A kollektív intelligencia működésének megértéséhez több tudományág és gyakorlati ismeret átfogó tudása szükséges, melyek egyszerre érintik az üzleti életet, továbbá a társadalom-, a természet-, valamint a műszaki tudományokat. A közösségek tagjainak összekapcsolt tudása, az egyéni ismeretek szervezett és rendszerezett felhasználása komoly erőforrás bázist képez, általa olyan problémák is gyorsan megértést, majd megoldást nyernek, mellyel az egyes tagok alig tudnának megbirkózni. Az így irányított közösségek célok mentén összehangolt és tudatos viselkedéssel rendelkeznek. E tudás pedig az élet számos színterén alkalmazható, új módon közelíthetünk általa a vállalati hatékonyság, a termelékenység a csapatmunka és a vezetés kérdésköreihez.
A kollektív intelligencia jelenléte néhány állati közösségben is megfigyelhető, közismert, hogy néhány faj például hordákba szerveződve, változatos vadászstratégiák mentén képes a zsákmányok elejtésére, a táplálék megszerzésére, emellett a csapatba rendeződés több faj esetében is jó túlélési stratégiát kínál. Hazánkban jól ismert példa a madárrajok sorából a seregélyek viselkedése, melyek a védelem céljából spontán alakuló csapatokba rendeződnek és irányító egyed nélkül annak köszönhetően tudnak együtt maradni, hogy folyamatosan egymást követik. A kollektív repülésük pedig három egyszerű szabály betartásán alapul: megfelelő távolságot tartanak a szomszédoktól, igazodnak a közvetlen közelben lévő 6-7 társuk irányához, valamint közel azonos sebesség kialakítására törekszenek.
Az emberiség szimbolikus rendszereinek sokfélesége, a nyelvek, a különböző indexálási és kategorizálási rendszerek, az eltérő fogalom használatok és a jelek értelmezésének eltérései azonban nehézségeket képeznek a közös tudás kialakításában. Ugyanazon jelek értelmezésbeli különbségeinek meghatározása és a különböző jelek azonos jelentéssel bíró tartalmainak észlelése a tudományok fejlődésének egyik legfontosabb pontját képezi. Az információs és kommunikációs technológiák ugyanis csupán a jelet képesek azonosítani, például karakterlánc formájában, a legtöbb esetben a jelentések közötti különbséget csak korlátozott mértékben kezelik.
Az infokommunikációs eszközök és a világháló révén azonban új perspektíva nyílik a fenti akadályok elhárításához, létrejön ugyanis annak infrastruktúrája, ahogyan a tömegek bölcsességét megalapozó tudás automatizált módon, gyorsan és nagy tömegben állítható össze. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció a robotizáció és az elérést biztosító világháló vívmányaival a gépek képessé válnak megfigyeléseik alapján is ismereteket szerezni, tervezni, kommunikálni, mely képességekkel a modern világtörténelem legnagyobb innovációját hordozzák. Az intelligencia tekintetében azonban a számítógépek igazi problémája, hogy a társadalmilag is fontos megoldandó problémák esetében többségében nem egy jól körül határolt kérdésre várunk egy jól meghatározott választ, hanem egy többszörös visszacsatolásokból álló eljárás során az új válaszok alapján pontosítjuk a kérdésfeltevést és új, testreszabott válaszokat szeretnénk generálni.
A modern világ létrehozott egy újfajta digitális közjószágot, a tudást és információt. A többi közjószággal ellentétben az előállítás költsége alacsony, azonban mégis túl keveset termelünk belőle. A több információ és tudástermelés előre mozdítja a világot. Az agyak összesítése, a kollektív gondolkodás ugyanakkor sok esetben káros is lehet, a rosszul szervezett kollektív intelligencia a megnövelt kapacitások erőforrásigénye miatt több zajt okoz, mint amennyi segítséget ad. A hatékony kollektív intelligencia jól szervezett.
A kollektív intelligencia kutatása során összességében azokra a kérdésekre szükséges választ találni, hogy mit kezdhetnek az egyének és a vállalatok e közösségi bázison alapuló szuperhumán tudással, milyen stratégiák mentén tudunk jól együttműködni egymással és a mesterséges intelligenciát hordozó gépekkel, hogyan segítheti ez az erőforrásbázis a termelékenységet, az innovációt vagy éppen a városaink működését, továbbá milyen határokat szabunk a gépek döntési lehetőségeihez és nem utolsó sorban, e megnövelt tudásbázis felhasználásához milyen etikai kérdések kapcsolódnak.
