Milyen sokszor hallhattuk szüleinktől: „Légy jó.” Ennek ellenére gyermeki énünk csupán arra tudott gondolni, mennyire jó erdőben futkározni, pocsolyában ugrálni, gyorsan enni, mély vízben úszni, egyszóval szórakozni. Jónak lenni pedig nem jelentett mást, mint mások számára hasznosan és kevésbé zavaróan viselkedni. De vajon miért kell bizonyos morális szabályokat követni, sorban állni, kellemes dolgokat mondani másoknak, akkor is ha olykor legszívesebben figyelmen kívül hagynánk ezeket? Nos, igen…lehet, hogy nem kellene, de az is lehet, hogy egy morálisan szűrt viselkedési modellel nem csupán csak másoknak, hanem saját magunknak is jót teszünk. Thomas Culham, a kanadai Simon Fraser University előadója, a World Economic Forum oldalán közzétett viselkedéstudományi cikkében az utóbbi állítást erősíti meg.

A szabályok követéséből származó, mások számára okozott hasznok belátása könnyű, azonban mi a helyzet azokkal a morálisan nagyra megbecsült, kifinomultabb erényekkel, melyek az udvariasság, az együttérzés, a nagylelkűség, a hála, a becsület vagy éppen az önzetlenség?

Az erényekkel és erkölcsösséggel kapcsolatban az ókori görögök tágabb értelmezést használtak, mint a morálisan jónak tekinthető viselkedések összességét. Ez alapján pedig az erkölcsi tisztaság, mint a kiválóság és a tökéletesség megnyilatkozása, éppúgy felfedezhető egy tárgyban, mint az emberi viselkedésben. Hallhatónak tartották azt a zenében és megláthatónak akár egy állatban is.

A zenében e tökéletes tisztaság, Beethoven Örömódájához hasonlóan, mennyeiként írható le és általánosságban a kiválóság értelmezéseként van jelen. Fizikai tekintetben pedig egy egészséges és hibátlan állat egyed, ugyancsak tekinthető a ’jó’ megnyilatkozásaként, mint egy adott faj tökéletes mintapéldánya.

Az ősi kínaiak az erényről és erkölcsi tisztaságról szintén tágabb nézeteket vallottak. Meggyőződésük szerint minél erényesebb életet él valaki, minél inkább átlagon felüli erényekkel rendelkezik, fizikai tekintetben is annál egészségesebb, mely a szem és a bőr minőségén válik láthatóvá, emellett pedig számos további pozitívumot is hordoz. A kínaiak szerint az erkölcsös ember hosszú és egészséges életnek nézhet elébe.

Arra a kérdésre azonban, hogy milyen módon szolgálja az erényes élet az egyén közvetlen hasznát akkor kaphatunk választ, ha az emberi erkölcs tisztaságáráról nem csupán társadalmi kontextusban, mint morális kérdésről gondolkodunk, hanem egyéni szinten és sokkal tágabb, fizikai, érzelmi és szellemi szempontok alapján egyaránt.

Folytatásos cikkünk második szakaszában az erényes élet egyéni és vállalati szintű megnyilatkozásaira világítunk rá.

Forrás: Thomas Culham, 2018: Is it good for you to be good?

https://www.weforum.org/agenda/2018/08/is-it-good-for-you-to-be-good