Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet Magyar jövőkép és stratégia – 2010-2030 címmel megjelent kötetében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket – hangsúlyozza Matolcsy György.
A jegybank elnökének, Magyarország korábbi nemzetgazdasági miniszterének 2019 és 2022 között megjelent, válogatott cikkgyűjteményén keresztül – megannyi érdekes és inspiráló történet mellett – az olvasók megismerhetik, hogy mely szempontok és gondolkodásmódok képezik ma egy jövőképes nemzet alapjait.
Matolcsy György kötete a tekintetben is állást foglal, hogy hol helyezkedik el Magyarország századunk harmadik évtizedében, ideértve számos geopolitikai folyamatot, az Európai Unióhoz való felzárkózás kérdését és saját országunk önmagához viszonyított társadalmi-gazdasági előrehaladásának változatos dinamikáit.
„2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció, és beütött az orosz–ukrán háború.
Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized, különösen a 2026-ig terjedő szakasz, de még nincs tervünk a sikerre.
Történelmi hiba lenne azt gondolni, hogy elég úgy menni tovább, ahogy megnyertük a második évtizedet, és eredményesen kezeltük a 2020–2021-es válságot.
Ez már nem lenne elég a sikerhez, ami az EU átlagos fejlettségének utolérése 2030-ra”– emeli ki a szerző, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy új jövőképre van szükség, amelynek gondolatkörét a fenntarthatóság szemlélete szövi át, és amelyben a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokkal egyaránt segítjük.
„Miért ne ismerhetnénk fel, hogy egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak? […] Helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszú távú, fenntartható közgazdaság elmélete.”Ennek harminchat új összefüggését már a kötet első harmadában megismerheti az olvasó.
Figyelembevételük pedig nem csupán a fejlesztéspolitika döntéshozóinak ad iránytűt, hanem egyéni és családi szinten is fontos üzeneteket hordoz.
A szerző ennek keretében többek között feltárja, hogy az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül, vagyis középpontjában már nem a tőke és a nyereség állnak.A fejlődés új forrásaiként pedig rögzíti, hogy a tudás az elsődleges olyan gazdasági erőforrás, amely a megosztásával, tehát a fogyasztásával exponenciálisan bővül.
Mivel ez a bővülés természeti és közösségi korlátokba ütközik, az emberi közösségnek – a fennmaradása érdekében – olyan új technológiák felé kell fordulnia, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Erről szól a 21. század, ahol az adat az új olaj, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld.
E kötet Magyarország és a magyarok jövőjéről szól, egy lehetséges és sikeres jövőről
– írja bevezetőjében Matolcsy György.
Kötetében egy erős, mérhető célokból és időpontokból álló jövőkép megalapozásának szándékával elemzi a történelem és a modern világ sikertörténeteit, kulcsokat keresve a nekünk megfelelő minták sikeres átvételéhez. Ennek alapján bevezetését Kopátsy Sándorra hivatkozva azzal a meggyőződéssel zárja, hogy mindig van kiút.
Fotó © Magyar Nemzeti Bank
