A gyermeki éntől elmozdulva Michael Jensen, a Harvard Business School oktatója bebizonyította, hogy a morálisan elismert, erényes és tiszta erkölcs szerint vezetett élet, melyet a jó fizikai, érzelmi és szellemi állapot, valamint a pozitív emberi és társadalmi kapcsolatok határoznak meg, hosszútávon mégiscsak elsősorban a saját érdekünket szolgálja. E morálisan elfogadható stratégia rejtett erőforrások mozgósításához vezet, amely mind egyéni, mind szervezeti szinten új növekedési alapokat teremt.
Az egészség, mint erény
Mindannyian tudjuk mire van szükség ahhoz, hogy egészséges testben éljünk: megfelelő étrend, fizikai aktivitás, elegendő alvás, és így tovább. Azt is mondhatnánk, hogy amikor ennek megfelelően cselekszünk, fizikai szinten élünk erényesen, és elnyerjük a jó egészség tökéletes megvalósulását.
Érzelmi szinten pedig szintén tudjuk, hogy amennyiben pozitív társadalmi kapcsolatokkal rendelkezünk és elkerüljünk a negatív érzéseket keltő, úgynevezett toxikus embereket, továbbá pozitív gondolkodásmóddal rendelkezünk, akkor az emocionális síkon értelmezett erényes élet megvalósítását gyakoroljuk.
A fenti példák jól illusztrálják, hogy a fizikai és érzelmi szinten tett tiszta és erényes aktivitások egyéni szinten is hasznosak. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez hogyan működik olyan, magasabb szintű erények esetében, mint például a nagylelkűség, a hála és a becsületesség?
A nagylelkűség szempontjából, Christian Smith és Hilary Davidson, a Nagylelkűség paradoxona című könyvükben hangsúlyozzák: „A nagylelkűség ellentmondásos. Saját magunk hátterébe helyezésével tudjuk közelebb hozni magunkat a kicsattanó boldogsághoz és kibontakozáshoz.” Emellett kiemelik, hogy „annak megragadásával, hogy figyelmünk a már jelenleg is rendelkezésre álló tényezőkre irányul, elveszítik jelentőségüket azok a jobb dolgok, amiket a korábbiakban esetleg megszerezhettünk volna.”
A hála érzését a jóllét és a boldogság összefüggésében tanulmányozva Robert Emmonson, az Egyesült Államok egyik vezető pszichológiai professzora feltárta, hogy a hála és a boldogság érzés között pozitív és egyenes irányú összefüggés áll fenn, minél inkább a hála érzése uralkodik bennünk, annál boldogabbak vagyunk.
Ezen érzések elsősorban a magánéletben megélt, személyek közötti kapcsolatokra vonatkoznak, azonban üzleti szempontból is létezik egy érvelés, mely szerint bizonyos erények, de különösen a becsületesség és integritás a vállalatok szempontjából is kifizetődőnek.
Jensen a becsületet a következőképpen magyarázza: „A teljesség, a kompaktság, a sértetlenség és kifogástalanság helyzete vagy állapota.” Az optimális teljesítmény biztosához ez elengedhetetlen. Jensen és az ókori görögök erkölcsösség, mint kiválóság felfogása között világos párhuzamosságok állnak fenn.
Az emberek oldaláról tekintve Jensen az ember belső integritását, mint szavahihetőséget is definiálja, mely egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy az általunk elmondottak szerint cselekszünk, amennyiben viszont nem sikerül ígéretünkhöz híven eljárni, egyértelmű lépéseket teszünk, hogy az ebből származó károkat vagy problémákat korrigáljuk.
Integritás és hitelesség, ami a jobb szervezeti teljesítményhez vezet
Önmagunk megvalósításának és hatékonyságának legmagasabb szintje akkor érhető el, ha a fent vázolt síkokon egyaránt megfelelő állapotokat sikerül elérni és azokat egymással is összhangban, belső integritásban tudjuk kezelni. Jensen pedig ugyanezt a szervezeti integritás részéről is kiemeli, vagyis, ha a munkavállalók egymással megfelelően és összehangoltan képesek eljárni, több szempontból is sokkal magasabb teljesítményre képesek, hiszen ez a munkaerő hatékonyabb felhasználását eredményezi. Kutatásai szerint önmagában egy magasabb szintű integráció megvalósításával a működésben akár 300%-os növekedés is elérhető, nagyobb kiadások nélkül. Az integritás mértéke a gazdálkodási egységek szempontjából az erény és a tiszta viselkedés fokmérőjeként is szolgálhat, amely egyben a jó teljesítmény elérésének is esszenciális feltételét képezi. Ezek természetesen nem új eredmények és meglátások, azt azonban mindenképp szükséges kiemelni, hogy a vállalatok hitelessége, fogyasztói megbízhatósága és azok önmagukhoz mért integritása egymást erősítő jelleggel felfelé tartó spirált és komoly növekedési hatásokat eredményeznek, ehhez pedig a belépési pontot a tiszta erkölcs megnyilvánulása jelenti.
Forrás: Thomas Culham, 2018: Is it good for you to be good?
https://www.weforum.org/agenda/2018/08/is-it-good-for-you-to-be-good