fbpx
Keresés
Kategóriák
Árak
Rendezés
  • Sale!
    Digitálisadat-termelésünk sosem látott növekedésnek indult az elmúlt két évtizedben, jelentősen átalakítva nem csupán az államok közötti, de a magánvállalatok között húzódó viszonyrendszert is. Gondoljunk csak az amerikai technológiai óriásvállalatok (GAFAM) befolyásának növekedésére vagy a hackerek és a kiberbűnözés elterjedésére. A világ megismeréséhez eddig alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereink ugyanakkor egyre gyakrabban világítanak rá, hogy azok önmagukban nem képesek a valóságnak megfelelő képet festeni az utóbbi években kialakult világunkról. E kusza adatözön feldolgozása ma új technológiák (big data, mesterséges intelligencia) felhasználását kívánja meg – és ezek a nemzetközi porondon a hatalom eszközeivé váltak. Az új technológiák alkalmazása általánosságban véve társadalmaink politikai kormányzásának módjaira is hatással van. A francia Amaël Cattaruzza a földrajztudomány doktora, a Saint-Cyr Katonai Akadémia (ESM) és az Écoles de Coëtquidan kutatóközpontjának (CREC) előadőja, a GEODE („Géopolitique de la Datasphère”) kutató- és képzési központ munkatársa. E könyvében a 21. század új atlaszát vázolja fel számunkra geopolitikai aspektusból. Többek között arra is rávilágít, hogyan változtatták meg a technológia által hajtott dinamikák a gazdasági versenyt, és milyen új képességeken múlik, hogy e nyitott és hálózatalapú világban térségeink sikeressé váljanak. https://www.youtube.com/watch?v=BiQDjochIJI
  • Az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok, az újságírók és a hírmagyarázók, a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata. A százéves múltra visszatekintő fogalom újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan azonban különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Az értelmezések és a reflexiók sokfélesége mellett e tudományterületet diszkreditáló minősítéseket is olvashatunk. Elérkezett az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére. Az öt fejezetből, és bibliográfiából álló monográfia ennek a feladatnak a megvalósítására vállalkozik. A kötet a geopolitika fogalmát, történetét és legismertebb gondolkodóit mutatja be Szilágyi István professzor tolmácsolásában.
  • Sale!
    A bürokraták befolyása Kína üzleti világára   Az 1970-es évek végén elindított gazdasági reformok óta Kína lenyűgöző mértékű növekedést produkált, az új évezred elejére pedig a világ feldolgozóipari nagyhatalmává vált. A 2000-es évek közepére ugyanakkor az olcsó munkaerőre és alacsony profitra alapozott gazdaságpolitikai modell kifulladt. A közepes jövedelmű országok csapdájának elkerülése érdekében a kínai kormányzat új gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki; a külföldi működőtőke bevonzása helyett a hazai cégek technológiai versenyképességének növelését helyezte előtérbe. Ez a központilag meghatározott gazdaságpolitika ugyanakkor az egyes városokban és térségekben nagyon eltérő eredményekre vezetett. Ling Chen, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa könyvében részletesen bemutatja a kapitalizmus többféle helyi változatának kialakulását és egymás melletti létezését Kínában. A különböző modellek létrejöttét a történelmi hagyományból, az állam autoriter jellegéből és a decentralizáció következtében ma is erős helyi hivatalnoki kar érdekeiből vezeti le. A szerző több száz kínai város és vállalat körében végzett mélyinterjúkra, felmérésekre és kvantitatív adatokra támaszkodva tárja fel a kínai kapitalizmus helyi változatait, ily módon meghaladva Kína fejlődésének elemzésében a nyugati szakirodalomra általánosan jellemző monolitikus megközelítést.   https://open.spotify.com/episode/5dsewC8oFjXwTFQKb0HdCK
  • Sale!

    A gyengék birodalmai

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Az európai terjeszkedés igaz története és az új világrend megteremtése   A felfedezések korát, Vasco da Gama és Kolumbusz Kristóf útjait Afrika, Amerika és Ázsia európai gyarmatosítása követte. A 15–18. század európai terjeszkedése átalakította a világot azzal, hogy megteremtette az első, valóban globális politikai és gazdasági rendszereket. A hagyományos magyarázat szerint az európaiak a katonai erőfölényüknek köszönhették a dominanciájukat. J. C. Sharman, a cambridge-i egyetem professzora ebben a könyvben megkérdőjelezi ezt az elméletet, alternatív magyarázattal szolgál, továbbá az eurocentrizmussal szakítva teljesen új nézőpontot kínál a nemzetközi politika, sőt a világtörténelem elmúlt fél évezredének vizsgálatához. Sharman szerint egyrészt az európaiak a kora újkorban nem élveztek jelentős katonai fölényt, terjeszkedésük legalább annyira az alkalmazkodás és alárendelődés története, mint a dominanciáé. A spanyolok, portugálok, hollandok a tengereket uralták, a kereskedelmi útvonalakat akarták ellenőrizni, de Afrikában és Ázsiában általában tiszteletben tartották a helyi államok, közösségek szárazföldhöz fűződő érdekeit – utóbbiakat viszont a tenger nem érdekelte. Az újkor kezdetén – mondja továbbá Sharman – a legnagyobb hódítók és birodalomépítők valójában ázsiai hatalmak voltak, például az oszmánok a Közel-Keleten, vagy a Ming- és a Csing-dinasztia Kínában. Amerika meghódítását viszont a demográfiai katasztrófát okozó járvány tette lehetővé. Ebből a nézőpontból a Nyugat dominanciája inkább a kivételt, Ázsia 21. századi felemelkedése pedig a normához való visszatérést jelenti.
  • Sale!

    A japán észjárás

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Ismerkedés a kortárs japán kultúrával   Kevés ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
  • Sale!

    A jövő nyomában

    3 499 Ft 1 999 Ft
    A globális változások érkező hullámának megértése   A jövő nyomában a hosszú távú fejlődési hullámok Kondratyev-ciklusok szerint értelmezett elméletének felhasználásával magyarázza meg jelenünk társadalmi-gazdasági makrofolyamatait, és irányítja az olvasók figyelmét a jövőre. Markku Wilenius, a Turkui Egyetem jövőkutató professzora szerint jelenleg a hatodik hullám elején járunk, amely az intelligens és integrált technológiák korszaka lesz. E vívmányok segítségével, a radikálisan hatékonyabb nyersanyag- és energiafelhasználás, valamint a humán kapacitások bölcsebb felhasználása révén, a szerző állítása szerint helyreállítható az emberiség, a technológia és a természet közötti megbomlott egyensúly.A kibontakozó hatodik hullám azonban alapjaiban rengeti meg a jelenlegi értékeinket, intézményeinket és üzleti modelljeinket. A jövő már látható körülöttünk – állítja a szerző, aki könyvében beazonosítja azokat a tényezőket, amelyek a kibontakozó hatodik hullámot, vagyis a közeljövőt meghatározzák. Egy rendszeralapú megközelítés alkalmazásával, és olyan kérdések megválaszolásával próbál közelebb kerülni a jövő megértéséhez, hogy: mi történik a geopolitikai színtéren? Merre tart a világgazdaság? Hogyan változik a természeti környezetünk? Hogyan újul meg a tanulás folyamata? Milyen kulturális erők formálják a társadalmakat? Milyen irányba fejlődik tovább az emberi tudat és elme a társadalmi változások tükrében? A könyv interdiszciplináris alapokon, közérthető stílusban kínál térképet az üzleti és közszféra képviselői, az egyetemi hallgatók, valamint a jövő iránt elkötelezetten érdeklődő olvasók számára a hatodik hullámban történő eligazodáshoz.
  • A hagyományos kínai gondolkodásmód és kortárs kultúrára gyakorolt hatásai. Kína kultúrája nyugati irányba fejlődik – különösen a népszerű amerikai kultúra hatása érezhető. Egyre több kínai helyezi előtérbe személyes szükségleteit, ennek az emberközpontúságnak a hatására pedig társadalmuk is változott, kevésbé formális, kevésbé jellemzik a rituálék és egyre kevésbé homogén. De még így is nagyon kínai! A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak. A könyv vitatémákat, kérdéseket, valamint több tucat kulcskifejezést tartalmaz a kínai gondolkodás és viselkedésmód megértéséhez. A kulcsszavak segítségével bepillantást nyerhetünk a tradicionális kínai gondolkodásmód esszenciájába, amelyek a modern időkben is iránytűként szolgálnak és meghatározzák a kínaiak nemzeti karakterét. A mű kiválóan összefoglalja Kína tradícióit, történelmét és kultúráját, alkalmas oktatási célokra, érdekes a turisták-, illetve a Kínában élő külföldiek számára, mindemellett az üzleti életben is hasznos tanácsokat rejteget, inspirál minden olvasót. Olvashatunk Konfuciusz és a legnagyobb kínai bölcsek tanairól, de emellett felfedezhetjük a külföldi gyorséttermek, videojátékok, könyvek hatását a kínai kultúrában. Boyé Lafayette De Mente elismert Ázsia-kutató, több mint 30 Ázsiával foglalkozó könyv szerzője.  
  • A hagyományos kínai gondolkodásmód és kortárs kultúrára gyakorolt hatásai. Kína kultúrája nyugati irányba fejlődik – különösen a népszerű amerikai kultúra hatása érezhető. Egyre több kínai helyezi előtérbe személyes szükségleteit, ennek az emberközpontúságnak a hatására pedig társadalmuk is változott, kevésbé formális, kevésbé jellemzik a rituálék és egyre kevésbé homogén. De még így is nagyon kínai! A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak. A könyv vitatémákat, kérdéseket, valamint több tucat kulcskifejezést tartalmaz a kínai gondolkodás és viselkedésmód megértéséhez. A kulcsszavak segítségével bepillantást nyerhetünk a tradicionális kínai gondolkodásmód esszenciájába, amelyek a modern időkben is iránytűként szolgálnak és meghatározzák a kínaiak nemzeti karakterét. A mű kiválóan összefoglalja Kína tradícióit, történelmét és kultúráját, alkalmas oktatási célokra, érdekes a turisták-, illetve a Kínában élő külföldiek számára, mindemellett az üzleti életben is hasznos tanácsokat rejteget, inspirál minden olvasót. Olvashatunk Konfuciusz és a legnagyobb kínai bölcsek tanairól, de emellett felfedezhetjük a külföldi gyorséttermek, videojátékok, könyvek hatását a kínai kultúrában. Boyé Lafayette De Mente elismert Ázsia-kutató, több mint 30 Ázsiával foglalkozó könyv szerzője.  
  • Ismerkedés a kortárs koreai kultúrával   Boyé Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre. A szavaknak nem csak a magyarázatát kapjuk meg, hanem azok kulturális jelentését, sőt jelentőségét, amelyet a szerző szinte az egész koreai történelmen keresztül végigvezet kezdve a korai időktől, a dinasztiákon, királyságokon át, egészen a modern időkig, vagyis napjainkig. A leírásokban nagy hangsúlyt kap a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus, hiszen ezek gyakorolták a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást és amelyek ma egyszerre vannak jelen Koreában mindenfajta konfliktus nélkül. Ez a koreai történelem sajátosságának is tekinthető, mivel egyes korszakokban különböző vallások voltak jelen az országban, és így tudtak nagy hatást gyakorolni a szokásaikra, hagyományaikra és kultúrájukra, valamint gyakran egymásból következnek vagy egymásra épülnek egy egységes fúziót képezve.
  • Milyen irányba tartanak a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező változások, és milyen nemzetközi (t)rend várható a jövőben? Az unipolaritás vagy a multipolaritás felé haladunk? – e kérdéseket teszik fel leggyakrabban a geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő olvasók. E kérdések megválaszolásához Pascal Boniface, a párizsi székhelyű IRIS Francia Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Intézetének alapító igazgatója, valamint a Párizsi Egyetem „Institut d’Études européennes” (Európai Tanulmányok Intézete) nemzetközi kapcsolatok professzora atlaszában hiánypótló szempontokra világít rá, rendkívüli összetettséggel vizsgálva e folyamatok alakító tényezőit. A szerző a nemzetközi teret egyszerre vizsgálja a történelem perspektívájából, képes „látni” a kapcsolatokat formáló erőket a sokféle szereplő szemszögéből, valamint a globális kihívások egyre sürgető kérdéseit is szem előtt tartja, és végül pedig mindezek kontextusában mutatja be a jelenlegi válságok és konfliktusok alakulását. A meghatározó erőterek, illetve földrészek ismertetésével teljes képet kaphatunk a globális világ erősödő és gyengülő pólusairól, és betekintést nyerhetünk ezen erőterek legjelentősebb belső konfliktusaiba.
  • Hivalkodó fogyasztás a nemzetközi kapcsolatokban   Vajon mennyit ér a presztízs, ha a nemzeti státusz a tét? Hogyan befolyásolja a státuszjavak fogyasztása a nemzetállamok megítélését és pontosan mely státuszszimbólumok mozgatják leginkább a nemzetközi kapcsolatrendszereket? Lilach Gilady, a Torontói Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezető professzora kötetében a geopolitikai kérdések és történelmi lépések közgazdaságtani vetületét elemzi, a válság után megerősödő viselkedési közgazdaságtan megközelítésében. Állami berendezkedésektől és a hatalomgyakorlási formáktól függően a nemzetközi kapcsolatok irányításában jelenleg az erő különböző típusai dominálnak. Míg a történelmi idők során elsősorban a katonai erőre és gazdasági teljesítményre alapozott, úgynevezett kemény vagy hard power típusú hatalomgyakorlás volt jellemzőbb, napjainkban egy állam megítélését és pozitív benyomását egyre inkább a puha hatalomgyakorlás vagy soft power eszközei határozzák meg. A presztízst az információmegosztás képessége, az oktatás, az innováció, a kulturális kapcsolatok, továbbá a diplomáciai lépések megfontolt mintázatai és a fejlődő világot támogató akciók hordozzák.
  • Sale!
    A városok mindig is a szabadság, az innováció és az emberi kapcsolatok sűrűsödési pontjaiként szolgáltak. A közösségi terek komoly társadalmi szerepkört töltöttek be, ösztönözve lakóik összekapcsolódását és egymás megismerését. Mindenki kötődik a saját városához, identitása részét képezi még akkor is, ha az nem tökéletes, azonban a modern város szinte teljesen elvesztette közösségteremtő funkcióját. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott területfelhasználási szabályokkal rendelkezik, e rendezettség azonban nem képes lakóit közösségvállalásra és közösségként való együttműködésre ösztönözni. A szigorú határok elidegenedést szülnek: elszeparálva érezzük magunkat másoktól, a város közösségi tereitől és az épített környezet szépségeitől egyaránt. Pablo Sendra mérnök és Richard Sennett, az MIT szociológus professzora e kötetükben azokra a tervezési módokra és épített környezeti elemekre hívják fel a figyelmet, amelyek társadalmi interakciókra ösztönöznek, a városi elmagányosodás ugyanis még soha nem öltött akkora méreteket, mint napjainkban. Az eleven és nyitott város ma már nem jöhet létre csak úgy magától, állítják a szerzők. A kötet a várostervezés azon formabontó lépéseit tárja fel, amelyek képesek leépíteni a túlzottan merev környezetből, és újrateremtik az informalitás és a közösségi élet lehetőségeit. Olyan várostervezési kísérleteket mutatnak be, ahol megbontják e túlszabályozott környezetet, és elősegítik a közösségi terek rugalmasabb, több területfelhasználási lehetőséget kínáló kialakítását. A kötet tehát nem egy előíró jellegű kézikönyv, sokkal inkább egy olvasmányos, inspiráló, ugyanakkor rendkívül tanulságos javaslatcsomag arra vonatkozóan, hogy a várostervezés és ezzel együtt mi, a benne élő polgárok, hogyan válhatunk nyitottabbá és közösségibbé a gyakorlatban. https://www.youtube.com/watch?v=IIWY-r7-lZk
  • Sale!

    A sencseni kísérlet

    5 499 Ft 2 999 Ft
    A díjnyertes hongkongi építész, Juan Du évtizedes tapasztalattal rendelkezik a Kínai Népköztársaság épületeinek tervezésében és az ország sajátos várostervezésében. E könyvében a Gyöngy-folyó deltájának irányába és Kína egyik különleges gazdasági övezetének központjába, Sencsen városába kalauzolja az olvasót. E térség fejlődése során tanulságos utat járt be, sikerének kulcsát pedig nem csupán a speciális övezeti státusza hordozza. Juan Du a hely szellemének bemutatásával többek között arra a kérdésre is választ ad, hogy miként lett Sencsen a 40 évvel ezelőtti mezőgazdasági területből Kína egyik legfejlettebb technológiai központja. https://www.youtube.com/watch?v=4oTOcuaZvLk
  • Sale!

    A város diadala

    5 499 Ft 2 999 Ft
    Edward Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdász professzora alcímként már a borítón megfogalmazza könyvének kissé provokatív, ugyanakkor lényegre törő tételmondatát: hogyan tesznek minket a városok gazdagabbá, intelligensebbé, zöldebbé, egészségesebbé és boldogabbá. Ezen öt ismérv mentén halad a könyv, amelyben a szerző történelmi időkön átívelően elemzi a városfejlődés és a gazdaság kapcsolatrendszerét, és a városokat mint a mindenkori társadalmak legnagyobb vívmányait értelmezi. A városi térségek számos kihívással szembesülnek világszerte. A tudás, a tehetség és a magas szintű fogyasztás mellett koncentráltan jelentkezik a szegénység és a környezeti fenntarthatóság problémája, és (különösen a fejlett országok esetében) egyre nagyobb jelentőséget kap a boldogtalanság kérdésköre. E komplex kihívások kezelésére Glaeser szintén összetett (társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseket egyaránt magában foglaló) és kissé talán szokatlan válaszokat ajánl. Glaeser álláspontja szerint a városok jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy lehetővé teszik az emberek gyors és hatékony együttműködését, a tudás közös megteremtését, valamint a tanulás és az új információk folyamatos és gyors áramlását.   A könyvbemutató podcast formájában is elérhető. https://www.youtube.com/watch?v=CTtWvGu80wM
  • Sale!
    Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásnak Délkelet-Ázsia sajátos mikrokozmoszát képviseli. E kötet az Egyesült Államok és Kína, valamint a délkelet-ázsiai országok között zajló, sokrétű sakkjátszma legérdekesebb lépéseit mutatja be számunkra, feltárva, hogy e két versengő hatalom milyen szerepeket játszik délkelet-ázsiai találkozási pontjain. Mivel ez a versengés ma a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb meghatározó tényezője, e Délkelet-Ázsiában zajló stratégiai verseny alakulása globális jelentőséggel bír, és hasonló léptékű következményekkel jár. De vajon milyen eszközök rejtőznek Peking és Washington tarsolyában? Milyen örökséget hordoznak történelmi távlatban a két nagyhatalom e régióval folytatott interakciói? Hogyan viszonyul a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tíz országa az Egyesült Államokhoz és Kínához, és vajon hogyan járják külpolitikai kötéltáncukat a két nagyhatalom között? David Shambaugh a nemzetközi kapcsolatok csúcsegyetemének, a George Washington Universitynek a professzora. Jelen kötetében a fenti kérdésekre ad választ, a jövőt fürkészve pedig azt is kifejti, hogy mire számíthatunk az Egyesült Államok és Kína kibontakozóban lévő rivalizálásában. https://www.youtube.com/watch?v=kLr37XOkv74
  • Hal Brands fényes, új csillag az amerikai stratégiai gondolkodók sorában. Egyszerre alapos és józan. Esszéiben azokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket minden amerikai feltesz – vagy fel kellene, hogy tegyen – nemzetének helyéről a mai világban. Írásmódja élénk, gondolkodása eredeti, képzettsége lenyűgöző. Ez a könyv lesz a lehető legjobb olvasmány Amerika nagystratégiájáról a Trump-korszakban. – ROBERT KAGAN, a Brookings Institution vezető munkatársa és a The World America Made szerzője Kevés tudós tett annyit az amerikai nagystratégia megvilágításáért, mint Hal Brands és ezzel a könyvvel újra megtette. Brands mélyreható betekintéssel és tisztánlátással írta meg ezt a könyvet, ami útmutatóul szolgál zavaros korunk megértéséhez. Kötelező olvasmány kell, hogy legyen mindenki számára, akit érdekel, hogyan születik és merre halad az amerikai nagystratégia. – DEREK CHOLLET, az Egyesült Államok volt védelmi államtitkár-helyettese, a The Long Game: How Obama Defied Washington and Redefined America’s Role in the World c. könyv szerzője Az elmúlt évtizedben senki nem írt olyan meggyőzően a kortárs amerikai nagystratégiáról, mint Hal Brands. E könyv esszéi az egypólusú világ születéséről, a hidegháború végéről és a nagystratégia szükségességéről írt kötetein alapulnak és értékes rálátást nyújtanak az Obama-korszakból a Trump-korszakba való átmenetre. Kötelezővé kellene tenni elolvasását azon tudósok, szakértők, tájékozott megfigyelők és gyakorlati szakemberek számára, akik történelmileg megalapozott véleményt akarnak kialakítani korunk kulcsfontosságú stratégiai kérdéseiről. – ERIC EDELMAN, a Clinton-kormányzat idején az USA finnországi nagykövete, G. W. Bush elnöksége alatt törökországi nagykövete, valamint a politikáért felelős védelmi miniszterhelyettes HAL BRANDS a Johns Hopkins School of Advanced International Studies Henry A. Kissingerdíjjal kitüntetett professzora és a Center for Strategic and Budgetary Assessments vezető munkatársa. További munkái: What Good Is Grand Strategy? és Making the Unipolar Moment. Korábban a stratégiai tervezésért felelős védelmi miniszter különleges helyetteseként szolgált a Pentagonban.  
  • Sale!
    Korunkat számtalan, egymástól merőben eltérő, olykor ellentmondásos érték és folyamat határozza meg, melyek közül az Egyesült Államok dominanciája a legjelentősebb. Európa az euró bevezetésével jóllehet megpróbálta ezt ellensúlyozni, az európai álom e dédelgetett vízióját azonban a gazdasági válság és az USA válaszcsapásai gyorsan szertefoszlatták. Az euró nehézségei emellett arra is rámutattak, hogy a megfelelő integrációs szintet nélkülöző európai közösség a kívánatosnál sokkal gyengébb pilléreken áll. A szerző a könyv középpontjába e színfalak mögött játszódó, modern háborút állítja, amelynek csatáit sokszor monetáris színtéren vívják meg. A kötet egy nem konvencionális megközelítést alkalmazva és történelmi távlatokban is vizsgálódva részletesen feltárja az Amerikai Birodalom kialakulásához vezető utat, annak működését, a korunkat leginkább meghatározó értékeket és az új világrendben kirajzolódó erőviszonyokat, emellett vázolja a legfontosabb geopolitikai szereplők motivációit, továbbá az ezek által kirajzolt nagystratégiákba is bepillantást enged. A mű ennek kapcsán olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például e változatos értékek mentén működő világban a globális szintű prosperitáshoz vajon milyen célok és vezérelvek vezethetnek el. A szerző amellett foglal állást, hogy a jelenlegi megbomlott nagyhatalmi egyensúly helyreállítható, az ehhez szükséges lépéseket pedig még nem késő megtenni. Ehhez azonban Európának fel kell adnia birodalmi ambícióit, és vissza kell térnie a 16. században megkezdett útra, amelyet a nyitottság, a kulturális diverzitás, az innováció és a kreativitás egyaránt jellemeznek. A kontinens társadalmi előrehaladásához továbbá elengedhetetlen az euró és az Európai Unió működésének korrekciója, illetve Európa geopolitikai szerepének újragondolása is. Matolcsy György ennek tekintetében kiemeli, hogy a két, karakterében egymást kiegészítő nagyhatalom, Kína és az USA harmonikus együttműködése egy új aranykort hozhat el a globális közösség és benne Magyarország számára is.     További információért látogasson el az Amerikai Birodalom vs. Európai Álom című könyv  weboldalára!
  • Amit mindenkinek tudnia kell   A 2010-es évek elején kirobbant, arab tavasz néven ismertté vált tüntetés- és felkeléssorozat alapjaiban változtatta meg a Közel-Keletet. Függetlenül attól, hogy az események következtében egy rezsim megbukott, vagy éppen megszilárdította a hatalmát, a térség a korábbinál is instabilabbá, kiszámíthatatlanabbá és erőszakosabbá vált. A könyv – történeti kitekintéssel – bemutatja az elmúlt évtized változásait, és felvázolja az „új Közel-Keletet” kirajzoló társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseket. James L. Gelvin, a University of California, Los Angeles történészprofesszora, a modern közel-keleti történelem egyik vezető kutatója, világosan szintetizálja a Közel- Kelet országaiban zajló drámai események mögött húzódó politikai és gazdasági okokat, nagy hangsúlyt fektetve ezen belül a szíriai folyamatokra. Bemutatja a közel-keleti folyamatokat meghatározó külpolitikai kontextust, illetve azt, hogy a rossz kormányzás, a stagnáló gazdaság, az elégtelen egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, a menekültügyi válságok, az  élelem és a vízhiány, valamint a háború hogyan és miért jelent egyre nagyobb veszélyt a térségben élők biztonságára.
  • Sale!
    A 21. század Ázsia évszázada A térségbeli országok gazdasági felemelkedésének, politikai ambícióinak, művészeteinek, vagy éppen (pop)kulturális termékeinek értelmezéséhez azonban érdemes mélyre ásnunk és megismernünk a tradíciókat, valamint az évszázadok során kialakult társadalmi jellegzetességeiket. A Pallas Athéné Könyvkiadó (PABOOKS) ázsiai észjárások könyvcsoportjával feltérképezhetjük e nyugatiaktól oly távol álló sajátosságokat, amelyek a kultúrák közötti érintkezésben is kulcspontokat képeznek. A csomag tartalma:
    • A kínai észjárás
    • A japán észjárás
    • A koreai észjárás
     
  • Sale!
    Környezeti szempontból az emberi tevékenység már hosszú ideje meghaladja a Föld teherbírási és megújulási képességeit. Az egyéni felelősség a környezettudatosságban ugyan kritikus és sokat citált tényező, azonban a környezeti kihívásoknak megfelelő, nemzeti szint felett álló és rendszerszintű beavatkozásokat végrehajtani képes, globális léptékű irányítási struktúrákról sokkal kevesebb társadalmi párbeszéd zajlik. Angus Forbes e formabontó kötetében bebizonyítja, hogy megfelelő gazdaságszabályozási lépésekkel a bioszféra globális kormányzása igenis lehetséges. Forbes egykor a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. 2007-ben azonban kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékonyabb transznacionális összefogás kialakítására hívja fel a figyelmet. A tényekkel, adatokkal és változatos statisztikákkal átitatott, szemléletes könyvében Forbes lebilincselő érvelést kínál a bolygó megmentésére, különös tekintettel az adóztatás és az egyéb gazdaságszabályozási lépések nyújtotta lehetőségekre. Személyében ugyanis találkozik a kapitalizmus működésének tapasztalata, a fogyasztás és a tőkeallokáció legjellemzőbb tulajdonságainak ismerete, valamint a progresszív kormányzási módokkal és a környezet védelmével kapcsolatos tudás és elhivatottság. Ez tette lehetővé számára, hogy egy egyedülálló megoldásra, Bolygónk Globális Hatóságának (Global Planet Authority, GPA) létrehozására tegyen kimunkált javaslatot.  

Go to Top