fbpx
Keresés
Kategóriák
Árak
Rendezés
  • Az új világrend nyomában A könyv egy eredeti és időszerű témát jár körbe, Bruno Macaes ugyanis amellett érvel, hogy a jelenlegi világrendi átalakulást az „eurázsiai” kifejezéssel magyarázhatjuk a legjobban, művében részletesen meg is indokolja, hogy a jövőben miért kellene ebben a szuperkontinensben gondolkoznunk. Mialatt Kína és Oroszország gyorsan felismerte Eurázsia stratégiai szerepét, mostanra már az európaiak is kezdik belátni, hogy politikai törekvéseik szorosan kapcsolódnak ehhez a szuperkontinenshez és az ott található többi államhoz. A diplomáciai és történelmi áttekintésen túl részesei lehetünk annak a hat hónapos utazásnak, amelyet a szerző tett Bakutól Szamarkandig, Vlagyivosztoktól Pekingig, amin keresztül egy fantasztikus képet nyújt az olvasó számára az Európát és Ázsiát összekötő területekről és az ott élő emberekről. Véleménye szerint az eurázsiai korszak már el is kezdődött, amit a következő tényekre alapoz: Kína által elindított nagyszabású infrastrukturális projekt az „Egy övezet egy út”, amellyel a tervek szerint újra megnyílik az egykori Selyemút; városok globális sikerei Hongkong és Szingapúr példáján; Törökország egyre nagyobb nemzetközi szerepvállalása; valamint Amerikának a világban betöltött helyének megváltozása. A könyv szerzője a világpolitikában bekövetkezett két váratlan fordulatot – Trump amerikai elnöknek való megválasztása, valamint a Brexit – is egyfajta válasznak tartja, amelyek a globális rendben lezajló átalakulások hatására születtek. A könyv nem csak betekintést enged napjaink zűrzavaros világába, de vállalkozik annak letisztázására is és felhívja a figyelmet arra, hogy Eurázsia mesterséges kettéválasztása nem tartható fent tovább és jobban tenné a világ, ha minél hamarabb elfogadná ennek tényét.  
  • Sale!

    Ez lenne Ázsia évszázada?

    3 499 Ft 1 999 Ft
    A gazdasági és politikai szakértők többsége régóta egyetért abban, hogy a 21. századtól kezdve egyre inkább Ázsia dominanciája lesz meghatározó a világgazdaságban. Az ezredforduló óta eltelt időszakban a kontinens gazdaságilag és katonailag egyre erősebbé vált, az átmeneti megtorpanásokat pedig rugalmasan vészelte át. Ázsia jelenleg a világ népességének 60 százalékát, a globális gazdasági kibocsátás 40 százalékát koncentrálja, továbbá a globális középosztályhoz tartozók közel fele is itt él. Az ugyanakkor még mindig nem egyértelmű, hogy a 21. századot ténylegesen Ázsia évszázadaként definiálhatjuk- e. A jelen tanulmánykötetben Jong-Wha Lee, a Korea University Asiatic Research Institute igazgatója és közgazdászprofesszora ezt a sokakat érdeklő kérdést igyekszik megválaszolni. Négy átfogó témakör mentén részletesen elemzi Ázsia legmeghatározóbb gazdasági és társadalmi folyamatait. A szerző ajánlásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy a kontinens országai hogyan tehetik Ázsiát a 21. század nyertesévé azáltal, hogy gazdaságukat a pénzügyi stabilitást, az erős gazdasági növekedést, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklését, illetve a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva alakítják át. A rövid és kifejezetten olvasmányos tanulmányok nem csupán hasznos tudást nyújtanak a kontinens egyes országainak megértéséhez, hanem egy sajátos ázsiai perspektívával gazdagítják a régió, illetve a világgazdaság jövőjéről szóló globális párbeszédet.
  • Geofusion 2.0

    5 399 Ft
    Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world. How can we orientate ourselves on the geofusional world map of the 21st century? Why are geographical factors important? How can we understand the new economic and geopolitical world trend with the help of geography? What role will global cities play in the coming decades and how will the order of their competitiveness change? How does connectivity shape our world? What does a new and connected Eurasia mean, and why is this Eurasian era based on a long-term growth important? How does the spatial structure of our world change and what geopolitical models can be used to describe them? In order to understand the processes and the driving forces of this new era, we need new maps. The book shows the geographical processes of today’s global, social, and economic world order. It also presents the 21st century global geofusional map bearing an uncanny resemblance to the map about the spread of COVID-19 pandemic which broke out in 2020…
  • Geofúzió

    4 199 Ft
    A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszútávú fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelynek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükségünk! A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi, és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére... https://www.youtube.com/watch?v=Gjyh-cFrLp0
  • Sale!
    Abishur Prakash geovizionárius, a Fortune500 csoport számos vállalatának tanácsadója. E könyvében bemutatja a mesterséges intelligencia (AI, MI) geopolitikát alakító hatásait, és több forgatókönyvet sorra vesz a jövőre nézve. Az AI új fejezetet nyit a geopolitika és a geopolitikáról való gondolkodás történetében, épp ezért a szerző már a kötet elején azt javasolja, hogy ne felejtsük el teljesen, de legalább egy időre függesszük fel a geopolitikáról alkotott eddigi elméleteinket és feltételezéseinket. A mesterséges intelligencia fejlődését (a korábbi időszakokat meghatározó erőforrásokkal ellentétben) más törvényszerűségek vezérlik, az ugyanis nem nyerhető ki a természetből, hanem országok és vállalatok hozzák létre. Ezért (a történelem során először) a nemzetek geopolitikai értelemben vett sorsa nem csak azon alapul, hogy mi történik határaik között, vagy hol találhatók földrajzilag. Olyan új alapok jönnek létre, amelyek felett ő részben kontrollt gyakorolhatnak. Jelenleg a belépési pontok időszakát éljük, amikor a nemzetek még dönthetnek, hogy az AI meghatározóivá vagy a más nemzetek értékei alapján kialakított technológiák követőivé akarnak-e válni. Prakash szerint jelen pillanatban e döntés csupán ambíció és jövőkép kérdése. Hová vezet az emberi agy és a gép összekapcsolása (egy elektronikai egység idegsejtekhez való illesztése) vagy az arc- és hangfelismerő alkalmazások elterjedése az élettereinkben? Hogyan kapcsolódik össze a gépi tanulás, az emberi agy analógiájára épített modellek (mesterséges neurális hálók) és a deep learning, ami a gépek saját adatfeldolgozási képességeinek önfejlődésén alapul? Prakash a nemzeti és globális szintű hatások taglalása mellett közérthető nyelven vezeti be az olvasót az AI-t alkalmazó technológiai összefüggésekbe.
  • Kína adottságaiból és gazdaságának méretéből adódóan nyersanyagok behozatalára szorul, azonban a ritkaföldfémek bányászatában és kohászatában nagy versenyelőnyre tett szert a globális piacon. Sophia Kalantzakos könyve a ritkaföldfémek globális ellátási láncában monopóliumot szerző Kína esettanulmányán keresztül mutatja be, hogyan állíthatók gazdasági eszközök geopolitikai célok szolgálatába. A nyersanyagok ellenőrzése és a háborítatlan ellátás fenntartása a szerző által bemutatott történelmi példákban is kulcsfontosságú volt, ám a kínai állam gazdasági szerepvállalása új kihívások elé állította a globális gazdaság többi állami szereplőjét.
  • Sale!

    Kína és szomszédai

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Kína évszázadokon keresztül magabiztosan töltötte be Ázsia kulturális, gazdasági és politikai vezető hatalmának szerepét. Új keletű előretörésével kapcsolatban azonban aggodalmak, sőt bizonyos helyeken félelmek tapasztalhatók. Mit jelent Kína felemelkedése a nemzetközi politikai-gazdasági rendszer szempontjából? Kína vajon felelősségteljes szereplő? A békét és a prosperitást fogja erősíteni, vagy saját érdekeit követi mások rovására? Jóindulatú óriás, vagy önfejű zavarkeltő? Sehol sem olyan égetők ezek a kérdések, mint a csendes-óceáni térségben, ahol Kína tengeri szomszédainak egyre inkább szembe kell nézniük a felemelkedő hatalom növekvő területi igényeivel és az ebből fakadó kihívásokkal. E gazdag történeti kutatásban Michael Tai, a Cambridge Egyetem óraadója és tudományos munkatársa próbál választ adni a fenti kérdésekre. Kína és Ázsia több ezer éves történelmének áttekintése alapján a kötet különös hangsúlyt fektet Kína és az egyes szomszédai – Japán, Vietnam, Fülöp-szigetek és Malajzia – közötti kapcsolatok természetének és változásának feltárására. Bár a csendes-óceáni területeket övező viták nagy figyelmet kaptak az elmúlt időszakban, nagyon kevés vizsgálat vette figyelembe e feszültségek tágabb történelmi kontextusát. A jelen kötet azonban nemcsak ebből a szempontból hiánypótló, hanem hasznos adalékot nyújt Kelet-Ázsia geopolitikájának megértéséhez is.   https://open.spotify.com/episode/6Scxrvv6HiZbgR7O4XuqiY
  • Sale!
    Az elmúlt fél évszázadban Délkelet-Ázsia lenyűgöző gazdasági felemelkedésének lehettünk tanúi: ezen időszak alatt a térség országai együttesen elérték az Egyesült Királyság gazdaságának fejlettségi szintjét, e csoport pedig lassan a világ ötödik legnagyobb gazdasági térségét alkotja. Ez a stabilitás és siker ugyanakkor nehezen értelmezhető a világ második legnagyobb gazdaságának, azaz Kínának a figyelembevétele nélkül. A felemelkedő szuperhatalom folyamatosan növeli politikai és gazdasági befolyását a térségben, ezzel párhuzamosan pedig a délkelet-ázsiai országok igyekeznek minél nagyobb mozgásteret kiharcolni saját maguk számára Kína növekvő dominanciájával szemben. A téma nemzetközileg elismert szakértői által szerkesztett tanulmánykötet alaposan és némileg szkeptikus nézőpontból vizsgálja azokat a különböző módszereket, amelyekkel Kína utat tör magának a térségben, ideértve a kereskedelmet, a különböző segélyeket és a kulturális diplomáciát is. Olyan példákon keresztül mutatja be e törekvéseket, mint a Konfuciusz Intézetek létrehozása Indonéziában, vagy a guanxi koncepciójának népszerűsítése.A könyv több kérdést igyekszik megválaszolni: vajon a kínai törekvések hasznosnak vagy rombolónak tekinthetők? Mely szereplők valójában a haszonélvezői ezeknek az új típusú kapcsolatoknak? Bár a válaszok országról országra változnak, a kemény és a puha hatalomgyakorlás alkalmazása minden esetben lenyomatot hagy az érintett országok intézményrendszerén. A globális viszonylatban is hiánypótlónak tekinthető kötet a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitika kínai, illetve délkelet-ázsiai dimenziói iránt érdeklődő közönség, illetve a téma szakértői számára egyaránt ajánlott olvasmány.
  • A XX. század első évtizedeiben a német geográfiára figyelt a világ. Az ottani földrajztudomány egésze dinamikus változásban volt. Ekkoriban hódított teret a politikai földrajz, majd a „nagy háború” hatására a geopolitika, amely kezdeti formájában (1919 és 1933 között) a geográfia egyik szakterülete volt. Az eszmerendszert kidolgozója, Karl Haushofer nevezte el legitim geopolitikának, amelynek hitelességét a földrajztudományi alapok biztosították. Kötetünk a legitim geopolitikát mutatja be. Szerzői a téma szakavatott kutatói: Dr. Dövényi Zoltán, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottságának elnöke (2014–2020), a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának vezetője (2010–2018); Dr. Nagy Miklós Mihály, a hadtudomány kandidátusa és földtudományi PhD fokozat birtokosa, továbbá Perényi Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának hallgatója. Az itt közölt öt tanulmányukban átfogó képet nyújtanak a legitim geopolitika magyar olvasóközönség előtt többnyire ismeretlen világáról. Munkájukban felszámolják a fogalommal kapcsolatos – ideológiai alapú – tévképzeteket, új utat nyitnak a hazai földrajzi tudománytörténetben. A szerzők dolgozatai olvasmányos stílusban, a kényes kérdésekre is választ keresve kalauzolják el az olvasót a száz évvel ezelőtti német geopolitika világába, miközben betekintést nyújtanak annak magyar kapcsolódásaiba is.
  • Sale!

    Magánszféra és hatalom

    3 499 Ft 1 999 Ft
    Az ezredfordulón a magánszféra védelmének ügye és a terrorizmus szinte teljesen irrelevánsnak tűnt a nemzetközi kapcsolatokban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, az Iszlám Állam felemelkedése, Edward Snowden leleplezései és a platformszolgáltató vállalatok dominanciája azonban teljesen újrarajzolták a politikai és gazdasági teret. Új problémák – például a mesterséges intelligencia kifejlesztéséért folytatott verseny és a 2016-os amerikai elnökválasztás részeként lezajlott dezinformációs kampány – kerültek a nemzetközi politikai diskurzus előterébe. Hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában? Henry Farrell (George Washington University) és Abraham L. Newman (Georgetown University) professzorok azt vizsgálják, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok, a világpolitika két legfontosabb szereplője milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ez hogyan formálja a transzatlanti kapcsolatokat. A szabadságért és biztonságért vívott transzatlanti harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként ábrázolják. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő – állítják a szerzők. Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik – amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak –, és e kettő küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt. E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők bemutatják, hogyan erősödtek és gyengültek meg e határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a kötet egy friss nézőpontot kínál az információ és a hatalom szerepéről.
  • Sale!

    Magyarország

    3 499 Ft 1 999 Ft

    Rövid történelmi vázlat

      „A magyarokat megszállottan foglalkoztatja a saját történelmük” – állítja Norman Stone, az angolszász történész iskola kiemelkedő egyénisége. Jelen kötetnek köszönhetően pedig egy szokatlan és merőben új perspektívából ismerhetjük meg hazánk modern kori történelmét: egy Magyarországot jól ismerő szerző nézőpontjából, aki eredetileg angol nyelvű közönsége számára írta e könyvet. Az utolsó, közel hatvan évben Magyarország háromszor került a világ figyelmének középpontjába: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült és migráns érkezett a Közel-Keletről Magyarországra. Ezen események arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ezt egyedülálló nyelve is indokolja. A szerző közérthető nyelven, sokszor anekdotikus stílusban ad tömör képet Magyarország 1848 utáni történelméről, a 19. század második felének virágzó időszakáról, illetve a sodró erejű 20. századról. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről és erővonalakról sem. Magyarország ugyanis mindig ezek kereszttüzében találta magát: a Habsburg Birodalom, a Varsói Szerződés vagy éppen napjainkban az Európai Unió erőterében. Magyarország ugyanakkor mindig is igyekezett a saját érdekeit érvényesíteni és a méretéhez, valamint jelentőségéhez képest fontosabb szerepet kiharcolni magának.   A könyvbemutató podcast formájában is elérhető.    
  • Háború, stratégia és amerikai érdekek a huszonegyedik században   Robert D. Kaplan könyvében bemutatja Eurázsia és a világ várható geopolitikai folyamatait. Értékelését olyan történelmi példák színesítik, amelyek az elmúlt évtizedek több fontos politikai eseményére is reflektálnak. Álláspontja szerint Európa eddig ismert arculata kezd eltűnni. A nyugati civilizáció nem semmisül meg, hanem felhígul és szétszóródik. Miközben Európa eltűnik, Eurázsia – vagy akár Afro-Eurázsia ­– összekovácsolódik. Nem a civilizációk harcának lehetünk tanúi, hanem mesterségesen átalakított civilizációk összecsapásának, amely tovább mélyíti a geopolitikai megosztottságot. Kaplan könyvében „végigvezeti” az olvasót Marco Polo híres útvonalán, amely jól vázolja Eurázsia várható geopolitikáját.   A SZERZŐRŐL Robert D. Kaplan bestselleríró, tizennyolc külpolitikával és utazással foglalkozó könyv szerzője. Ezek között megtalálhatók a következő művek: Earning the Rockies, In Europe’s Shadow, Asia’s Cauldron, The Revenge of Geography, Monsoon, The Coming Anarchy, Balkan Ghosts. Az Új Amerikai Biztonságért Központ (Center for a New American Security) főmunkatársa és az Eurázsia Csoport főtanácsadója. A Foreign Policy folyóirat kétszer választotta be a világ „Top 100 globális gondolkodója” közé.
  • Sale!
    Mitől lesz okos egy város? A jelen kötet a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az észszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják. A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is. Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.
  • Mitől lesz okos egy város? A jelen kötet a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az észszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják. A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is. Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.
  • Sale!
    A helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság közötti egyensúly kialakítása A világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).
  • Sale!

    Thai művészet

    3 499 Ft 1 999 Ft
    A kortárs érvényessége   Az 1990-es évek óta a thai kortárs művészet rendszeresen felbukkan különböző nemzetközi biennálékon, múzeumokban, illetve galériákban, ezáltal széleskörű ismertségre és elismertségre tett szert globális szinten. Bár sok thai művész törekedett arra, hogy ne azonosítsák a thai nemzetiségével, a „thaiságuk” továbbra is a munkásságuk értelmezését szolgáló keret maradt. A jelen kötetben David Teh a National University of Singapore egyetemi adjunktusa, emellett kurátor és kritikus, a globális és lokális közötti feszültséget vizsgálja a thai kortárs művészetben. A modern thai művészet és nemzeti öntudat hajnalától indulunk, a hidegháborún át, a gazdasági csoda korszaka utáni délkelet-ázsiai pénzügyi összeomlást követő újjáépítés és a reményteli 21. század bemutatásával David Teh pontos képet ad a thai művészet, politika és gazdaság viharos kapcsolatáról. Hogy mit jelent a thai embereknek a királyság, a vallás és a mosoly, kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy hogyan találta meg a thai kortárs azokat a lokális értékeket, amelyek túlmutatnak a nemzeti tematikán, mégsem veszítik el „thai” jellegüket. A szerző három tipikus thai művészettörténeti örökséget: a mezőgazdaságból nyert szimbolikát, a távolság és az utazás különleges sziámi költészetét és a hindu-buddhista karizmatikus erőt azonosítja a thai kortárs „nemzeti valutáiként”. A thai alkotók ezek mindegyikét a globális művészeti világban is „törvényes fizetőeszközre” (azaz fenntarthatóságra, utópiára, konceptuálisra és a relativizmusra) cserélik, de vajon ezen a tranzakción mi az, ami elvész és mi az, ami nyerhető?  
  • Sale!
    The Failure of the Euro   Our age is defined by many different often contradictory values and processes of which the dominance of the American Empire is the most important. Europe with its fundamentally failed euro project challenged both the political and monetary hegemon status of the Empire and attempted to create a new empire. The American Empire did not put up with a rival global currency, so it has waged all types of modern warfare to prevent this attempt. That is how the vision of a European Empire turned to be a nightmare instead of a sweet and nurturing dream. György Matolcsy's book - using an unconventional approach and a broad historical perspective - analyses the American Empire, the current world order, its defining features, the relations and motivations of the major players and the grand strategies that they outline. In this multi-valued world, what goals and guidelines can safely lead us towards global prosperity? Do we need to set frameworks for our national visions in the 21st century, and if so, what are our main reference points in this volatile, uncertain, complex and ambiguous world? In order to restore the global balance of power, Europe have to give up its imperial ambitions and it has to return to its 16th century roots when European open-mindedness, cultural diversity and spiritual revolutions led to the cradle of future breakthroughs in science, technology and governance. The new global player, China also has an important role in restoring the global balance of power. The USA and China, the two world powers that complements each other in character can bring the new golden age of the global community. By understanding these processes on individual level and as a nation, Hungary can develop new and successful strategies that incorporate eastern wisdom and western openness with which it can move closer to being one of the winners of this changing world order.   For more information, please visit the website of the book The American Empire vs. The European Dream!
  • A világ jövője Technológia I-II. kötet „Ez már a jövő vagy ez még a múlt?” A viharos ütemű technológiai fejlődés korában a nemzetek egyre gyakrabban kerülnek válaszút elé államigazgatási és gazdaságszabályozási lépéseik meghatározásában. A lehetséges forgatókönyvek megítéléséhez azonban már a jelen pozíciók meghatározása is komoly kihívást jelent. Az élelmiszer klónozás kereskedelmi viszonyrendszereket megrengető hatása vagy éppen a gépek, drónok, illetve robotok önálló döntési jogkörökkel való felruházása számos eddigi fundamentumot viszonylagossá és az újraértelemzés tárgyává tesznek. Abishur Prakash, a technológiai fejlődés és a geopolitika kapcsolatainak egyik legelismertebb kutatója és tanácsadója, e kötetében alternatívákat rajzol a nemzetközi gazdaságpolitika és a geopolitikai viszonyok alakulásában, melyekhez a legfontosabb kiindulópontot a különböző technológiák kifejlődése és elterjedése képezik. A műben új kockázatok, új feszültségek és olyan új útfüggőségi lehetőségek tárulnak fel, melyek nem csupán globális tekintetben, de saját mikrokörnyezetünkben is igen tudatos választásokra késztetnek. Abishur Prakash technológia iránti érzékenysége, bölcs világlátása, valamint merész gondolatkísérletei révén garantáltan új szempontrendszert kínál e döntéseinkhez, melyekkel továbbá a 21. század új törvényszerűségeihez is megértést nyerhetünk.
  • Sale!

    Világgazdasági körkép

    4 199 Ft 2 499 Ft
    Emmanuel Macron 2018 januárjában tett kínai látogatásának fő küldetése az volt, hogy kifejezze Franciaország nyitottságát a 2013–2014 során indított „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel kapcsolatban. E geopolitikai jelentőségű eseménnyel párhuzamosan egyre növekednek a nagyszabású kínai programmal kapcsolatos kérdések is, például: a kínai Új Selyemút kezdeményezés vajon a globalizáció egy új szakaszának kezdetét jelenti? Vagy ez egy egyszerű hatalompolitikai kérdés, amelyet szigorú nemzeti érdekek vezérelnek? A jelen kötetben gazdasági adatok és geopolitikai folyamatok földrajzi szintézisén keresztül, naprakész statisztikai háttérrel megalapozva, a francia szerzők többek között e kérdésekre is válaszlehetőségeket ajánlanak.

Go to Top