1. A Kuznets-görbe azt a feltételezett jelenséget modellezi, amikor a foglalkoztatási átrétegződés valamint a technológiai fejlődés által eredményezett magasabb produktivitás egy bizonyos pontig növeli az egyenlőtlenségeket, ahogy azonban egyre több ember lép be az új ágazatba, és osztozik a magasabb termelékenység gyümölcsein, a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozatosan csökkenésnek indulnak.

 

  1. A magántulajdon-alapú piacgazdaság olyan erőket mozgat, amelyek hatásuktól és számuktól függően a konvergencia vagy a divergencia irányába mozdíthatják a jövedelmi és vagyoni eloszlás folyamatait.

 

  1. Az egyenlőtlenségek kialakulásának legfontosabb mozgatórugója a tőke hozama és a növekedés közötti különbség. Amennyiben a tőke átlagos hozama tartósan meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, akkor az egyenlőtlenségek elkerülhetetlenül növekedni fognak, mivel az öröklött vagyon gyorsabban nő, mint a kibocsátás és a jövedelmek.

 

  1. Az első világháborút követő kb. hét évtizedben az egyenlőtlenségek jelentősen mérséklődtek, amiatt, hogy a háborúk pusztítása, valamint a progresszív adók alkalmazása jelentősen lecsökkentette a tőke hozamát és állományát, amellyel párhuzamosan gazdaság gyors ütemben növekedett.

 

  1. Az egyenlőtlenségek – elsősorban a változó gazdaságpolitikák hatására – az 1970-es évektől kezdve ismét növekedésnek indultak, amely rámutat arra, hogy a kapitalizmusnak nincs olyan működési mechanizmusa, amely törvényszerűen az egyenlőtlenségek csökkenését eredményezné.

 

  1. A napjainkig jellemző, legnagyobb jövedelmeket terhelő adók csökkentésének gyakorlata a fejlett országok többségében jelentős mértékben növelte a jövedelemeloszlás felső 10, illetve még inkább a felső 1 százalékának részesedését a nemzeti jövedelemből.

 

  1. Az egyének közötti gazdasági egyenlőtlenség három különböző forrásból származhat: a munkából származó jövedelem egyenlőtlensége, a tőke egyenlőtlen tulajdonlásából eredő jövedelemből, valamint a kettő közötti kölcsönhatásból.

 

  1. A nemzeti jövedelem eloszlása közvetlenül tükrözi a munkavállalók és a tőketulajdonosok közötti feszültséget. Bármilyen változás is történt az elosztásban, akkor az az egyik kárára és a másik előnyére történt.

 

  1. A vállalkozói tevékenység, csakúgy, mint az innováció, magától értetődő módon fontos tényezői egy adott társadalom fejlődésének. De lehet akármennyire is megérdemelt a vagyon kezdetben, ha az adott tőke hosszú távon olyan nagy mértékű növekedést produkál, hogy az túllépi a társadalmi igazságosság elvi határait.

 

  1. A tőke koncentrációja által eredményezett egyenlőtlenségi spirál megtörésére Piketty a globális progresszív tőkeadó alkalmazását javasolja. A sokat vitatott javaslat szerint ez hatékonyan tudná szabályozni a globalizált világgazdaságot, továbbá lehetővé tenné a megtermelt javak igazságos elosztását is.