- Az Amszterdami szerződés létrehozta a szabadságon, a jogon és a biztonságon alapuló együttműködést az Európai Unión belül. Az intézményi átalakításnak a részeként a belső kompetenciákat egységesítette és az Európai Unió és a külső szereplők számára koherens intézményi keretet nyújtott a transznacionális belbiztonsági diplomácia működtetésére.
- A terrortámadások, beleértve a 2004. évi madridi támadást megágyazták a lehetőséget az adatmegőrzésről szóló EU irányelvhez létrehozásához, amely a tagállamokat arra kötelezte, hogy fogadjanak el olyan közös szabályokat, amelyek alapján a távközlési szolgáltatók elraktározzák a forgalmi adatokat.
- A Snowden féle kinyilatkoztatások még inkább átfogó információgyűjtést javasoltak az Egyesült Államokon kívüli személyekről, akiket csak az Egyesült Államok törvényei védtek.
- A szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok olyan jogszabályokat fogadott el, amelyekben a külföldi légi fuvarozók kötelezték az utasokra vonatkozó részletes személyes adatok átadását az Egyesült Államok határrendészeti szervei számára.
- Az adatvédelmi hatóságok a személyes adatok határokon átnyúló átadása során megkapták a nemzeti felhatalmazást, hogy megpróbálják kikényszeríteni a Bizottságból a megállapodás újratárgyalását a meglévő rendszer eredményesebb megőrzése érdekében.
- Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után a Bizottság 2003 decemberében beleegyezett abba, hogy adatokat továbbít az európai légitársaságoktól az USA határőrizeti hatóságának.
- A „SWIFT-vita”, amely a globális pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést jelentette, megfelelő lehetőséget kínál az okozati összefüggés kivizsgálására, valamint a szabadság és biztonság elleni küzdelem megértésének különféle aspektusára.
- Az Európai Unió és az Egyesült Államok között a pénzügyi adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kezdeti vita meglepő kompromisszumhoz vezetett, amelyben az Egyesült Államok továbbra is hozzáférést kapott az Egyesült államokban tárolt, de nem Egyesült Államokban található adatokhoz.
- Az együtt döntési szabályok értelmében az Európai Parlament hajlandó és képes volt megakadályozni a jogalkotási változásokat, amelyek alááshatják a magánélet védelmét. Ennek eredményeként összekapcsolt transzatlanti fórumok jöttek létre, amelyek nemcsak a pénzügyi információk átadásának megkönnyítését célozták meg, hanem különösen az EU és az USA közötti adatvédelmi kapcsolat és a belföldi biztonsági kapcsolat egyéb aspektusainak alakítását is.
- A magánélet védelméről szóló irányelv egy olyan záradékot tartalmazott, amely egyértelműen exterritoriális következményekkel jár az olyan országok számára, mint például az Egyesült Államok, aki megakadályozta az adatok továbbítását a gyengén védett joghatóságok részére.
