1. A nyersanyagok ellenőrzése és a háborítatlan ellátás fenntartása a történelem során mindig kiemelkedő célja volt a nemzeteknek, ám a kínai állam egyre növekvő gazdasági szerepvállalása új kihívások elé állította a globális gazdaság többi állami szereplőjét.

 

  1. A ritkaföldfémek jelentősége immár túlnyúlik a bányászati és elektronikai ágazatokon, hiszen egyre szélesebb körben kerülnek felhasználásra. A ritkaföldfémek jelenleg pótolhatatlan nyersanyagok az elektronikaipar és a megújuló energiatermelés számára, így mára a közbeszéd és a nemzetközi politikai versengés és tárgyalások részévé váltak.

 

  1. A ritkaföldfémek önmagukban is releváns kérdéseket vetnek fel a globális erőforrás-versenyben a jövő legfontosabb nyersanyagai és elérhetőségük kapcsán, a ritkaföldfémek bányái és feldolgozása felett csupán maroknyi ország rendelkezik (Kína, Ausztrália és az USA közül a kelet-ázsiai ország rendelkezett a legnagyobb tartalékok felett, a 2000-es évek elejére viszont az USA már a ritkaföldfémek 90%-át Kínából importálta).

 

  1. A ritkaföldfémek ellátási lánca nagyarányban kínai kézben van, mind az erőforrások, bányák, mind pedig a technológia felett rendelkezik, ami növekvő geopolitikai kockázatokat jelent.

 

  1. Kína nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai célokra is felhasználja a ritkaföldfém monopóliumát. A kínai állam geopolitikai törekvéseit különböző gazdasági eszközökön keresztül éri el, mellyel világpolitikai jelentőségű beavatkozásokat képes végrehajtni (economic statecraft).

 

  1. A geopolitikai elemzések szempontjából, a korábbiakban tapasztalt nemzetközi folyamatokban a só és a kőolaj stratégiai, védelmi alkalmazásai, technológiai fejlődésben betöltött szerepe párhuzamot képez a ritkaföldfémek felhasználásával. Jelenleg pedig a kínai–amerikai kereskedelmi viták során láthatunk példát ugyanerre a ’konfliktus típusra’.

 

  1. A ritkaföldfém kitermelésének legnagyobb veszélye és hátránya a környezet degradációja. A megengedőbb kínai szabályozás már számos környezeti problémához vezetett az országban. Ez a későbbiekben akár hivatkozási alapot is nyújthat a korlátozott termelésre és exportra, ami viszont a globális piac árain is érzékelhető lesz.

 

  1. Kínában viszonylag hamar felismerték a ritkaföldfémek stratégiai jelentőségét és központilag irányított stratégiát dolgozott ki a ritkaföldfémekhez kapcsolódó gyártási, kohászati és kereskedelmi folyamatok ellenőrzésére. 1990-ben a kínai kormány „védett és stratégiai ásvánnyá” nyilvánította a ritkaföldfémeket tartalmazó ásványokat, amelyeket így csak kínai céggel együtt létrehozott vegyesvállalatok keretein belül bányászhatnak és dolgozhatnak fel külföldi befektetők.

 

  1. A kínai állam az erőforrások nagy részének birtoklása ellenére úgy vélte, hogy a ritkaföldfémek ára nem tükrözi az anyagok ritkaságát és a környezeti károkat. Mindezek együttvéve a kínai állam gazdasági eszközökkel való beavatkozásához vezettek (export kvóták bevezetése, melyeket 2015-ben a WTO figyelmeztetésére törlt el).

 

  1. A demokráciák alulbecsülték a válság jelentőségét és következményeit, nem alakítottak ki egy védekezési mechanizmust. Az autonóm ellátási láncok kialakítása nélkül a globalizációs elméletek és a szabad piacba vetett hit csupán hamis biztonságérzetet keltenek a nyugati országokban.