- A „homo histeria”, a „történelmi ember képessé tesz arra, hogy egy narratív sorrendiségnek köszönhetően elhelyezhesse magát az ember a világban, de a homo historia nem az események elrendezett sorrendje szerint tapasztalja meg az életet, hanem mint az előtte felmerülő értelmetlenségként, amelyre a történelmi diskurzus önmagát kínálja megoldásként.
- A „globalizáció” nem egy egyszerű és közvetlen folyamat, amely átrendezi a nemzeti piacokat, hanem egy térbeli átrendeződés is, így a fogalmat nem lehet leegyszerűsíteni egy „történetre”.
- Válság csak akkor létezhet, ha a mai szereplők képzeletében összekapcsolódnak az aktuális és a korábbi események vagy folyamatok, ami által meg lehet fogalmazni egy „válságtörténelmet”.
- A média egyértelműen szerepet vállalt a vállalati és az állami hatalom újraalkotásában, és ezért fordult a nyugati marxizmus a „mediáció” fogalma felé.
- A jelzálogpiaci válság eseményeinek nyomása alatt a globális elitek újra és újra segítségül hívták a múltat új történelmek feltárása, új igazságok és leckék felfedése, valamint a pénzügyi kormányzás új helyzeteinek és módjainak meghatározása érdekében. Így különösen a nagy gazdasági világválságot, az ázsiai válságot vagy más korábbi epizódokat alakították át visszamenőlegesen prófétai eseményekké.
- a 2007/8-as válság jól jelezte, hogy a válságot visszahelyezték a pénzügyi képzelet világába: a múltból származó nevek és dátumok ismét berobbantak a jelenbe, jelezni próbálván, hogy mit rejtegethet a jövő
- 2008 után a korszakváltó válságtól való félelem már nem a válságok ciklikus visszatérésének olvasatának a megjelenése volt, hanem egy kifejezetten történelmi helyzet kihangsúlyozása volt, ahol a jelenre helyzeték a későbbi következmények súlyát. A félelmet már nem elsősorban a gazdasági összeomlás eljövetele jelentette, hanem a politikai instabilitás és potenciális háborúk kitörése.
- Az elmúlt évtizedek során az emlékezet a történelem „ellenkoncepciójává” vált, ami új módszerekkel új irányba állította a történelmi tanulmányok fókuszpontját, és figyelemre méltó mértékben fellendítette a tudományos eredmények megszületését.
- A történelmi nevek olyan gondolkodásmódot képviselnek, amelyek nem az érdekeken, hanem a szenvedélyeken keresztül közelíti meg a pénzügyeket.
- A válság fogalma azért fontos, hogy eszközként lehessen használni ahhoz, hogy a jelent annak a fejlődési folyamatnak a részeként elképzelhessük, amelybe az emberiség beavatkozhat.
