A geopolitika elmélete
1 999 Ft
Készleten
Az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok, az újságírók és a hírmagyarázók, a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata.
A százéves múltra visszatekintő fogalom újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan azonban különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Az értelmezések és a reflexiók sokfélesége mellett e tudományterületet diszkreditáló minősítéseket is olvashatunk.
Elérkezett az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére.
Az öt fejezetből, és bibliográfiából álló monográfia ennek a feladatnak a megvalósítására vállalkozik.
A kötet a geopolitika fogalmát, történetét és legismertebb gondolkodóit mutatja be Szilágyi István professzor tolmácsolásában.
Készleten
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ
I. BEVEZETÉS
1. A geopolitika megjelenése és történetisége
2. A geopolitika fogalmi tartománya
II. A GEOPOLITIKAI GONDOLKODÁS KLASSZIKUSAI
1. A szociáldarwinista irányzat
1.1. Friedrich Ratzel (1844-1904): a német geopolitikai iskola megteremtője
1.2. Rudolf Johan Kjellén (1864- 1922):a svéd geopolitikus
2. A geostratégiai irányzat
2.1. Paul Vidal de la Blache (1845-1918):az elõfutár
2.2. Alfred Thayer Mahan (1840-1914): a tengeri hatalom szerepe a történelemben
2.3. Sir Halford John Mackinder (1861-1947):
„A földrajz a történelem kulcsa”
1904: A földrajz a történelem kulcsa
1919: a Magterület – Heartland elmélet
1943: Midland Ocean (Földközi-óceán) – Lenaland (Léna-vidék) elmélet
2.4. Karl Ernst Haushofer (1869-1946): a két irányzat egyesítője
3. A légi hatalom elmélete
3.1. Giulio Douhet (1869-1930): a totális légi háború apostola
3.2. Alexander de Seversky (1894-1974): a légtér fontossága
4. Az új világrend felé
4.1. Raoul Castex (1878-1968): a „felforgató hatalom”
4.2. Nicholas J. Spykman (1893-1943): a Peremövezet (Rimland)
III. A HIDEGHÁBORÚ GEOPOLITIKÁJA
1. 1947. március 12. – A hidegháború kezdete
2. A hidegháborúhoz vezető út stációi
3. A második világháború utáni nemzetközi rend alapjai
4. A hidegháború szakaszai
4.1. 1945-1956 – A hidegháború első szakasza – A nukleáris patthelyzet és az elrettentés: a feltartóztatás gyűrűjének megrajzolása
4.2. 1957-1979 – A hidegháború második szakasza – Kommunista mélységi behatolás a tengeri övezetbe
4.3. A hidegháború harmadik szakasza – 1980-1991 – A kommunista hatalom visszavonulása a tengeri zónából
IV. GEOPOLITIKA AZ ÚJ TÖRTÉNELMI KORSZAKBAN
1. Egy magányos szuperhatalom születése és dilemmája
2. Nemzetközi rendszer és globalizáció
3. A globális biztonság geopolitikai tényezői
4. A geopolitikai gondolkodás kontinuitása és diszkontinuitása
5. Az ötdimenziós tér
6. Kritikai geopolitika és geoökonomia
V. GEOPOLITIKAI ÉS GEOSTRATÉGIAI TÉNYEZŐK
FELHASZNÁLT IRODALOM
JEGYZETEK
További információk
| Tömeg | 0,47 kg |
|---|---|
| Méret | 15,2 cm x 22,8 cm |
| Oldalszám | 252 |
| Borító | puhatáblás, ragasztókötött |
| Szerző | Dr. Szilágyi István |
| Megjelenés ideje | 2018-09-26 |
| ISBN | 978-615-5884-07-8 |
