E könyv kiválasztásának bölcsességéből ítélve mindig az elérhető legújabb kutatási adatok alapján akarod a legjobb döntéseket meghozni.

A legtöbb magatartástudomány annak vizsgálatában szerzett hírnevet, de legalábbis abból indult ki, hogy a relatíve jól informált egyén általában hogyan cselekszik saját érdekében. Ez a szempont a korai közgazdaságtanban gyökerezik; az önérdek eszméje Adam Smith 1776-ban közzétett művében, A nemzetek gazdagságában szerzett hírnevet. John Stuart Mill 1863-ban azt írta, hogy a politikai gazdaságtan „az emberrel mint olyan gazdagságra törekvő lénnyel foglalkozik, aki képes a gazdagság eléréséhez vezető eszközök egymáshoz viszonyított hatékonyságát mérlegelni.” A cél elérését úgy értette, hogy „a lehető legkevesebb munkával és fizikai lemondással.” Mill eszméjéből alakították ki a közbeszédben ismert homo economicus – a gazdálkodó ember – fogalmát egyes tizenkilencedik századi kritikusok, akik vitatták, hogy az ember teljes mértékben ura a kockázatnak, a végkifejletnek és a tervezett eredményért elvégzendő munka mennyiségének. Bár soha senki nem állította, hogy az ember ennyire mindentudó és optimálisan kalkuláló döntéshozó, komoly vita zajlik arról, mennyire lehet hasznos alapvető gazdasági hipotézis a racionális döntéshozatal feltételezése. Az elmúlt húsz év közgazdasági Nobel-díjasai például nagyon különböző véleményen voltak eme alapvető kérdésben.

Három gazdasági fogalom fontosságát emeljük ki: a hasznosságot, a keresleti árukat és a tapasztalati árukat. A kifejezések mögötti fogalmak matematikailag bonyolulttá válhatnak, de mi itt egyszerűségre törekszünk. A hasznosság a preferenciákra vonatkozik. Például, a csokis tejet kedveled inkább vagy a sima tejet? Mennyivel kedveled jobban az egyiket, mint a másikat? Ezek a kérdések feltételezik, hogy szabadon és korlátozás nélkül dönthetsz a kettő között. Ha más fizeti, esetleg a drágábbik, csokis tejet választod, míg a szupermarketben a sima tejet veszed meg, mert úgy döntesz, a csokis tej nem éri meg az ártöbbletet. Ilyen értelemben a hasznosság az az elégedettség, melyet egy vásárlás vagy cselekmény okoz. Az emberek ötvenszer többet fizetnek egy Dallas Cowboys-meccs jegyért, mint egy mozijegyért, ha úgy érzik, hogy ötvenszer nagyobb elégedettséget nyernek a meccstől. Ez a hasznossági funkció: a választék és a korlátozott anyagi forrás előtt amellett az opció mellett döntünk, amelyik a legnagyobb elégedettséget nyújtja. Bár nem tudjuk ténylegesen kimutatni az emberi elmében a hasznossági funkciót – noha az idegkutatók szép eredményeket értek már el –, a közgazdászok a magatartás szemléltetésére különféle helyettesítő módszereket alkalmaznak, mint például azt, hogy táblázatos kimutatást készítenek a vásárló által a bevásárlókosárba helyezett termékekről.

 

A szövegrészlet Michael J. O’Brien, R. Alexander Bentley, William A. Brock: A kis döntések fontossága című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!