Aki tiltakozott az atombomba ellen: Szilárd Leó

Szilárd Leó (1898–1964), magyar atomfizikus, feltaláló. Ő volt az első fizikus, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható. 1925 és 1933 között több mint harminc szabadalmat nyújtott be; közülük nyolcat Albert Einsteinnel közösen. 1929-ben szabadalmaztatta a részecskegyorsítót, 1931-ben az elektronmikroszkópot. Részt vett az atombomba és a hidrogénbomba kifejlesztésében. A nagy tudós a német kapituláció után – amikor Trumanék felgyorsították a munkát Los Alamosban – már nem akarta az atombombát. Személyes kockázatot vállalva Szilárd tett a legtöbbet azért, hogy tényleg ne dobják le. Memorandumokkal bombázta a politikai vezetést, és más tudósokkal együtt azt javasolta Washingtonnak, hogy demonstrálják kísérleti körülmények között a japán hadvezetésnek, hogy mire képes a bomba. „Mára Németország legyőzése elhárította ezt a [nukleáris] fenyegetést. Úgy érezzük, hangoztatnunk kell, hogy nincs jogunk Japán ellen atomtámadást intézni, legalábbis addig nem, amíg részletesen nyilvánosságra nem hozzuk, milyen feltételeket rónánk ki Japánra, ha letenné a fegyvert. Atombombát sohasem szabad bevetni, mielőtt alaposan megfontolnák ennek erkölcsi felelősségét. […] [A nukleáris monopólium] az Egyesült Államokra az önkorlátozás kötelességét rója ki. Ha mi ezt a kötelezettséget megsértenénk, erkölcsi helyzetünk nemcsak a világ szemében rendülne meg, hanem saját szemünkben is. Sokkal nehezebbé tenné, hogy a pusztítás kiszabadított erőit újra kontroll alá vonjuk” – írta egyik Trumannak címzett memorandumában.

Albert Einstein és Szilárd Leó tudósok levelet írnak az amerikai elnöknek, 1939