fbpx
Keresés
Kategóriák
Árak
Rendezés
  • Amit mindenkinek tudnia kell   A 2010-es évek elején kirobbant, arab tavasz néven ismertté vált tüntetés- és felkeléssorozat alapjaiban változtatta meg a Közel-Keletet. Függetlenül attól, hogy az események következtében egy rezsim megbukott, vagy éppen megszilárdította a hatalmát, a térség a korábbinál is instabilabbá, kiszámíthatatlanabbá és erőszakosabbá vált. A könyv – történeti kitekintéssel – bemutatja az elmúlt évtized változásait, és felvázolja az „új Közel-Keletet” kirajzoló társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseket. James L. Gelvin, a University of California, Los Angeles történészprofesszora, a modern közel-keleti történelem egyik vezető kutatója, világosan szintetizálja a Közel- Kelet országaiban zajló drámai események mögött húzódó politikai és gazdasági okokat, nagy hangsúlyt fektetve ezen belül a szíriai folyamatokra. Bemutatja a közel-keleti folyamatokat meghatározó külpolitikai kontextust, illetve azt, hogy a rossz kormányzás, a stagnáló gazdaság, az elégtelen egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, a menekültügyi válságok, az  élelem és a vízhiány, valamint a háború hogyan és miért jelent egyre nagyobb veszélyt a térségben élők biztonságára.
  • Sale!
    A 21. század Ázsia évszázada A térségbeli országok gazdasági felemelkedésének, politikai ambícióinak, művészeteinek, vagy éppen (pop)kulturális termékeinek értelmezéséhez azonban érdemes mélyre ásnunk és megismernünk a tradíciókat, valamint az évszázadok során kialakult társadalmi jellegzetességeiket. A Pallas Athéné Könyvkiadó (PABOOKS) ázsiai észjárások könyvcsoportjával feltérképezhetjük e nyugatiaktól oly távol álló sajátosságokat, amelyek a kultúrák közötti érintkezésben is kulcspontokat képeznek. A csomag tartalma:
    • A kínai észjárás
    • A japán észjárás
    • A koreai észjárás
     
  • Sale!

    Beszélgetések Adyval

    2 499 Ft
    Kopátsy Sándor az ország legismertebb közgazdásza 1980-ban, 1992-ben és 2002-ben vette kezébe Ady Endre közéleti prózai cikkeit és fűzte hozzá a maga egyedi gondolatait. A nagy magyar sorskérdésekről szóló „beszélgetésekből” két könyv született, 1992-ben a Beszélgetések Adyval, majd tíz évvel később, a Beszélgetések Adyval Nagyváradon. A kötetek óriási sikert arattak, több mint 7 ezer példány fogyott el belőlük, ezért most a két mű legérdekesebb gondolataiból született meg ez a könyv. Két lángelme örökérvényű értekezései Magyarországról.

    “Ady mindig aktuális, mert mi alig változunk.”

    Kopátsy Sándor

      Kopátsy Gábor ajánlása „Ady és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt.  A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban. Ady szellemi örököseként, hozzá hasonlóan sosem hagyta, hogy elbűvöljék a politikai pálya „szirénjei”. Mindketten inkább a társadalom fejlődését, formálódását, torzulásait tanulmányozták, kritizálták, hovatovább fricskázták, gúnyolódtak vele, de sohasem rosszindulatúan, sokkal inkább tehetségesen, fineszesen kutattak magyarázatok után. Nem volt kenyerük a kesergés, a panaszkodás, vagy az, hogy kudarcaikat másra hárítsák. Ady szelleme, írásai nem találtattak veszélyesnek, ahogyan Kopátsyé sem, a mindenkori többé kevésbé reakciós politikai világban. Valójában a vezetők többnyire nem is igazán értették a sorok között olvasható rejtett kincseket, azok forradalmiságát és pusztító erejét. Ha értették is, tudták, hogy a tömegekből kevesen látnák át, sőt talán el sem olvasnák. Ady írásai így minden rendszer alatt kiadhatók voltak. Kopátsyé majdnem mindig…de az sem semmi. Ez az új kiadás ennek a páratlan eszmecserének a hagyatéka. Ma már talán elég érett ahhoz a társadalom, hogy teljesebb képet kapjon a műről és e két nagy formátumú bölcselő gondolkodásmódjáról. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, minden bizonnyal gazdagabb lesz általa. Jó olvasást kívánok.” Kopátsy Gábor https://www.youtube.com/watch?v=RCu3Twq8PGc
  • Kopátsy Sándor az ország legismertebb közgazdásza 1980-ban, 1992-ben és 2002-ben vette kezébe Ady Endre közéleti prózai cikkeit és fűzte hozzá a maga egyedi gondolatait. A nagy magyar sorskérdésekről szóló „beszélgetésekből” két könyv született, 1992-ben a Beszélgetések Adyval, majd tíz évvel később, a Beszélgetések Adyval Nagyváradon. A kötetek óriási sikert arattak, több mint 7 ezer példány fogyott el belőlük, ezért most a két mű legérdekesebb gondolataiból született meg ez a könyv. Két lángelme örökérvényű értekezései Magyarországról.

    “Ady mindig aktuális, mert mi alig változunk.”

    Kopátsy Sándor

      Kopátsy Gábor ajánlása „Ady és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt.  A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban. Ady szellemi örököseként, hozzá hasonlóan sosem hagyta, hogy elbűvöljék a politikai pálya „szirénjei”. Mindketten inkább a társadalom fejlődését, formálódását, torzulásait tanulmányozták, kritizálták, hovatovább fricskázták, gúnyolódtak vele, de sohasem rosszindulatúan, sokkal inkább tehetségesen, fineszesen kutattak magyarázatok után. Nem volt kenyerük a kesergés, a panaszkodás, vagy az, hogy kudarcaikat másra hárítsák. Ady szelleme, írásai nem találtattak veszélyesnek, ahogyan Kopátsyé sem, a mindenkori többé kevésbé reakciós politikai világban. Valójában a vezetők többnyire nem is igazán értették a sorok között olvasható rejtett kincseket, azok forradalmiságát és pusztító erejét. Ha értették is, tudták, hogy a tömegekből kevesen látnák át, sőt talán el sem olvasnák. Ady írásai így minden rendszer alatt kiadhatók voltak. Kopátsyé majdnem mindig…de az sem semmi. Ez az új kiadás ennek a páratlan eszmecserének a hagyatéka. Ma már talán elég érett ahhoz a társadalom, hogy teljesebb képet kapjon a műről és e két nagy formátumú bölcselő gondolkodásmódjáról. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, minden bizonnyal gazdagabb lesz általa. Jó olvasást kívánok.” Kopátsy Gábor https://www.youtube.com/watch?v=RCu3Twq8PGc  
  • Sale!
    Környezeti szempontból az emberi tevékenység már hosszú ideje meghaladja a Föld teherbírási és megújulási képességeit. Az egyéni felelősség a környezettudatosságban ugyan kritikus és sokat citált tényező, azonban a környezeti kihívásoknak megfelelő, nemzeti szint felett álló és rendszerszintű beavatkozásokat végrehajtani képes, globális léptékű irányítási struktúrákról sokkal kevesebb társadalmi párbeszéd zajlik. Angus Forbes e formabontó kötetében bebizonyítja, hogy megfelelő gazdaságszabályozási lépésekkel a bioszféra globális kormányzása igenis lehetséges. Forbes egykor a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. 2007-ben azonban kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékonyabb transznacionális összefogás kialakítására hívja fel a figyelmet. A tényekkel, adatokkal és változatos statisztikákkal átitatott, szemléletes könyvében Forbes lebilincselő érvelést kínál a bolygó megmentésére, különös tekintettel az adóztatás és az egyéb gazdaságszabályozási lépések nyújtotta lehetőségekre. Személyében ugyanis találkozik a kapitalizmus működésének tapasztalata, a fogyasztás és a tőkeallokáció legjellemzőbb tulajdonságainak ismerete, valamint a progresszív kormányzási módokkal és a környezet védelmével kapcsolatos tudás és elhivatottság. Ez tette lehetővé számára, hogy egy egyedülálló megoldásra, Bolygónk Globális Hatóságának (Global Planet Authority, GPA) létrehozására tegyen kimunkált javaslatot.
  • Az új világrend nyomában A könyv egy eredeti és időszerű témát jár körbe, Bruno Macaes ugyanis amellett érvel, hogy a jelenlegi világrendi átalakulást az „eurázsiai” kifejezéssel magyarázhatjuk a legjobban, művében részletesen meg is indokolja, hogy a jövőben miért kellene ebben a szuperkontinensben gondolkoznunk. Mialatt Kína és Oroszország gyorsan felismerte Eurázsia stratégiai szerepét, mostanra már az európaiak is kezdik belátni, hogy politikai törekvéseik szorosan kapcsolódnak ehhez a szuperkontinenshez és az ott található többi államhoz. A diplomáciai és történelmi áttekintésen túl részesei lehetünk annak a hat hónapos utazásnak, amelyet a szerző tett Bakutól Szamarkandig, Vlagyivosztoktól Pekingig, amin keresztül egy fantasztikus képet nyújt az olvasó számára az Európát és Ázsiát összekötő területekről és az ott élő emberekről. Véleménye szerint az eurázsiai korszak már el is kezdődött, amit a következő tényekre alapoz: Kína által elindított nagyszabású infrastrukturális projekt az „Egy övezet egy út”, amellyel a tervek szerint újra megnyílik az egykori Selyemút; városok globális sikerei Hongkong és Szingapúr példáján; Törökország egyre nagyobb nemzetközi szerepvállalása; valamint Amerikának a világban betöltött helyének megváltozása. A könyv szerzője a világpolitikában bekövetkezett két váratlan fordulatot – Trump amerikai elnöknek való megválasztása, valamint a Brexit – is egyfajta válasznak tartja, amelyek a globális rendben lezajló átalakulások hatására születtek. A könyv nem csak betekintést enged napjaink zűrzavaros világába, de vállalkozik annak letisztázására is és felhívja a figyelmet arra, hogy Eurázsia mesterséges kettéválasztása nem tartható fent tovább és jobban tenné a világ, ha minél hamarabb elfogadná ennek tényét.  
  • Sale!

    Ez lenne Ázsia évszázada?

    1 999 Ft
    A gazdasági és politikai szakértők többsége régóta egyetért abban, hogy a 21. századtól kezdve egyre inkább Ázsia dominanciája lesz meghatározó a világgazdaságban. Az ezredforduló óta eltelt időszakban a kontinens gazdaságilag és katonailag egyre erősebbé vált, az átmeneti megtorpanásokat pedig rugalmasan vészelte át. Ázsia jelenleg a világ népességének 60 százalékát, a globális gazdasági kibocsátás 40 százalékát koncentrálja, továbbá a globális középosztályhoz tartozók közel fele is itt él. Az ugyanakkor még mindig nem egyértelmű, hogy a 21. századot ténylegesen Ázsia évszázadaként definiálhatjuk- e. A jelen tanulmánykötetben Jong-Wha Lee, a Korea University Asiatic Research Institute igazgatója és közgazdászprofesszora ezt a sokakat érdeklő kérdést igyekszik megválaszolni. Négy átfogó témakör mentén részletesen elemzi Ázsia legmeghatározóbb gazdasági és társadalmi folyamatait. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy a kontinens országai hogyan tehetik Ázsiát a 21. század nyertesévé azáltal, hogy gazdaságukat a pénzügyi stabilitást, az erős gazdasági növekedést, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklését, illetve a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva alakítják át. A rövid és kifejezetten olvasmányos tanulmányok nem csupán hasznos tudást nyújtanak a kontinens egyes országainak megértéséhez, hanem egy sajátos ázsiai perspektívával gazdagítják a régió, illetve a világgazdaság jövőjéről szóló globális párbeszédet.
  • Geofusion 2.0

    5 399 Ft
    Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world. How can we orientate ourselves on the geofusional world map of the 21st century? Why are geographical factors important? How can we understand the new economic and geopolitical world trend with the help of geography? What role will global cities play in the coming decades and how will the order of their competitiveness change? How does connectivity shape our world? What does a new and connected Eurasia mean, and why is this Eurasian era based on a long-term growth important? How does the spatial structure of our world change and what geopolitical models can be used to describe them? In order to understand the processes and the driving forces of this new era, we need new maps. The book shows the geographical processes of today’s global, social, and economic world order. It also presents the 21st century global geofusional map bearing an uncanny resemblance to the map about the spread of COVID-19 pandemic which broke out in 2020…
  • Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world. How can we orientate ourselves on the geofusional world map of the 21st century? Why are geographical factors important? How can we understand the new economic and geopolitical world trend with the help of geography? What role will global cities play in the coming decades and how will the order of their competitiveness change? How does connectivity shape our world? What does a new and connected Eurasia mean, and why is this Eurasian era based on a long-term growth important? How does the spatial structure of our world change and what geopolitical models can be used to describe them? In order to understand the processes and the driving forces of this new era, we need new maps. The book shows the geographical processes of today’s global, social, and economic world order. It also presents the 21st century global geofusional map bearing an uncanny resemblance to the map about the spread of COVID-19 pandemic which broke out in 2020…
  • Geofúzió

    4 199 Ft
    A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszútávú fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelynek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükségünk! A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi, és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére... https://www.youtube.com/watch?v=Gjyh-cFrLp0
  • A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszú távú, fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelyek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükség. A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére... 全球化进入了一个新的时代,这是一个技术和知识的时代,一个建立在长期可持续增长之上的欧亚时代。21世纪的国际关系变得更加复杂和多样,地理对认识这些变化起着重要作用。 地理融合是网络地理图谱的集成,描绘出组织化和功能化连通性的众多组合点,通过这些关系可以勾勒出全球新的经济和地缘政治中心区。 如何在21世纪的地缘融合世界图谱上获得认知?为什么地理因素非常重要?我们如何利用地理来发现新的经济和地缘政治世界秩序?未来几十年,全球城市将扮演什么角色,它们的竞争力排名将如何变化?连通性如何塑造我们的世界?互通的欧亚大陆意味着什么,这个建立起欧亚可持续增长的时代为什么如此重要?世界的空间结构在如何演变,我们可以使用哪些地缘政治模型来描述它们? 为了了解这个新时代的过程和驱动因素,需要新的地理图谱。该书介绍了当今社会和经济世界秩序的全球性地理性趋势,以及与2020年爆发的新冠病毒疫情地图极为相似的21世纪地理融合世界地理图谱……
  • Sale!
    Abishur Prakash geovizionárius, a Fortune500 csoport számos vállalatának tanácsadója. E könyvében bemutatja a mesterséges intelligencia (AI, MI) geopolitikát alakító hatásait, és több forgatókönyvet sorra vesz a jövőre nézve. Az AI új fejezetet nyit a geopolitika és a geopolitikáról való gondolkodás történetében, épp ezért a szerző már a kötet elején azt javasolja, hogy ne felejtsük el teljesen, de legalább egy időre függesszük fel a geopolitikáról alkotott eddigi elméleteinket és feltételezéseinket. A mesterséges intelligencia fejlődését (a korábbi időszakokat meghatározó erőforrásokkal ellentétben) más törvényszerűségek vezérlik, az ugyanis nem nyerhető ki a természetből, hanem országok és vállalatok hozzák létre. Ezért (a történelem során először) a nemzetek geopolitikai értelemben vett sorsa nem csak azon alapul, hogy mi történik határaik között, vagy hol találhatók földrajzilag. Olyan új alapok jönnek létre, amelyek felett ő részben kontrollt gyakorolhatnak. Jelenleg a belépési pontok időszakát éljük, amikor a nemzetek még dönthetnek, hogy az AI meghatározóivá vagy a más nemzetek értékei alapján kialakított technológiák követőivé akarnak-e válni. Prakash szerint jelen pillanatban e döntés csupán ambíció és jövőkép kérdése. Hová vezet az emberi agy és a gép összekapcsolása (egy elektronikai egység idegsejtekhez való illesztése) vagy az arc- és hangfelismerő alkalmazások elterjedése az élettereinkben? Hogyan kapcsolódik össze a gépi tanulás, az emberi agy analógiájára épített modellek (mesterséges neurális hálók) és a deep learning, ami a gépek saját adatfeldolgozási képességeinek önfejlődésén alapul? Prakash a nemzeti és globális szintű hatások taglalása mellett közérthető nyelven vezeti be az olvasót az AI-t alkalmazó technológiai összefüggésekbe.
  • Kína adottságaiból és gazdaságának méretéből adódóan nyersanyagok behozatalára szorul, azonban a ritkaföldfémek bányászatában és kohászatában nagy versenyelőnyre tett szert a globális piacon. Sophia Kalantzakos könyve a ritkaföldfémek globális ellátási láncában monopóliumot szerző Kína esettanulmányán keresztül mutatja be, hogyan állíthatók gazdasági eszközök geopolitikai célok szolgálatába. A nyersanyagok ellenőrzése és a háborítatlan ellátás fenntartása a szerző által bemutatott történelmi példákban is kulcsfontosságú volt, ám a kínai állam gazdasági szerepvállalása új kihívások elé állította a globális gazdaság többi állami szereplőjét.
  • Sale!

    Kína és szomszédai

    1 999 Ft
    Kína évszázadokon keresztül magabiztosan töltötte be Ázsia kulturális, gazdasági és politikai vezető hatalmának szerepét. Új keletű előretörésével kapcsolatban azonban aggodalmak, sőt bizonyos helyeken félelmek tapasztalhatók. Mit jelent Kína felemelkedése a nemzetközi politikai-gazdasági rendszer szempontjából? Kína vajon felelősségteljes szereplő? A békét és a prosperitást fogja erősíteni, vagy saját érdekeit követi mások rovására? Jóindulatú óriás, vagy önfejű zavarkeltő? Sehol sem olyan égetők ezek a kérdések, mint a csendes-óceáni térségben, ahol Kína tengeri szomszédainak egyre inkább szembe kell nézniük a felemelkedő hatalom növekvő területi igényeivel és az ebből fakadó kihívásokkal. E gazdag történeti kutatásban Michael Tai, a Cambridge Egyetem óraadója és tudományos munkatársa próbál választ adni a fenti kérdésekre. Kína és Ázsia több ezer éves történelmének áttekintése alapján a kötet különös hangsúlyt fektet Kína és az egyes szomszédai – Japán, Vietnam, Fülöp-szigetek és Malajzia – közötti kapcsolatok természetének és változásának feltárására. Bár a csendes-óceáni területeket övező viták nagy figyelmet kaptak az elmúlt időszakban, nagyon kevés vizsgálat vette figyelembe e feszültségek tágabb történelmi kontextusát. A jelen kötet azonban nemcsak ebből a szempontból hiánypótló, hanem hasznos adalékot nyújt Kelet-Ázsia geopolitikájának megértéséhez is.   https://open.spotify.com/episode/6Scxrvv6HiZbgR7O4XuqiY
  • Sale!
    Az elmúlt fél évszázadban Délkelet-Ázsia lenyűgöző gazdasági felemelkedésének lehettünk tanúi: ezen időszak alatt a térség országai együttesen elérték az Egyesült Királyság gazdaságának fejlettségi szintjét, e csoport pedig lassan a világ ötödik legnagyobb gazdasági térségét alkotja. Ez a stabilitás és siker ugyanakkor nehezen értelmezhető a világ második legnagyobb gazdaságának, azaz Kínának a figyelembevétele nélkül. A felemelkedő szuperhatalom folyamatosan növeli politikai és gazdasági befolyását a térségben, ezzel párhuzamosan pedig a délkelet-ázsiai országok igyekeznek minél nagyobb mozgásteret kiharcolni saját maguk számára Kína növekvő dominanciájával szemben. A téma nemzetközileg elismert szakértői által szerkesztett tanulmánykötet alaposan és némileg szkeptikus nézőpontból vizsgálja azokat a különböző módszereket, amelyekkel Kína utat tör magának a térségben, ideértve a kereskedelmet, a különböző segélyeket és a kulturális diplomáciát is. Olyan példákon keresztül mutatja be e törekvéseket, mint a Konfuciusz Intézetek létrehozása Indonéziában, vagy a guanxi koncepciójának népszerűsítése.A könyv több kérdést igyekszik megválaszolni: vajon a kínai törekvések hasznosnak vagy rombolónak tekinthetők? Mely szereplők valójában a haszonélvezői ezeknek az új típusú kapcsolatoknak? Bár a válaszok országról országra változnak, a kemény és a puha hatalomgyakorlás alkalmazása minden esetben lenyomatot hagy az érintett országok intézményrendszerén. A globális viszonylatban is hiánypótlónak tekinthető kötet a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitika kínai, illetve délkelet-ázsiai dimenziói iránt érdeklődő közönség, illetve a téma szakértői számára egyaránt ajánlott olvasmány.
  • A XX. század első évtizedeiben a német geográfiára figyelt a világ. Az ottani földrajztudomány egésze dinamikus változásban volt. Ekkoriban hódított teret a politikai földrajz, majd a „nagy háború” hatására a geopolitika, amely kezdeti formájában (1919 és 1933 között) a geográfia egyik szakterülete volt. Az eszmerendszert kidolgozója, Karl Haushofer nevezte el legitim geopolitikának, amelynek hitelességét a földrajztudományi alapok biztosították. Kötetünk a legitim geopolitikát mutatja be. Szerzői a téma szakavatott kutatói: Dr. Dövényi Zoltán, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottságának elnöke (2014–2020), a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának vezetője (2010–2018); Dr. Nagy Miklós Mihály, a hadtudomány kandidátusa és földtudományi PhD fokozat birtokosa, továbbá Perényi Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának hallgatója. Az itt közölt öt tanulmányukban átfogó képet nyújtanak a legitim geopolitika magyar olvasóközönség előtt többnyire ismeretlen világáról. Munkájukban felszámolják a fogalommal kapcsolatos – ideológiai alapú – tévképzeteket, új utat nyitnak a hazai földrajzi tudománytörténetben. A szerzők dolgozatai olvasmányos stílusban, a kényes kérdésekre is választ keresve kalauzolják el az olvasót a száz évvel ezelőtti német geopolitika világába, miközben betekintést nyújtanak annak magyar kapcsolódásaiba is.
  • Sale!

    Magánszféra és hatalom

    1 999 Ft
    Az ezredfordulón a magánszféra védelmének ügye és a terrorizmus szinte teljesen irrelevánsnak tűnt a nemzetközi kapcsolatokban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, az Iszlám Állam felemelkedése, Edward Snowden leleplezései és a platformszolgáltató vállalatok dominanciája azonban teljesen újrarajzolták a politikai és gazdasági teret. Új problémák – például a mesterséges intelligencia kifejlesztéséért folytatott verseny és a 2016-os amerikai elnökválasztás részeként lezajlott dezinformációs kampány – kerültek a nemzetközi politikai diskurzus előterébe. Hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában? Henry Farrell (George Washington University) és Abraham L. Newman (Georgetown University) professzorok azt vizsgálják, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok, a világpolitika két legfontosabb szereplője milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ez hogyan formálja a transzatlanti kapcsolatokat. A szabadságért és biztonságért vívott transzatlanti harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként ábrázolják. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő – állítják a szerzők. Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik – amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak –, és e kettő küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt. E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők bemutatják, hogyan erősödtek és gyengültek meg e határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a kötet egy friss nézőpontot kínál az információ és a hatalom szerepéről.
  • Sale!

    Magyarország

    1 999 Ft

    Rövid történelmi vázlat

      „A magyarokat megszállottan foglalkoztatja a saját történelmük” – állítja Norman Stone, az angolszász történész iskola kiemelkedő egyénisége. Jelen kötetnek köszönhetően pedig egy szokatlan és merőben új perspektívából ismerhetjük meg hazánk modern kori történelmét: egy Magyarországot jól ismerő szerző nézőpontjából, aki eredetileg angol nyelvű közönsége számára írta e könyvet. Az utolsó, közel hatvan évben Magyarország háromszor került a világ figyelmének középpontjába: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült és migráns érkezett a Közel-Keletről Magyarországra. Ezen események arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ezt egyedülálló nyelve is indokolja. A szerző közérthető nyelven, sokszor anekdotikus stílusban ad tömör képet Magyarország 1848 utáni történelméről, a 19. század második felének virágzó időszakáról, illetve a sodró erejű 20. századról. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről és erővonalakról sem. Magyarország ugyanis mindig ezek kereszttüzében találta magát: a Habsburg Birodalom, a Varsói Szerződés vagy éppen napjainkban az Európai Unió erőterében. Magyarország ugyanakkor mindig is igyekezett a saját érdekeit érvényesíteni és a méretéhez, valamint jelentőségéhez képest fontosabb szerepet kiharcolni magának.   A könyvbemutató podcast formájában is elérhető.    
  • Háború, stratégia és amerikai érdekek a huszonegyedik században   Robert D. Kaplan könyvében bemutatja Eurázsia és a világ várható geopolitikai folyamatait. Értékelését olyan történelmi példák színesítik, amelyek az elmúlt évtizedek több fontos politikai eseményére is reflektálnak. Álláspontja szerint Európa eddig ismert arculata kezd eltűnni. A nyugati civilizáció nem semmisül meg, hanem felhígul és szétszóródik. Miközben Európa eltűnik, Eurázsia – vagy akár Afro-Eurázsia ­– összekovácsolódik. Nem a civilizációk harcának lehetünk tanúi, hanem mesterségesen átalakított civilizációk összecsapásának, amely tovább mélyíti a geopolitikai megosztottságot. Kaplan könyvében „végigvezeti” az olvasót Marco Polo híres útvonalán, amely jól vázolja Eurázsia várható geopolitikáját.   A SZERZŐRŐL Robert D. Kaplan bestselleríró, tizennyolc külpolitikával és utazással foglalkozó könyv szerzője. Ezek között megtalálhatók a következő művek: Earning the Rockies, In Europe’s Shadow, Asia’s Cauldron, The Revenge of Geography, Monsoon, The Coming Anarchy, Balkan Ghosts. Az Új Amerikai Biztonságért Központ (Center for a New American Security) főmunkatársa és az Eurázsia Csoport főtanácsadója. A Foreign Policy folyóirat kétszer választotta be a világ „Top 100 globális gondolkodója” közé.
  • Sale!
    Mitől lesz okos egy város? A jelen kötet a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az észszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják. A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is. Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.

Cím

Go to Top