1. Ez az évtized nem Ázsia évtizede lesz, de nem is Európáé, sőt még csak nem is Amerikáé. Ez az évtized Eurázsia évtizede lesz.

 

  1. A Berlini fal csak egy része volt annak a vasfüggönynek, amely kettéválasztotta Európát vagy még konkrétabban Nyugat-Európát és a Szovjetuniót, ezt lehet most vonatkoztatni a bambuszfüggönyre (amely kifejezést nem túl gyakorta alkalmazzák), ez pedig az a demarkációs vonal, amely a kommunista és a kapitalista országok között húzódik Ázsiában.

 

 

  1. Kína következik a világ irányításában és Eurázsia szerepe ezért is fel fog értékelődni. Kína ugyanis ennek fényében látja a világrendet, melyre mi sem jobb bizonyíték, mint az Egy övezet, egy út (Belt and Road – BRI) kezdeményezésük.

 

  1. Az elkövetkező világrendben három központi szereplő lesz: egy nyugaton, egy keleten és egy pedig a centrumban. Ezeket a szereplőket azonban nem lehet értelmezni egymás nélkül, helyzetük egymáshoz viszonyítva is folyamatosan változik. Jelenesetben például Moszkva politikailag közelebb áll Pekinghez, mint Berlinhez. Ez Kína szempontjából szinte csak pozitívumokat rejt, mivel így nagyobb hozzáférhetőséget kap az orosz nyersanyagokhoz, nagyobb politikai erőt tud képviselni Közép-Ázsiában, valamint Oroszországban magában is.

 

  1. Az Európai Unió számára az eurázsiai integráció egyfajta megoldást jelenthet, mivel így az együttműködni nem tudó kis európai államok is rá fognak eszmélni arra, hogy nem vehetik fel a versenyt egyesével olyan országokkal, mint Kína vagy India, így a szorosabb integrációban lesznek érdekeltek.

 

  1. Eurázsia felemelkedése és egy egységgé való integrálódása az új nagyhatalmak születésének köszönhető, akiknek az ambíciói messze túlmutatnak a határaikon. Kína növekvő hatalma pedig együtt jár Oroszország növekvő ambícióival és az európai politikai unió hanyatlásával.

 

  1. A modern kereskedelmi és kulturális összeköttetés kialakulása Európa és Ázsia között azzal, hogy Afrika megkerülésével jött létre nagyban segítette a pszichológiai kettéosztottság kialakulását a két kontinens között. Azonban ez változni fog és nem csak az előbb említett nagyhatalmak felemelkedésének köszönhetően, hanem a globális felmelegedés következtében is. Ugyanis emiatt az Északi-sarkon olyan új, eddig jég alatt lévő útvonalak olvadhatnak ki, amelyek jobb tengeri összeköttetést biztosítanának Európa és Ázsia között.

 

  1. Európa saját önképét úgy látja, mint a modern idők egyik legfejlettebb kontinensét, amit összehasonlítva a világ többi részével, főleg Ázsiával csak elmaradottságot látnak. Azonban ez átalakulóban van, főleg a kívülről jövő változás hatására és szerinte ezt az EU-n belüli országok is érzik. Az elmúlt évtizedek alatt az EU-s politikusok élték a megszokott mindennapjaikat nem igazán törődve a szerintük elmaradott Európán kívüli világgal. Most azonban hatalmas sokként érte őket a kívülről érkező változás szele, amelyre a saját rendszerük nem tud megfelelő választ adni.

 

  1. A demokratikus rendszerekben minden a nemzetközi erőegyensúlyban történt változás sokkal gyorsabban és mélyebbre hatóan érződik meg.

 

  1. A kialakuló új világrendben nincsenek konkrét centrumok, hanem egyensúlypólusok jönnek létre.