Habár a Keyneshez köthető (keynesiánus) gazdaságpolitika nagyvonalakban sokak számára ismert, Keynes páratlan szakmai és emberi kvalitásai nyomán a 20. századi történésekre gyakorolt hatásait, illetve fordulatos magánéletét talán kevésbé ismerjük. A Mester születésének 135. évfordulóján életének kevésbé közismert szakmai és magánéleti momentumaiból villantunk fel néhányat két részletben a teljesség igénye nélkül.
- Az angliai Cambridge-ben tehetős család sarjaként született. Kortársai közül nem csak termete, hanem szellemi képességei miatt is kimagaslott. Négy és fél évesen már pontosan tisztában volt a kamat mibenlétével, amelyet így definiált: „Ha adok neked egy fél pennyt, ami hosszú időn keresztül nálad marad, akkor nem csak a félpennyst kell később visszaadnod, hanem még egyet.”
- A középiskolát Anglia legjobb intézményében az Eton Collegeban végezte el, ahol a legkiválóbb diákok között tartották számon; az első évében tíz, a másodikban 18, a harmadikban 11, összesen 63 tanulmányi versenyt nyert meg, továbbá elnyerte az Eton összes fontosabb matematikai díját is.
- Matematikából különösen jó képességei voltak, ami azért érdekes, mert az általa későbbiekben kialakított és képviselt közgazdasági irányzatban sohasem alkalmazott matematikai módszereket. Gondolatait olyan egyszerű, világos és tömör formában közölte, amelyet a laikusok is képesek megérteni.
- A középiskola befejezése után a cambridge-i King’s College-ban folytatta tanulmányait. A középiskolai évekkel ellentétben Keynes Cambridge-ben már nem volt mintadiák, ugyanis „rossz társaságba keveredett”. Az egyetem szűk körű elitjéből álló társaság és nyomában szerveződő lazább baráti kör a Bloomsbury Group tagja lett, amely az angol társadalom legtehetősebb, legbefolyásosabb és legkiválóbb tagjaiból állt, akik ugyanakkor teljesen szembehelyezkedtek az akkori értékrenddel és berendezkedéssel. Ez óriási hatást gyakorolt Keynes életére, sokkal nagyobbat, mint a formális oktatása.
- Az egyetem nehézkes elvégzése után a közszolgálati pályát választotta, az Indiai Ügyek Minisztériumában helyezkedett el. Néhány év után azonban, a kihívások hiánya miatt, visszatért Cambridge-be. A közszolgálati és oktatói és kutató pályája szinte élete végéig párhuzamosan futott, bár emberi és szakmai kvalitásai sokkal inkább közszolgálati szerepre predesztinálták, ami természetesen nem jelentette azt, hogy kutatóként, oktatóként szerényebb képességekkel rendelkezett volna.
- 1914-hez, a világháború kitöréséhez kapcsolódik az első, globális folyamatokat is meghatározó szerepvállalása, amellyel sikeresen megakadályozta, hogy a Londonban kitörő pénzügyi pánik világméretű pénzügyi válsággá duzzadjon.
- Keynes rövid idő alatt megkerülhetetlenné vált a nemzetközi (pénz)ügyek alakítása terén, ezért jelentős szerepet kapott később a Versailles-i béketárgyalások során is, ahol azt az álláspontot képviselte, hogy soha senkire nem szabad a tényleges teherviselő képességénél nagyobb kötelezettséget róni. Sajnos az elképzeléseit nem sikerült keresztülvinnie, ezért már a békeszerződés aláírása előtt, június 5-én lemondott pozíciójáról, és mélyen elítélte a szerződésben foglaltakat.
Felhasznált források:
Szakolczay Gy. (2016) Keynes életútja és a Nemzetközi Valutaalaphoz vezető gondolatai. Közgazdasági Szemle, LXIII . évf., 2016. július–augusztus (838–857. o.)
Szakolczay Gy. (2017) Keynes és White szerepe a Nemzetközi Valutaalap létrehozásában és a Bretton Woods-i értekezlet Közgazdasági Szemle, LXIV. évf., 2017. jan. (74–96. o.)
https://www.maynardkeynes.org/keynes-career-timeline.html#ww2
