1. A világban számtalan esetben megfigyelhető, hogy magasan képzett emberek csoportja és szervezetei végsősoron meglepően észszerűtlen döntéseket hoznak, melyeket hosszabb időtávon sem képesek korrigálni, ugyanazon hibákat elkövetve a közös gondolkodás folyamatiban újra és újra. Ennek a paradoxonnak az oka a rosszul szervezett kollektív intelligencia.
  2. E kollektív intelligencia működése leginkább azzal mérhető, hogy adott csoport milyen mértékben képes megvalósítani, majd kitűzni újabb célokat. Ehhez a jelenkor számítástechnikai és információstechnológiai forradalma, jóllehet képes segítséget nyújtani, azonban fejlesztéséhez a hosszúadatsorok és információk elemzési képességeitől eltérő gondolkodásra és változatosabb érzékelési metódusokra van szükség, ideértve az érzelmi intelligencia tudatos szintű alkalmazását.
  3. Ezen intelligencia típus tekintetében a számítógépek alkalmazásának elsődleges korlátja, hogy a társadalmilag is fontos megoldandó problémák többsége nem lineáris. Nem egy jól körül határolt kérdésre várunk egy jól meghatározott választ, hanem egy iteratív eljárás során az új válaszok alapján pontosítjuk a kérdésfeltevést és új válaszokat generálunk. Mindezt adott közösségben és szituációra szabva.
  4. Az „agyak összesítése”, a közös gondolkodás, esetenként káros is lehet. A rosszul szervezett kollektív intelligencia a megnövelt kapacitásnak köszönhetően akár több zajt is képes okozni, például félrevezető intézkedések formájában, mint amennyi segítséget ad. A hatékony kollektív intelligencia egyik legfontosabb ismérve, hogy megfelelően irányított, jól szervezett.
  5. A fejlődéshez szükséges tanulási folyamat három lépésre bontható. Az első körös tanulási folyamat során rendelkezünk egy a világról alkotott képpel. Ezek alapján gyűjtünk adatokat, cselekszünk és finomítjuk a valóságot leíró modellünket. Az első körös értelmezés és cselekvés nem hibátlan, azonban ez az élet során a leggyakoribb, mert relatíve kevés erőforrást igényel. Egy szervezet esetében ezek azok a megszokott eljárásrendek és szabályok, ami alapján működik. A másodkörös tanulási folyamat akkor válik relevánssá, amennyiben a világról alkotott modellünk már nem képes hatékonyan leírni a valóságot. Ekkor új kategóriákat szükséges létrehozni a világképünkben, hogy megérthessük mi változott. A második kör része, hogy megvizsgáljuk mennyiben megfelelőek a modelljeink a céljainknak. A tanulási kör harmadik lépése az a képesség, hogy nem csak a világképünket változtatjuk meg, hanem a módot ahogyan gondolkodunk. Ez a módszer vezet teljesen új paradigmák kialakulásához.

    Az intelligens tanulás egymásra épülő körei
    (Forrás: Geoff Mulgan: Nagy Elme, Pallas Athéné Könyvkiadó, 2018)

  6. Eddig a számítástechnika csak az elsőkörös tanulásban jeleskedett, a második és harmadik körös tanulási folyamatban gyenge teljesítményt nyújt. Az igazi előrelépés a mesterséges intelligencia terén akkor következik majd be, amikor ezt a korlátot is képesek lesznek áthidalni a számítógépek.
  7. Stabil és nem változó környezetben az elsőkörös tanulók teljesítenek a legjobban. A több nem mindig jobb, arra is szükséges figyelmet fordítani, hogy a tanulás magasabb szintjei erőforrásigényesebbek. Amennyiben a modelljeink többségében működnek nem érdemes újra és újra átírni a világképünket.
  8. A kognitív disszonancia a kollektív intelligenciákat sújtó egyik legnagyobb veszély, a jelenség arra utal, amikor az előzetes világképünk alapján korrigáljuk a tényeket.
  9. A képzett tagokból összeálló szervezetekre a legveszélyesebb nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója. Amennyiben túlságosan biztosak vagyunk a saját igazunkban, nem leszünk képesek lényegileg előre lépni és tanulni. A világról alkotott képünket újra és újra át kell írni. A tanulás egyik fontos része az elavult ismeretek azonosítása és elfelejtése.
  10. A modern világ létrehozott egy újfajta digitális közjószágot, a tudást és információt. A többi közjószággal ellentétben az előállítás költsége itt alacsony, azonban mégis túl keveset termelünk belőle. A kötet amellett foglal állást, hogy a több információ és tudástermelés előre mozdítja a világot.