1. A geopolitika mint a nemzetközi viszonyok térbeli és részben földrajzi aspektusaival foglalkozó multidiszciplináris társadalomtudomány a tizenkilencedik század utolsó harmadában, a huszadik század első évtizedében jelent meg az akadémiai tudományosság, a felsőoktatás, a politikai gondolkodás és a politikai döntéshozatal világában. Kezdetben a német Friedrich Ratzel és a svéd Johann Rudolf Kjellen nevével fémjelzett szociáldarwinista irányzat hegemóniája érvényesült. Az egyesült államokbeli Alfred Thayer Mahan tengernagy 1890-ben megjelent könyve és a skót származású Sir John Halford Mackindernek a Brit Királyi Társaságban 1904 januárjában A földrajz mint a történelem kulcsa című előadással történő fellépése azonban már a napjainkban érvényesülő és uralkodó geostratégiai irányzat színre lépését és térfoglalását jelentette.Az 1920-as, 1930-as évtizedben intézményesült német geopolitikai iskola Karl Ernst Haushofer tábornok szellemi irányítása és tevékenységé révén szilárdult meg. Eredményeit és megállapításait azonban a Harmadik Birodalom hódító és agresszív külpolitikájának elméleti megalapozására használta fel. A geopolitika ezért a második világháborút követő időszakban nem kívánatossá vált a társadalomtudományok világában.
    A geopolitikai gondolkodás újjáéledésére az 1970-es évtizedben került sor Franciaországban a Hérodote című folyóiratot megjelentető Yves Lacoste jóvoltából. Az Egyesült Államokban az első lépést Saul Bernard Cohen: Földrajz és politika a megosztott világban című 1963-ban napvilágot látott könyve, a fordulópontot pedig Henry Kissinger 1979-ben kiadott Fehér Házi évek című memoárkötete jelentette. Az azóta eltelt fél évszázad alatt a geopolitika elmélete gyors fejlődésnek indult. Tematikai bázisa kiszélesedett, térfelfogása ötdimenzióssá vált. A hagyományosnak tekinthető szárazföldi, tengeri, és a légi megközelítés mellett megjelent az asztropolitika formáját öltő űrtér vagy világűr, valamint a szélesebb értelemben vett információs szféra részét képező cybertér vizsgálata is.

 

  1. A geopolitika, mint a nemzetközi viszonyok elméletének térbeli és részben földrajzi aspektusaival foglalkozó multidiszciplináris társadalomtudomány, a politikatudomány része. Szorosan kapcsolódik a politikai földrajzhoz, a történeti földrajzhoz, a társadalomföldrajzhoz, a kulturális földrajzhoz, a regionális tudományhoz, a történettudományhoz, a közgazdaságtanhoz, a nemzetközi viszonyok elméletéhez és más politikai jellegű társadalomtudományokhoz. A geopolitikai doktrínák egyik jellemző tulajdonságát (nagy)hatalmi érdekekhez kötöttségük és történeti jellegűk jelenti. A geopolitika más tudományokhoz hasonlóan saját korának terméke. Definíciója és tartalma ezért alapvető lényegének megtartása mellett a nemzetközi viszonyok rendszerében és a világgazdaságban bekövetkező átalakulásoknak megfelelően történelmi korszakonként változik. A klasszikus geopolitika kategória rendszerét és fogalmi tartományát napjainkban ezért már nem csupán a kritikai, hanem a posztmodern geopolitikai gondolkodás is átértelmezi. A geopolitika ugyanakkor a realizmus és az idealizmus mellett a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi viszonyok rendszere kutatásának harmadik, ma már tradicionálisnak számító elméleti irányzata.

 

  1. A könyv részletesen elemzi a geopolitikai gondolkodás klasszikusainak elméleti munkásságát. Foglalkozik a szociáldarwinista és a geostratégiai irányzat képviselőinek munkásságával.

 

  1. A geostratégiai irányzaton belül nagy hangsúlyt kapott a tengeri hatalom történelmi szerepének elsőbbségét valló Alfred Thayer Mahan admirális, a Magterület (Heartland), a Földközi-óceán és a Léna-vidék elmélet képviselője, Sir John Halford Mackinder, valamint a szociáldarwinista és a geostratégiai irányzat egyesítőjének tekinthető Karl Ernst Haushofer tábornok munkásságának az elemzése.

 

  1. A könyv vizsgálta a légi hatalom elmélete képviselőinek, az olasz Giulio Douhetnek és a grúz származású Alexander de Severskynek, valamint az 1945 utáni új világrend elméleti megalapozóinak, a francia Raoul Castexnek és a holland-amerikai Nicholas Spykmannak a munkásságát is.

 

  1. Harry Truman elnök 1947. március 12-i elnöki üzenete a hidegháború kezdetét jelentette. A korszak geopolitikai szempontból jelentős történéseinek összefoglalása a hidegháborúhoz vezető út stációival, a második világháború utáni nemzetközi rend alapjaival, az ezekkel kapcsolatos számos, magyar nyelven először közölt és olvasható dokumentum elemzésével, valamint a korszak geopolitikai szempontból történő újszerű szakaszolásával üzen olvasóinak.

 

  1. 1991 december 25-e nem csupán a Szovjetunió megszűnését, hanem a szervezett kelet-nyugati konfliktusok lezárulását, a bipolásis világ végét, a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett jelentős változások kezdetét és az Amerikai Egyesült Államok mint egyedüli szuperhatalom talpon maradást is jelentette. Az új történelmi korszak geopolitikája foglalkozik a nemzetközi rendszer és  globalizáció, valamint a globális biztonság geopolitikai tényezőivel.

 

  1. A geopolitikai gondolkodás kontinuitása és diszkontitása, a kritikai geopolitika és a geoökonómia irányzatainak megjelenése fontos és alapvető újdonságot és változásokat hozott a geopolitikai gondolkodásban, megközelítésben és szemléletmódban. E ténynek is üzenet értéke van.

 

  1. A klasszikus geopolitikai elemzés a nemzetközi politikai viszonyok szárazföldi, tengeri és légi teret magában foglaló háromdimenziós térszerkezete interaktív hatalmi hálójának és összefüggésrendszerének a vizsgálatával foglalkozott. A huszadik század utolsó harmadától kezdve a geopolitikai gondolkodás uralkodó felfogását megtestesítő elemzési keretet azonban már az ötdimenziós térfogalom koordinátái jelentik. A hagyományosak tekinthető hármas megközelítés az űrtér, avagy világűr (Aerospace), valamint a szélesebb értelemben vett információs szféra (Infosphere) részét képező cybertér jelenségével bővült. A hatalmas méretű és minden elképzelést felülmúló, gyors ütemű technológiai és technikai fejlődés következtében az űrtér (világűr) nem csupán mindennapi életünknek, hanem a nemzetközi viszonyok rendszere szereplői közötti hatalmi vetélkedésnek is szerves, természetes és magától értetődő részévé vált. Az aerospace astropolitika néven, valamint a cybertér ezért a geopolitikai kutatások önálló tárgyát képezi. A klasszikus geopolitika az űrkorszakba lépett.

 

  1. A geopolitika kiemelten foglalkozik a nemzetközi rendszer hatalmi viszonyaival. Az azzal kapcsolatos elemzések a geopolitikai és geostratégiai tényezők címszó alatt foglalhatók össze. Ennek során sor kerül a nemzetközi színtéren érvényesülő hatalom, uralom, valamint annak objektív és szubjektív alapját képező tényezők, szereplők, geopolitikai kódok és a nemzetközi viszonyok mozgástörvényeit magyarázó és értelmező világmodellek elemzésére és bemutatására.