1. Az államok, amikor gazdaságpolitikájukat érvényesítik, esetenként látszólag nem racionális alapon döntenek egy kifejezetten drága termék vagy szolgáltatás megvásárlása mellett. A nemzetközi kapcsolatokban ez arra vezethető vissza, hogy nem minden esetben a szűken értelmezett, elméleti közgazdaságtan által tanított haszonmaximalizálást végzik, hanem a presztízst és annak potenciális, mások számára különféle jelzésekkel bíró értékét is figyelembe veszik.

 

  1. A presztízs a modern közgazdaságtanban is egyre jelentősebben megjelenik, a szociológia és a pszichológia beépülése, vagyis a viselkedési közgazdaságtan megjelenése – a korábbi mainstream, válság előtti modellekkel ellentétben – előtérbe helyezi az embert és a motivációinak pontosabb megértését.

 

  1. A presztízskövető magatartás egy lényeges motiváló eleme, hogy az ún. státuszszimbólumok csoport(ok)hoz való tartozást is meghatároznak, és e csoporttagság(ok) fenntartására is jelentős hatást gyakorolnak. A különféle csoportokban betöltött szerepek révén az egyes tagok számára egyrészt kijelölésre kerülnek egyértelmű magatartásformák, másrészt lehetőség nyílik a feltörekvésre, az egymással való összehasonlításra.

 

  1. A tengeri hatalom egyik fontos jelképe a repülőgép hordozó birtoklása, annak ellenére, hogy a háborús tapasztalatok alapján stratégiai és geopolitikai szempontokkal sem magyarázható azok tartása.

 

  1. Egy repülőgép hordozó különcsége és jelentős kezdeti és működtetési költségei révén a leghatékonyabb és leginkább tartósnak bizonyuló jelképe a hatalomnak a jelenkori nemzetközi kapcsolatrendszerben is.

 

  1. Bár a II. világháború óta egyértelmű és folyamatos növekedése figyelhető meg a jótékony cselekedeteknek nemzetgazdasági szinten, nemzetközi viszonylatban ez több esetben is olyan segítségekben nyilvánul meg, amelyek minimálisan növelik a fogadó ország jólétét.

 

  1. A hivalkodó fogyasztás priorizálása gyakran veszélyezteti a jótékony cselekvés sikerességét. Több állam esetében is a felületesség jelenik meg, azaz látszólag nyújtanak segítséget, kevés erőforrással, de több ország vagy közösség számára.

 

  1. A grandiózus tudományos projektekbe történő befektetések nem minden esetben hordoznak magukkal áttöréseket a tudomány területén és gyakran a hivalkodó fogyasztás felé törekvés jelenti a legnagyobb problémát.

 

  1. A hivalkodó fogyasztást magyarázhatja több esetben a nagy tudományos projektek tekintetében a jelentős, leggazdagabb országok számára is meghatározó költségvonzat, a különcség iránti preferenciák és motivációk megjelenése, a hatalmas érdeklődés és az ezzel járó más országok által elismert presztízs, amely már részleges sikerek esetében is felmerülhet.

 

  1. Megállapítható, hogy a presztízs – amely egy áthidaló magyarázatként tekinthető természetbeni és a szociális erőforrások hatékony felhasználása közötti összefüggések megértésére, a nemzetközi kapcsolatok egyik fontos tényezője.