A magyar tudósok a 20. században a tudomány és a világpolitika középpontjában mozogtak. Rendkívüli tehetségük nagyrészt különleges gondolkodásmódjuknak, hírneves magyar gimnáziumi tanáraiknak és történelmi hátterüknek volt köszönhető. Nyugaton azzal magyarázták a megmagyarázhatatlant, hogy ők a Marsról jöttek. A híres marslakók egyedi életszemlélete a mai olvasók, a jövő generációi számára is üzenetet hordoz.

A kötet amellett, hogy a magyar fizikusok példátlan észjárását mutatja be, betekintést nyújt sorsuk alakulásába, tudományos eredményeik hátterébe, munkásságuk színfalak mögött játszódó eseményeibe és a korszak tudományos világának működésébe. Megismerhetjük a nagy nevek mögött rejtőző embereket: ehhez nyújt segítséget Marx György közvetlen stílusa és anekdotáin keresztül máig ható derűje, humora és optimizmusa.

„[…] szerencsére volt Amerikában egy magyar, Szilárd Leó, aki sokoldalú egyéniség volt. Még arra is képes volt, hogy megértesse az amerikaiakkal a nukleáris láncreakció fogalmát. Volt azonban valami, amit még Szilárd sem tudott: autót vezetni. 1939 nyarán én is a Columbia Egyetemen dolgoztam, ott, ahol Szilárd. Egyik nap Szilárd beállított hozzám, és azt mondta: »Teller, kérem, vigyen ki autón Einsteinhez.« […] Így augusztus 2-án kocsiba ültünk. Egyetlen problémánk volt, hogy Szilárd megint nem emlékezett, hogy hol nyaral Einstein. Kérdezősködtünk, de most senki nem tudott segíteni. Végül egy nyolcéves kisleányt kérdeztünk meg, akinek szép lófarok frizurája volt: »Tudod, azt az öreg bácsit keressük, akinek hosszú lobogó fehér haja van.« Erre a kisleány útbaigazított: »Ott lakik a második házban!« Amikor bementünk, Einstein kedvesen fogadott, teával kínálta meg Szilárdot és – demokratikus ember lévén – a sofőrt is. Szilárd egy levelet húzott elő a zsebéből, ami Roosevelt elnöknek volt címezve […].”