1. Egy nemzetnek a ragyogó jövőre vonatkozó víziója és célja nélkül nincs jövője. Megérteni Kínát, hagyományával, kultúrájának, spiritualitásával együtt, a jövő nagy lehetősége. Kína száz éve alvó oroszlán. Most kezd felébredni és megfiatalodni gondolkodásában, az emberiség jobb jövője érdekében.
  2. Az ember követi a Föld törvényeit, a Föld követi az Ég törvényeit, az Ég követi a Tao törvényeit, és a Tao követi a természet törvényeit. A tudás nem egyenlő az ismeretekkel. Az ismeret önmagában még nem a teljesség. Az ismeretnek párosulnia kell etikával, szellemiséggel, lelkiséggel, a teljességre való vágyakozással, így válik igazi tudássá, amelyben benne van az egész ember, a lelkiismeret és a felelősség is. A világnak nem csak empirikus, külső részét kell tudni megragadni, hanem az emberi bensőben rejlő világot is.
  3. A praktikum oltárán nem áldozhatjuk fel az egészről való tudást, nem feledkezhetünk meg arról, hogy holisztikusan tekintsünk a világra, a tudásunk teljességét, az összefüggések egészét kell alkalmaznunk, amikor technológiákat fejlesztünk. Sem a technológiákba vetett vak bizalomnak nincs helye, sem az indokolatlan tartózkodásnak és félelemnek. Meg kell találni a technológiák helyes célját és helyét a világban. Eszköz jellegük meg kell maradjon, az emberi kontroll nélkülözhetetlen. A cél a jobb élet elérése marad, de ez csakis emberközpontúan képzelhető el.
  4. Az információtechnológiai forradalomnak nem csak a technikai, az információt hordozó, továbbító eszközökre kell fókuszálnia, hanem magára az információra is! A technológiával komoly visszaéléseket is el lehet követni. A kutatás szabadsága, a tudomány autonómiája nem lehet ellentétben az általános erkölcsi követelményekkel, a felelősséggel és az elszámoltathatósággal.
  5. Kínában korábban a kognitív, a szellemi és lelki tényezők visszafojtottak voltak, nem engedtek teret ezek kibontakoztatásának, most viszont Kína is visszatér spirituális gyökereihez és ez nagyban befolyásolja a soft technológiák iránti fogékonyságát, ezek intenzitását. A tudomány találkozik a tudatossággal, nem független annak a helynek a szellemiségétől, ahol születik. Az emberi alkotás komplexitása érhető tetten a soft technológiákban. Tudás, értékrend, szellemiség, lelkiség, az emberi kultúra teljessége ölt testet egy-egy fejlesztésben.
  6. Amikor az a cél, hogy védjük a természeti erőforrásokat, csökkentsük a károsanyag kibocsátást, változtassunk a fogyasztói hozzáálláson, akkor a technológiai fejlesztések mellett a gondolkodásmód, az életmód megváltoztatására is szükség van. A kulturális környezet átalakítása is szükséges. Nem elég az eddig járt úton a lépéseinket lassítani, más útra kell áttérnünk. A jóság és minőség kultúráját kell kialakítani.
  7. A profit-termelés helyett az érték-teremtés áll a jövő gazdaságpolitikájának középpontjában. A technológia és a gazdaság fejlődése eszközök, amelyek segítik, hogy elérjük a fenntartható emberi társadalmat. A fenntarthatósági cél, hogy az emberek virágzó, békés világban éljenek, új anyagi, lelki és ökológiai értékek mentén, amely generációról generációra képes fennmaradni.
  8. Az önfegyelem nélkülözhetetlen az emberi fejlődéshez és kiteljesedéshez, de nélkülözhetetlen a helyes irányú civilizációs fejlődéshez is.
  9. Meg kellene találni a közös hangot Nyugat és Kelet között, a kölcsönös megértés, a békés együttműködés csak magasabb, azaz lelki, spirituális szinten képzelhető el. Ha nem tudunk a kicsinyes anyagi érdekektől eltávolodni és működésünk középpontjába az értékeket, a lelki harmóniát állítani, akkor nem leszünk világméretekben sem sikeresek, konfliktusok, pusztulás lesz az eredmény. Azonban, ha sikerül ezt a magasabb harmóniát elérni, akkor ez még az anyagi gyarapodást is jobban, fenntarthatóbban fogja szolgálni.
  10. Mindenki felelős az országa sorsáért – mondja Yanwu Gu kínai bölcselő. A világ egy nagy közösség, a harmóniára törekvés az együttműködés új szintjét hozza létre. A jövő a lábunkban van, csak el kell indulni az úton.