Az egyéni különbözőségek széles spektrumán az extrém szélsőségek vizsgálata különösen érdekes kutatási területnek számít. A zenei csodagyerekek kapcsán – akik zsenge koruk dacára már mesterszinten tudtak bánni egy-egy hangszerrel – felvetődik a kérdés: Miként működik a zenei elme? A 2005-ben született Alma Deutscher tízéves korára már túl volt egy hegedűre írt versenymű és egy teljes hosszúságú opera megkomponálásán. Eszünkbe juthat róla a 250 évvel korábban született egyik leghíresebb csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart, aki első szimfóniáját 7 évesen alkotta meg.

 

Ahogy annak idején Mozart, úgy Deutscher is az abszolút hallás képességével rendelkezik, és az ő életét is kiskorától fogva körbefonta a zene: egy lelkes zenészszülő mellett korán elleshette a zeneszerzés és az improvizáció trükkjeit, magántanulóként napi szinten több órát tudott a zenével foglalkozni, ráadásul őszinte örömmel töltötte el a zeneszerzés. Lenyűgöző érzékelési, kognitív, kivitelezői és motoros képességei mellett – melyek segítségével már gyerekként nagy terjedelmű zeneműveket tudott írni és előadni – pont emiatt, az őt kivételesen expresszív zene komponálására alkalmassá tévő képessége miatt kérdőjelezhetjük meg a zene működéséről alkotott szokványos felfogásokat. Ha igaz az, hogy a zene a legkifinomultabb és legösszetettebb kifejezésmód érzelmeink közvetítésére, miként képes egy gyermek megindító dallamokat komponálni anélkül, hogy az öröm és csalódás több évtizednyi megtapasztalása lenne mögötte? Nem véletlen hát, hogy a csodagyerekek nem az ilyesfajta érzelmi érettségi szintet igénylő költészet területén csillogtatják meg különleges képességeiket.

A zenei savantok – azok az egyének, akik alacsony kognitív szintjük ellenére is olyan zenei teljesítményre képesek, amelyre fogyatékosságukból kifolyólag alkalmatlanok lennének – egészen más jellegű, ám éppoly bámulatra méltó zenei készségek birtoklásáról tesznek tanúságot. Rex Lewis-Clack és Derek Paravicini zongorista. Mindketten vakok és hasonló kognitív fogyatékosságuk miatt a mindennapi élet feladatai komoly nehézségek elé állítják őket. Mindezek ellenére abszolút hallással és olyasfajta zenei képességgel rendelkeznek, amelynek révén nemcsak mesterien tudnak zongorázni, de improvizációs képességeik is igen fejlettek. Egyszeri hallás után úgy vissza tudnak játszani egy számot, mintha azt már évek óta jól ismernék. Néhány kutató azt feltételezi, hogy a beszédkészség rendellenességei és a látászavarok miatt az agy több területének kapacitása is felszabadul, ezáltal be tud társulni az auditív feldolgozási folyamatba. Egyébfajta ingerek hiányában a savantszindrómában szenvedők vélhetően már egész kiskoruktól kezdve szokatlanul sok időt töltenek hangszerük előtt. Rex Lewis-Clack-ról videofelvételek is fennmaradtak kisgyerekkorából, amelyeken látszik, hogy ülve alszik a zongoránál, de egyik kezével még félálomban is a billentyűket nyomkodja.

A Williams-szindróma genetikai fejlődési rendellenesség tipikus jelei az alacsony IQ-szint, tanulási nehézségek, valamint matematikai problémamegoldási és térérzékelési zavarok. A szindrómában szenvedő egyének esetében ezen hátrányosságokhoz azonban kimagasló teljesítmény párosul a nyelvek és a zene területén, valamint abban, ahogy másokhoz túláradó örömmel és lelkesedéssel próbálnak közelebb kerülni. Az ilyen gyerekek gyakran heves érdeklődést mutatnak a zene iránt, és különösen fogékonyak a zene érzelmi töltetének beazonosítására.

A zenei tehetség megnyilvánulásának kiszámíthatatlan felbukkanása – fiatalkorban, valamint különböző kórképek kísérő jelenségeként – lehetőséget kínál a zenei elme korlátainak és lehetőségeinek megértésére. Ezen kívül emlékeztetőül is szolgál arra vonatkozóan, hogy a muzikalitás mint készség rendkívül sok magatartás- és beállítottságbeli formában jelenhet meg. Egy autista gyermek képes egyesével megnevezni egy 13 hangból álló akkord elemeit, de a muzikalitás más területe iránt nem mutat érdeklődést – szemben egy Williams-szindrómással, aki egy Schubert-szerzemény hallatán könnyekben tör ki.

 

A szövegrészlet Elizabeth Hellmuth Margulis: A zene pszichológiája című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban és könyvesboltunkban!