1. Az emberi személy az etikai reflexiók középpontja.
  2. Az etika élő valóság, nem statikus elméletek sematikus alkalmazása.
  3. Őrizzük az erkölcsi értékeinket, s azok megőriznek minket.
  4. A bonyolult és nehéz erkölcsi dilemmák feloldásához nem spórolhatjuk meg az általános erkölcsi szabályok konkrét helyzetre alkalmazásának fáradalmait.
  5. A kiegyensúlyozott, megelégedett élet az erkölcsi következetességnek, integritásnak is a következménye.
  6. Az etika célja, hogy felfedezzük és újra felfedezzük saját értékeinket, hogy felfedezzük az erkölcsi értékeket másokban, hogy összhangot teremtsünk belső erkölcsi életünk és cselekedeteink között, hogy megoldjunk konkrét problémákat.
  7. Vannak határok, amik nem léphetők át, vannak stabil pontok, amelyek nem kérdőjelezhetők meg.
  8. Minden emberi cselekedet morális tett is egyben, ezért az új tudományterületeken sem nélkülözhetjük a felelősséget, az etikát.
  9. Meg kell különböztetnünk a pillanatnyi jó érzésünket, a felületi elégedettséget, a mély, strukturális megelégedettséggel, ami mindig a helyes értékrend követésének a következménye.
  10. A begyakorolt erkölcsi képességek alkalmassá teszik az embert, hogy jót és jól tegyen.