcia-Herrero (2015) becslése szerint 2013-ban a Kínából származó ODI összege Ázsiában 41 milliárd dollárra, az összes kínai ODI 49 százalékára rúgott, ezt Európa követte (13,9 milliárd dollárnyi, vagyis 19 százalékos volumennel), míg Afrikának jutott a legalacsonyabb összeg (5,3 milliárd dollár, vagyis 8 százalék). A kínai befektetők szemében Afrika mellett az olyan délkelet-ázsiai országok is vonzó célpontnak számítanak, mint Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám.

Délkelet-Ázsia viszonylatában a kínai ODI elsősorban a villamosenergia-termelés, a petrolkémiai üzemek, a feldolgozóipar és a nyersanyagforrások kitermelése köré összpontosul. A Laoszban és Vietnámban létesített gumifa-ültetvények például a kínai befektetések rendkívüli növekedést mutató területei közé tartoznak. 2003 óta Kína Laoszban is a legnagyobb külföldi befektetők sorába lépett. Ma Kína a Laoszi Népköztársaság második legnagyobb kereskedelmi partnere, és a vele folytatott kereskedés Laosz teljes kereskedelmi mérlegének 25 százalékát teszi ki, és így ellátja Laoszt tőkeimporttal és jelentős részt hasít ki magának Laosz mezőgazdasági és fakitermelési exportjából (Verghis et al. 2016).
A kínai projektekhez Kína belső területeiről toboroznak bérmunkásokat, amivel növelik a kínai dolgozók jelenlétét a vendéglátó országban. A kínai befektetések Vietnám esetében is jelentős mértékben növekedtek. Az 1990-es években együttesen még csak 120 millió dollár körüli összeget tettek ki, ám 2008-ra már 1,5 milliárd dollárra emelkedtek, s ezek révén Kína a tizenöt legnagyobb külföldi befektető ország közé került Vietnámban. Jelenleg Kína jelentős mértékben részt vesz Vietnám mindmáig legnagyobb bauxitbányászati programjában, több mint egymilliárd dollárnyi tőke befektetésével. Ez a projekt Dak Nong tartományban, a Kambodzsa Moldokiri nevű tartományával határos Központi Felföldön folyik. Építés alatt áll továbbá a Tan Raiban létesülő bauxitfeldolgozó üzem, és Kína részvétele a bauxitbányászatban a Központi Felföldön 2025-ig folytatódni fog. A vietnámi kormány elkötelezte magát a projekt mellett, az értelmiség, a társadalmi aktivisták és a nagyközönség erős ellenállására való tekintet nélkül.
Miközben a kereskedelmi szakadék Kína és a régió országai között egyre szélesedik, Délkelet-Ázsia hasonlóképpen a Kínában előállított áruk létfontosságú fogadó piacává vált. A rossz külkereskedelmi arányok kiegyenlítése érdekében ezek az országok hajlanak természeti erőforrásaik, köztük az ásványkincsek, a szén, olaj és földgáz, valamint az agrár- és erdőgazdasági források kitermelésére, Kínába irányuló export céljára. Meg kell azonban jegyezni, hogy miközben a tőke folyamatosan áramlik Kínából Délkelet-Ázsiába, maga Kína továbbra is elfogad külföldi segélyeket, és lakosai közül több mint százmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, napi egy dollárnál is alacsonyabb jövedelemszint mellett (Asian Development Bank 2004).