Keresés
Kategóriák
Árak
Rendezés
  • Akció!

    A kapitalizmus narratívái

    3 499 Ft 1 999 Ft
    A pénzügyi elemzők szerepe belülről   Kapitalizmus szülte emberi helyzetek a pénzügyi előrejelzők világából, nem csupán pénzpiaci elemzők számára. A financializáció, a pénzügyi szektor és szolgáltatások előtérbe kerülése mindannyiunk gazdálkodását érinti, a vállalati stratégiák és tevékenységek meghatározásában pedig szintén létkérdést képez. Lehetőségeink minél jobb kiaknázásához és a váratlan helyzetek kezeléséhez a pénzügyi tervezés fontossága és pontossága jól ismert tény, elég csupán a válsághelyzetekre való válaszreakciók kidolgozásához szükséges tőkére, mint rugalmasságra és az időnyerés eszközére tekinteni. A pénzügyi folyamatok előrejelzését és a pénzügyi elemzőket ezért egyre nagyobb felelősség terheli, a szakértői hozzászólások rengetegében való eligazodáshoz pedig tudatosságunk egyre nagyobb szerepet játszik. Stefan Leins, zürichi születésű antropológus 2018-as könyve az első etnográfiai kötet a pénzügyi elemzés és előrejelzések témájában. A svájci Swiss Bank pénzügyi elemző és előrejelző csapatánál töltött két év tapasztalataira és megannyi saját kutatásra hivatkozva, a szerző erősen vitatja a pénzügyi előrejelzések megalapozottságát, kritikai gondolkodása mentén pedig saját pénzügyeink kezeléséhez is számos új támpontot kaphatunk. A szerző új felismerései és ajánlásai egy merőben új megközelítés szerint nyernek megértést az olvasóban. Külső szemlélőként, ugyanakkor testközelből vizsgálva, az elemzők banki világban betöltött szerepét láttatja, feltárva emberi ambícióikat és a pénzügyi szektor szakértőivel alkotott sajátos kapcsolataikat.
  • Miért nem helytálló a konvencionális gazdasági bölcsesség?   Kína négy évtizede tartó felemelkedését páratlan figyelem övezi az akadémiai szféra részéről éppúgy, mint globális közvélemény oldaláról, olyannyira, hogy mára az amerikai választásokat is meghatározó és befolyásoló témává vált. A világ legnépesebb országa ugyanis a nyugati modelltől eltérő utat járva, történelmileg is példátlan felzárkózásra volt képes, amely a globális erőviszonyok átrendeződéséhez vezetett. A Kínáról alkotott, sokszor szélsőséges vélemények és nézetek ugyanakkor gyakran téves, és érzelmek által is vezérelt feltételezéseken alapulnak. Yukon Huang, a Carnegie Endowment for International Peace szervezet főmunkatársa – aki akadémiai és szakértői pályafutása során a nyugati és a kínai nézőpontot is megismerte – könyvében Kína gazdasága egyes aspektusainak részletes vizsgálatán keresztül azt járja körül, hogy miért alakultak ki ezek a szélsőséges véleménykülönbségek, illetve miért nem alkalmazható a konvencionális közgazdasági bölcsesség Kína esetében. A szerző véleménye szerint a félreértések és a szélsőséges véleménykülönbségek egyrészről abból adódnak, hogy Kína sajátos gazdasági rendszere, amelyet az állam és a piaci erők egyszerre formálnak, precedens nélküli, ami megnehezíti az elemzését és az értelmezését. További félreértésekre ad okot Kína mérete, regionális diverzitása, valamint az egyedülálló módon decentralizált közigazgatási rendszere, amelyek mindenféle általánosítást és összehasonlítást lehetetlenné, de legalábbis félrevezetővé tesznek. Huang sajátos nézőpontból veszi sorra azokat a széles körben elfogadott, ám téves nézeteket, amelyek Kína külső megítélését leginkább meghatározzák; elsősorban a potenciális adósság- és ingatlanpiaci válság, a „Nyugattal” kialakított kereskedelmi és befektetési kapcsolatok, a korrupció és a politikai liberalizáció közötti összefüggések, valamint Peking egyre asszertívabb külpolitikája vonatkozásában.
  • Akció!

    A rugalmasság ereje

    3 499 Ft 2 999 Ft
    Hogyan küzdöttek meg a legsikeresebb vállalatok a váratlannal?   A globális gazdaság komplexitásának és összekapcsoltságának mértéke nemcsak annak hatékonyságát, hanem a sérülékenységét is növelte. Az egyre kiterjedtebbé váló ellátási láncok pedig nemcsak önmagukban hordoznak kockázatot, de egyre több külső veszélyforrásnak is ki vannak téve olyan modern sérülékenységek formájában, mint a kiberbiztonság, vagy a klímaváltozás. Egyetlen váratlan és elszigeteltnek tűnő esemény is milliók hétköznapjait befolyásolhatja, akár egy másik kontinensen is. Yossi Sheffi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora könyvében kereszt- és hosszmetszeti képet ad a kockázatkezelésről és az ellenálló képességről. Művében bemutatja, hogyan teremthetik meg a vállalatok azokat az eszközöket és alakíthatják ki azokat a gyakorlatokat, amelyekkel egyszerre képesek csökkenteni sérülékenységüket, és alacsony fajlagos költségek mellett nagyobb mozgásteret és kellő rugalmasságot biztosítva, megőrizni versenyképességüket. A szerző számos lebilincselő esettanulmányon keresztül mutatja be, hogy egyes vállalatok milyen válaszlépésekkel reagáltak, illetve hogyan erősödtek meg olyan váratlan események következtében, mint a 2011-es japán cunami, vagy a 2008-as pénzügyi válság. A könyv emellett betekintést nyújt a vállalatok rugalmasságát érintő olyan területekre is, mint a társadalmi felelősségvállalás, a kiberbiztonság és a globális nyersanyagellátás kockázatai, a tartós zavarok, az üzletmenetfolytonosság tervezése, a vészhelyzeti műveleti központok, a kockázatok és zavarok felderítése és a rendszerszintű zavarok eshetősége.
  • Múlt, jelen és jövő   Napjaink többpólusú világrendjében vajon mely tényezőkön múlik és hogyan alakul át a valuták globális színtéren való jelenléte? E valutaversenyben mit hozhat a jövő és hol áll e tekintetben az euró? Az Egyesült Államokban a Princeton University Press által bemutatott kötetükben korunk legmagasabban jegyzett közgazdászai, Barry Eichengreen (Kaliforniai Egyetem, NBER). Arnaud Mehl (Európai Központi Bank), valamint Livia Chitu (NBER) ezen kérdésekre keresik a választ. Új nézetek váltják fel a globális valutarendszer megítélését, a szerzők pedig egy több kulcsvalutára épülő rendszerre hívják fel a figyelmet, meghaladva a korábbiakban népszerű kizárólagos kulcsvaluta elméletét. A nemzetközi pénzügyi és a finanszírozási rendszer a gazdasági teljesítmény alakulása mellett a nemzetközi fizetésekben alkalmazott valuták kibocsájtó országainak kormányzati és jegybanki politikájától, valamint azok hatásaitól is nagymértékben függ. E tekintetben pedig egyre inkább nem csupán a dollár, hanem a kínai renminbi és az euró is fontos szereplők. Egy több kulcsvalutára épülő pénzügyi rendszer azonban, jóllehet a magasabb rendszerbiztonság előnyét kínálja, több kockázatot is hordozhat. A tekintetben, hogy végül e rendszer kockázatai vagy előnyei fognak felülkerekedni Eichengreen és társai a szakpolitikai döntések, valamint a (geo)politika szerepét és megannyi fordulatait hangsúlyozzák, melyek gazdaságtörténeti gyökerei egyúttal komoly útfüggőségeket is előrevetítenek.
  • Miért nem helyettesíthetik a jó ösztönzők a jó állampolgárokat?   A közgazdaságtanban hosszú ideje alkalmazott homo oeconomicus megközelítést egyre inkább egy új gazdasági paradigmára épülő, empirikus úton megalapozott viselkedési modell váltja fel. Samuel Bowles kötetének középpontjában a gazdasági döntéseink mozgatórugói, valamint a gazdaságszabályozások által módosuló értékítéleteink állnak. Az új-mexikói Santa Fe Institute viselkedéstudományi programjának igazgatója, valamint a University of Massachusetts professzor emeritusa, a közgazdasági Nobel-díjas Daniel Kahneman és Richard Thaler munkáira építve, a gazdaságpolitikai szabályozások megújulására hívja fel a figyelmet, ösztönözve ezzel egy etikai alapokon is méltányos, folyamatos megújulásra képes irányítási rendszer kialakulását. A kötet a társadalmat különféle preferenciák által vezérelt, komplex rendszerekként mutatja be az olvasóknak, a szabályozások hatását pedig szemléletes játékelméleti stratégiák mentén teszi érzékletessé.
  • Hogyan szerezzünk versenyelőnyt egy forradalmian új világban? A radikális változások, ha meglepően is hangzik, természetszerű átalakulások. A teljes metamorfózis képessége azonban nem csupán a szezonálisan változó élővilágbeli folyamatokban érhető tetten, a vállalati versenyképességnek is stratégiai pontját képezi. A 21. századi világgazdasági viszonyrendszerben a verseny új rendezőelvek mentén alakul, a digitalizálás és a szolgáltatások felé történő elmozdulás megatrendjei váltak meghatározóvá. A versenyképesség vállalati fundamentumaiban többé már nem a jobb minőség vagy az alacsonyabb ár a döntő. Az előnyt a jó üzletszervezés és vezetés által fejlesztett szervezeti kapacitások, valamint azon kollektív képességek jelentik, melyek a fogyasztók számára időszerűen megjelenő termékek és szolgáltatások integrált kihelyezését teszik lehetővé. A helytálláshoz a vállalatok működésének gyökeres átalakulására van szükség, a szerzők ezért a tudományos párbeszéd egy komoly hiányterületére koncentrálva az érett vállalkozások üzleti modelljeinek radikális megújulását célozzák elősegíteni. A három szerző, Dr. Carsten Linz, Prof. Dr. Günter Müller-Stewens, valamint Prof. Dr. Alexander Zimmermann, Európa egyik legmagasabban jegyzett felsőoktatási intézményének és üzleti iskolájának, a svájci a St. Gallen-i Egyetem vezető oktatói. Carsten Linz emellett Európa egyik legnagyobb kezdeti fázisban lévő vállalkozásokat támogató tőkealapjának beruházási bizottságában is teljesít szolgálatot, továbbá maga is aktív üzleti angyal, emellett pedig az SAP vállalat Digital Leadership központjának vezetője. A gyakorlati ismereteket is hatékony formában rendszerező kötet kézikönyvként is forgatható. A kutatócsapat tudományos igénnyel kimunkált üzeneteit jól felépített formában, és gyakorlati példákon keresztül hozza közelebb az olvasókhoz. Olyan vállalatok izgalmas modellváltásainak történeteit is megismerhetjük általa, mint például a Daimler, a Netflix, a LEGIC vagy a Knorr-Bremse. A könyv azonban nem csupán iránytűként, de helyzetmeghatározó gondolatsorként is szolgál, mely összességében a vállalatok 21. századi gazdasági folyamatokban való pontos navigációját hivatott elősegíteni.
  • Akció!

    Gazdasági fejlődés

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Amit mindenkinek tudnia kell   A globális szegénység problémája hosszú évtizedek óta megoldatlan. A nemzetközi fejlesztésben érintett szereplők: kormányzatok, fejlesztési bankok, akadémikusok, think tankek, nem kormányzati szervezetek látszólag tehetetlenek, nyilvánvalónak és kézenfekvőnek tűnő reformok és intézkedések pedig nem valósulnak meg. A jelen kötetben Marcelo M. Giugale bemutatja azokat a problémákat, dilemmákat, lehetőségeket, amelyekkel a nemzetközi fejlesztésben érintett szereplők nap mint nap szembenéznek. Kérdések, illetve az azokra adott válaszok formájában, közérthető nyelven tárja fel, hogy miért olyan nehéz a kormányzatok és a gazdaságok optimális működéséhez szükséges szakpolitikai reformok megvalósítása, és hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a társadalmi befogadás, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, technológia, vagy éppen a segélyezés területén. Univerzális válaszokat nem kapunk, egyértelmű üzenetet viszont igen: a gazdasági fejlődés – és a szegénység ezzel együtt járó csökkentése – sohasem volt még ennyi ország számára ilyen közelségben.
  • Akció!
    Gazdasági csodák teremtése termelés, irányítás és készségek által   A címben felvetett kérdés megválaszolásához Michael H. Best, a University of Massachusetts emeritus professzora első lépésben azt kéri olvasóitól, felejtsék el mindazt, amit a gazdasági és gazdálkodási rendszerekről hosszú ideje tanítanak és azt, amit ezzel kapcsolatban „igaznak hiszünk”. A gazdasági csodák mögött álló irányítási struktúrák és emberi készségek azonosításához, a növekedés megértéséhez, a szerző merőben új gondolkodási keretrendszert alkalmaz. Michael H. Best professzor formabontó megállapításai egy új kutatási módszer révén rajzolódtak ki, melyben ötvözi a statisztikai adatokon alapuló elemzéseket, a sikeres és sikertelen átalakulások történelmi epizódjainak vizsgálatával, mindeközben pedig három fő elemre összpontosít: a termelési rendszerre, a vállalkozások üzleti szervezetére és a készségek kialakítására, különös tekintettel ezek kölcsönös kapcsolódásainak hozzáadott értékére. A kötet közérthető formában izgalmas kikapcsolódást ajánl mindazoknak, akik a világgazdaságról szóló diskurzusokat összefüggéseiben szeretnék látni, valamint azoknak, akik bekapcsolódni szándékoznak például az iparpolitika, a szabadkereskedelem vagy a munka jövőjéről szóló közösségi gondolkodásba.
  • Keynes

    1 999 Ft
    A mester visszatér   Robert Skidelsky a 2009-ben megjelent könyvében kísérletet tesz J.M. Keynes, a Mester szellemiségének, gondolatainak megidézésére, annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kilábaláshoz abból a pénzügyi, gazdasági és politikai válságból, ahová egy három évtizednyi tévedéssorozat vezette a világot. Robert Skidelsky szerint az “ős bűn” az volt, hogy nem hallgattak a Mester szavára és másképp tettek különbséget kockázat és bizonytalanság között, mint ahogy azt örökül hagyta ránk. A Nobel díjas R. C. Merton szerint kockázat az a bizonytalanság, ami számít, míg Keynes szerint a bizonytalanság nem számszerűsíthető és kockázatkezelési módszerekkel nem is tudjuk igánkba hajtani. A túlglobalizálódás, a fellazított pénzügyi szabályozók és a pénzügyi tudatosság alulbecslése hozták a válságot, feladatunk ezért, hogy Keynes filozófiáját, etikáját és politikáját szemünk előtt tartva hatékonyan éljünk a szuverén állam szabályozási potenciájával. Skidelsky könyve sokat segít ebben a tanulási folyamatban.
  • A vagyoni egyenlőtlenség nem pusztán a véletlen műve, hanem sokkal inkább a kapitalizmus szükségszerű velejárója – állítja Thomas Piketty A tőke a 21. században című kötetében. De vajon hányan jutottak el a 700 oldalt meghaladó mű végéig? És vajon Piketty-nek hány korszakalkotó ötlete szorult méltánytalanul háttérbe, csupán amiatt mert nem érte el az olvasóközönséget? Jesper Roine, a Stockholm School of Economics professzora, aki maga is a vagyoni és jövedelemi egyenlőtlenségek kutatója, kézikönyv terjedelmű összefoglalójával tiszta, és érthető formában magyarázza el a Piketty által használt kulcsfogalmakat, illetve a mérföldkőként jegyzett kötethez kapcsolódó viták lényegét.