- Az ország földrajzi adottságai szokatlanul nagy hatással voltak a sajátos japán társadalmi szokások, berendezkedés kialakulására. Hatásukra egy nagyon erős csoport-orientáltság alakult ki a japán társadalomban.
- A csoport-tudatosság, valamint a csoporton belüli harmónia fenntartása – akár az egyéni érdekek háttérbe szorítása árán is -, a japán társadalom működésének alapját jelenti (shuudan ishiki).
- A japán társadalom működésének sajátosságát a „A kiálló szöget be kell verni” mondás érzékelteti legjobban.
- A japán nyelv és kommunikáció elsődleges célja nem az információközlés, hanem a csoport harmóniájának fenntartása.
- A japán társadalomban erős a vertikális tagolódás, az ehhez kapcsolódó szenioritási rendszer alapvetően meghatározza a társadalmi érintkezés módjait.
- A japán társadalom egyik legfontosabb jellemvonása a ganbari, amelynek jelentése, hogy valaki kitartóan megtesz minden tőle telhetőt a cél érdekében, függetlenül attól, hogy sikerrel jár-e. Ez a gondolkodásmód áll a japánok kiemelkedő szorgalma, munkamániája, vagy éppen a fanatizálhatóságuk mögött.
- A földrajzi adottságok, illetve az általuk lehetővé tett rizstermesztési gyakorlat mellett a buddhizmus és a konfucianizmus (valamint a modernitás) eszméi gyakorolták a legnagyobb hatást a japán társadalomra.
- Az iitoko-dori azt a gyakorlatot jelenti, amikor a japánok egy idegen kultúra vagy eszmerendszer szimpatikus részeit kiválogatják és beépítik a saját kulturális identitásukba, akár elméleti ellentmondások mellett is. Nagy szerepet játszott Japán gazdasági felemelkedésében, de a vallások békés együttélése és összefonódása is ennek köszönhető.
- A japán társadalom, illetve kommunikáció sajátosságai (pl. kétértelmű megfogalmazás, csend, mint kommunikációs eszköz) gyakran okoznak nehézséget a nyugati kultúrákkal történő érintkezés során.
- Annak ellenére, hogy a modernitás fokozatosan gyengíti őket, a múltban gyökerező szokások, tradíciók, társadalmi működési modellek még mindig jelentős hatást gyakorolnak a japánok mindennapjaira.