Keresés
Kategóriák
Árak
Rendezés
  • Az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok, az újságírók és a hírmagyarázók, a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata. A százéves múltra visszatekintő fogalom újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan azonban különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Az értelmezések és a reflexiók sokfélesége mellett e tudományterületet diszkreditáló minősítéseket is olvashatunk. Elérkezett az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére. Az öt fejezetből, és bibliográfiából álló monográfia ennek a feladatnak a megvalósítására vállalkozik. A kötet a geopolitika fogalmát, történetét és legismertebb gondolkodóit mutatja be Szilágyi István professzor tolmácsolásában.
  • Akció!
    A bürokraták befolyása Kína üzleti világára   Az 1970-es évek végén elindított gazdasági reformok óta Kína lenyűgöző mértékű növekedést produkált, az új évezred elejére pedig a világ feldolgozóipari nagyhatalmává vált. A 2000-es évek közepére ugyanakkor az olcsó munkaerőre és alacsony profitra alapozott gazdaságpolitikai modell kifulladt. A közepes jövedelmű országok csapdájának elkerülése érdekében a kínai kormányzat új gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki; a külföldi működőtőke bevonzása helyett a hazai cégek technológiai versenyképességének növelését helyezte előtérbe. Ez a központilag meghatározott gazdaságpolitika ugyanakkor az egyes városokban és térségekben nagyon eltérő eredményekre vezetett. Ling Chen, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa könyvében részletesen bemutatja a kapitalizmus többféle helyi változatának kialakulását és egymás melletti létezését Kínában. A különböző modellek létrejöttét a történelmi hagyományból, az állam autoriter jellegéből és a decentralizáció következtében ma is erős helyi hivatalnoki kar érdekeiből vezeti le. A szerző több száz kínai város és vállalat körében végzett mélyinterjúkra, felmérésekre és kvantitatív adatokra támaszkodva tárja fel a kínai kapitalizmus helyi változatait, ily módon meghaladva Kína fejlődésének elemzésében a nyugati szakirodalomra általánosan jellemző monolitikus megközelítést.
  • Akció!

    A japán észjárás

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Ismerkedés a kortárs japán kultúrával   Kevés ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
  • A hagyományos kínai gondolkodásmód és kortárs kultúrára gyakorolt hatásai. Kína kultúrája nyugati irányba fejlődik – különösen a népszerű amerikai kultúra hatása érezhető. Egyre több kínai helyezi előtérbe személyes szükségleteit, ennek az emberközpontúságnak a hatására pedig társadalmuk is változott, kevésbé formális, kevésbé jellemzik a rituálék és egyre kevésbé homogén. De még így is nagyon kínai! A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak. A könyv vitatémákat, kérdéseket, valamint több tucat kulcskifejezést tartalmaz a kínai gondolkodás és viselkedésmód megértéséhez. A kulcsszavak segítségével bepillantást nyerhetünk a tradicionális kínai gondolkodásmód esszenciájába, amelyek a modern időkben is iránytűként szolgálnak és meghatározzák a kínaiak nemzeti karakterét. A mű kiválóan összefoglalja Kína tradícióit, történelmét és kultúráját, alkalmas oktatási célokra, érdekes a turisták-, illetve a Kínában élő külföldiek számára, mindemellett az üzleti életben is hasznos tanácsokat rejteget, inspirál minden olvasót. Olvashatunk Konfuciusz és a legnagyobb kínai bölcsek tanairól, de emellett felfedezhetjük a külföldi gyorséttermek, videojátékok, könyvek hatását a kínai kultúrában. Boyé Lafayette De Mente elismert Ázsia-kutató, több mint 30 Ázsiával foglalkozó könyv szerzője.
  • Ismerkedés a kortárs koreai kultúrával   Boyé Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre. A szavaknak nem csak a magyarázatát kapjuk meg, hanem azok kulturális jelentését, sőt jelentőségét, amelyet a szerző szinte az egész koreai történelmen keresztül végigvezet kezdve a korai időktől, a dinasztiákon, királyságokon át, egészen a modern időkig, vagyis napjainkig. A leírásokban nagy hangsúlyt kap a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus, hiszen ezek gyakorolták a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást és amelyek ma egyszerre vannak jelen Koreában mindenfajta konfliktus nélkül. Ez a koreai történelem sajátosságának is tekinthető, mivel egyes korszakokban különböző vallások voltak jelen az országban, és így tudtak nagy hatást gyakorolni a szokásaikra, hagyományaikra és kultúrájukra, valamint gyakran egymásból következnek vagy egymásra épülnek egy egységes fúziót képezve.
  • Hivalkodó fogyasztás a nemzetközi kapcsolatokban   Vajon mennyit ér a presztízs, ha a nemzeti státusz a tét? Hogyan befolyásolja a státuszjavak fogyasztása a nemzetállamok megítélését és pontosan mely státuszszimbólumok mozgatják leginkább a nemzetközi kapcsolatrendszereket? Lilach Gilady, a Torontói Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető professzora kötetében a geopolitikai kérdések és történelmi lépések közgazdaságtani vetületét elemzi, a válság után megerősödő viselkedési közgazdaságtan megközelítésében. Állami berendezkedésektől és a hatalomgyakorlási formáktól függően a nemzetközi kapcsolatok irányításában jelenleg az erő különböző típusai dominálnak. Míg a történelmi idők során elsősorban a katonai erőre és gazdasági teljesítményre alapozott, úgynevezett kemény vagy hard power típusú hatalomgyakorlás volt jellemzőbb, napjainkban egy állam megítélését és pozitív benyomását egyre inkább a puha hatalomgyakorlás vagy soft power eszközei határozzák meg. A presztízst az információmegosztás képessége, az oktatás, az innováció, a kulturális kapcsolatok, továbbá a diplomáciai lépések megfontolt mintázatai és a fejlődő világot támogató akciók hordozzák.
  • Hal Brands fényes, új csillag az amerikai stratégiai gondolkodók sorában. Egyszerre alapos és józan. Esszéiben azokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket minden amerikai feltesz – vagy fel kellene, hogy tegyen – nemzetének helyéről a mai világban. Írásmódja élénk, gondolkodása eredeti, képzettsége lenyűgöző. Ez a könyv lesz a lehető legjobb olvasmány Amerika nagystratégiájáról a Trump-korszakban. – ROBERT KAGAN, a Brookings Institution vezető munkatársa és a The World America Made szerzője Kevés tudós tett annyit az amerikai nagystratégia megvilágításáért, mint Hal Brands és ezzel a könyvvel újra megtette. Brands mélyreható betekintéssel és tisztánlátással írta meg ezt a könyvet, ami útmutatóul szolgál zavaros korunk megértéséhez. Kötelező olvasmány kell, hogy legyen mindenki számára, akit érdekel, hogyan születik és merre halad az amerikai nagystratégia. – DEREK CHOLLET, az Egyesült Államok volt védelmi államtitkár-helyettese, a The Long Game: How Obama Defied Washington and Redefined America’s Role in the World c. könyv szerzője Az elmúlt évtizedben senki nem írt olyan meggyőzően a kortárs amerikai nagystratégiáról, mint Hal Brands. E könyv esszéi az egypólusú világ születéséről, a hidegháború végéről és a nagystratégia szükségességéről írt kötetein alapulnak és értékes rálátást nyújtanak az Obama-korszakból a Trump-korszakba való átmenetre. Kötelezővé kellene tenni elolvasását azon tudósok, szakértők, tájékozott megfigyelők és gyakorlati szakemberek számára, akik történelmileg megalapozott véleményt akarnak kialakítani korunk kulcsfontosságú stratégiai kérdéseiről. – ERIC EDELMAN, a Clinton-kormányzat idején az USA finnországi nagykövete, G. W. Bush elnöksége alatt törökországi nagykövete, valamint a politikáért felelős védelmi miniszterhelyettes HAL BRANDS a Johns Hopkins School of Advanced International Studies Henry A. Kissingerdíjjal kitüntetett professzora és a Center for Strategic and Budgetary Assessments vezető munkatársa. További munkái: What Good Is Grand Strategy? és Making the Unipolar Moment. Korábban a stratégiai tervezésért felelős védelmi miniszter különleges helyetteseként szolgált a Pentagonban.
  • Amit mindenkinek tudnia kell   A 2010-es évek elején kirobbant, arab tavasz néven ismertté vált tüntetés- és felkeléssorozat alapjaiban változtatta meg a Közel-Keletet. Függetlenül attól, hogy az események következtében egy rezsim megbukott, vagy éppen megszilárdította a hatalmát, a térség a korábbinál is instabilabbá, kiszámíthatatlanabbá és erőszakosabbá vált. A könyv – történeti kitekintéssel – bemutatja az elmúlt évtized változásait, és felvázolja az „új Közel-Keletet” kirajzoló társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseket. James L. Gelvin, a University of California, Los Angeles történészprofesszora, a modern közel-keleti történelem egyik vezető kutatója, világosan szintetizálja a Közel- Kelet országaiban zajló drámai események mögött húzódó politikai és gazdasági okokat, nagy hangsúlyt fektetve ezen belül a szíriai folyamatokra. Bemutatja a közel-keleti folyamatokat meghatározó külpolitikai kontextust, illetve azt, hogy a rossz kormányzás, a stagnáló gazdaság, az elégtelen egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, a menekültügyi válságok, az  élelem és a vízhiány, valamint a háború hogyan és miért jelent egyre nagyobb veszélyt a térségben élők biztonságára.
  • Az új világrend nyomában A könyv egy eredeti és időszerű témát jár körbe, Bruno Macaes ugyanis amellett érvel, hogy a jelenlegi világrendi átalakulást az „eurázsiai” kifejezéssel magyarázhatjuk a legjobban, művében részletesen meg is indokolja, hogy a jövőben miért kellene ebben a szuperkontinensben gondolkoznunk. Mialatt Kína és Oroszország gyorsan felismerte Eurázsia stratégiai szerepét, mostanra már az európaiak is kezdik belátni, hogy politikai törekvéseik szorosan kapcsolódnak ehhez a szuperkontinenshez és az ott található többi államhoz. A diplomáciai és történelmi áttekintésen túl részesei lehetünk annak a hat hónapos utazásnak, amelyet a szerző tett Bakutól Szamarkandig, Vlagyivosztoktól Pekingig, amin keresztül egy fantasztikus képet nyújt az olvasó számára az Európát és Ázsiát összekötő területekről és az ott élő emberekről. Véleménye szerint az eurázsiai korszak már el is kezdődött, amit a következő tényekre alapoz: Kína által elindított nagyszabású infrastrukturális projekt az „Egy övezet egy út”, amellyel a tervek szerint újra megnyílik az egykori Selyemút; városok globális sikerei Hongkong és Szingapúr példáján; Törökország egyre nagyobb nemzetközi szerepvállalása; valamint Amerikának a világban betöltött helyének megváltozása. A könyv szerzője a világpolitikában bekövetkezett két váratlan fordulatot – Trump amerikai elnöknek való megválasztása, valamint a Brexit – is egyfajta válasznak tartja, amelyek a globális rendben lezajló átalakulások hatására születtek. A könyv nem csak betekintést enged napjaink zűrzavaros világába, de vállalkozik annak letisztázására is és felhívja a figyelmet arra, hogy Eurázsia mesterséges kettéválasztása nem tartható fent tovább és jobban tenné a világ, ha minél hamarabb elfogadná ennek tényét.  
  • Kína adottságaiból és gazdaságának méretéből adódóan nyersanyagok behozatalára szorul, azonban a ritkaföldfémek bányászatában és kohászatában nagy versenyelőnyre tett szert a globális piacon. Sophia Kalantzakos könyve a ritkaföldfémek globális ellátási láncában monopóliumot szerző Kína esettanulmányán keresztül mutatja be, hogyan állíthatók gazdasági eszközök geopolitikai célok szolgálatába. A nyersanyagok ellenőrzése és a háborítatlan ellátás fenntartása a szerző által bemutatott történelmi példákban is kulcsfontosságú volt, ám a kínai állam gazdasági szerepvállalása új kihívások elé állította a globális gazdaság többi állami szereplőjét.
  • Háború, stratégia és amerikai érdekek a huszonegyedik században   Robert D. Kaplan könyvében bemutatja Eurázsia és a világ várható geopolitikai folyamatait. Értékelését olyan történelmi példák színesítik, amelyek az elmúlt évtizedek több fontos politikai eseményére is reflektálnak. Álláspontja szerint Európa eddig ismert arculata kezd eltűnni. A nyugati civilizáció nem semmisül meg, hanem felhígul és szétszóródik. Miközben Európa eltűnik, Eurázsia – vagy akár Afro-Eurázsia ­– összekovácsolódik. Nem a civilizációk harcának lehetünk tanúi, hanem mesterségesen átalakított civilizációk összecsapásának, amely tovább mélyíti a geopolitikai megosztottságot. Kaplan könyvében „végigvezeti” az olvasót Marco Polo híres útvonalán, amely jól vázolja Eurázsia várható geopolitikáját.   A SZERZŐRŐL Robert D. Kaplan bestselleríró, tizennyolc külpolitikával és utazással foglalkozó könyv szerzője. Ezek között megtalálhatók a következő művek: Earning the Rockies, In Europe’s Shadow, Asia’s Cauldron, The Revenge of Geography, Monsoon, The Coming Anarchy, Balkan Ghosts. Az Új Amerikai Biztonságért Központ (Center for a New American Security) főmunkatársa és az Eurázsia Csoport főtanácsadója. A Foreign Policy folyóirat kétszer választotta be a világ „Top 100 globális gondolkodója” közé.
  • Akció!

    Thai művészet

    3 499 Ft 1 999 Ft
    A kortárs érvényessége   Az 1990-es évek óta a thai kortárs művészet rendszeresen felbukkan különböző nemzetközi biennálékon, múzeumokban, illetve galériákban, ezáltal széleskörű ismertségre és elismertségre tett szert globális szinten. Bár sok thai művész törekedett arra, hogy ne azonosítsák a thai nemzetiségével, a „thaiságuk” továbbra is a munkásságuk értelmezését szolgáló keret maradt. A jelen kötetben David Teh a National University of Singapore egyetemi adjunktusa, emellett kurátor és kritikus, a globális és lokális közötti feszültséget vizsgálja a thai kortárs művészetben. A modern thai művészet és nemzeti öntudat hajnalától indulunk, a hidegháborún át, a gazdasági csoda korszaka utáni délkelet-ázsiai pénzügyi összeomlást követő újjáépítés és a reményteli 21. század bemutatásával David Teh pontos képet ad a thai művészet, politika és gazdaság viharos kapcsolatáról. Hogy mit jelent a thai embereknek a királyság, a vallás és a mosoly, kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy hogyan találta meg a thai kortárs azokat a lokális értékeket, amelyek túlmutatnak a nemzeti tematikán, mégsem veszítik el „thai” jellegüket. A szerző három tipikus thai művészettörténeti örökséget: a mezőgazdaságból nyert szimbolikát, a távolság és az utazás különleges sziámi költészetét és a hindu-buddhista karizmatikus erőt azonosítja a thai kortárs „nemzeti valutáiként”. A thai alkotók ezek mindegyikét a globális művészeti világban is „törvényes fizetőeszközre” (azaz fenntarthatóságra, utópiára, konceptuálisra és a relativizmusra) cserélik, de vajon ezen a tranzakción mi az, ami elvész és mi az, ami nyerhető?
  • A világ jövője Technológia I-II. kötet „Ez már a jövő vagy ez még a múlt?” A viharos ütemű technológiai fejlődés korában a nemzetek egyre gyakrabban kerülnek válaszút elé államigazgatási és gazdaságszabályozási lépéseik meghatározásában. A lehetséges forgatókönyvek megítéléséhez azonban már a jelen pozíciók meghatározása is komoly kihívást jelent. Az élelmiszer klónozás kereskedelmi viszonyrendszereket megrengető hatása vagy éppen a gépek, drónok, illetve robotok önálló döntési jogkörökkel való felruházása számos eddigi fundamentumot viszonylagossá és az újraértelemzés tárgyává tesznek. Abishur Prakash, a technológiai fejlődés és a geopolitika kapcsolatainak egyik legelismertebb kutatója és tanácsadója, e kötetében alternatívákat rajzol a nemzetközi gazdaságpolitika és a geopolitikai viszonyok alakulásában, melyekhez a legfontosabb kiindulópontot a különböző technológiák kifejlődése és elterjedése képezik. A műben új kockázatok, új feszültségek és olyan új útfüggőségi lehetőségek tárulnak fel, melyek nem csupán globális tekintetben, de saját mikrokörnyezetünkben is igen tudatos választásokra késztetnek. Abishur Prakash technológia iránti érzékenysége, bölcs világlátása, valamint merész gondolatkísérletei révén garantáltan új szempontrendszert kínál e döntéseinkhez, melyekkel továbbá a 21. század új törvényszerűségeihez is megértést nyerhetünk.