1. Nem egyértelmű, hogy a zenének kulturális vagy biológiai gyökerei vannak, mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek.

 

  1. A zene nem pusztán szórakoztatási forma, hanem az emberi egészségre is érdemi kihatással van. Terápiás gyakorlatként, szellemi kapacitásunk megnövelésére, karbantartására is alkalmazható.

 

 

  1. A zene nem az emberi faj sajátja és nemcsak a főemlősök, de az élővilág más szereplői is kialakították a maguk zeneiségét és az emberhez hasonlatos módon képesek az ismétlés révén új dallamokat tanulni.

 

  1. A nyelv és a zene megtanulásának folyamata közös tőről indul, ugyanakkor nem lehet a tanulási mechanizmusokat egy-az-egyben megfeleltetni egymásnak, lévén, hogy a rendszertani felépítés nem azonos.

 

  1. A zenei előadások megkülönböztetésének lényegi eleme a vizualitás.

 

  1. A gyermekek korai zeneoktatása nem csak a zenével való kapcsolatukra bír érdemi hatással, de fejlődnek matematikai képességeik, memóriájuk, szövegértésük, javul az iskolai teljesítményük.

 

  1. A zene érzelmi befogadása nem egyformán hat az emberekre. Egyesek képesek a zene hatására különféle érzelmi állapotokat reprodukálni, mások a zene tartalmának – és nem hatásának – tulajdonítják az érzelmi töltetet.

 

  1. A zene képes erőteljes asszociációk révén emlékeket felidézni, melyek elevenebbek lehetnek egy ismerőssel történő találkozásnál.

 

  1. A „Big data” a zenetudományokra is érdemi hatással fog bírni, a megfelelő adatok kiválasztása és értelmezése révén, akár a mesterséges intelligencia által alkotott zene is képes lesz megtéveszteni az emberi észlelést.

 

  1. A dallamragadás és a népszerű zenének a kutatása lehet a következő évek fókuszában, mely során annak vizsgálata is fókuszba kerül, hogy mely dallamok és miért lesznek népszerűek az emberek körében.