Az amerikai dollár kizárólagos kulcsvalutaként működő jelenléte 1914 után kezdett kialakulni. Ezt megelőzően a világgazdaságban betöltött vezető státuszát az Egyesült Államok már jóllehet elérte, fizetőeszköze még nem tört egyeduralomra, annak eléréséhez ugyanis több tényező együttállására volt szükség. A valuta globális szintre történő emelkedéséhez megannyi olyan gazdasági és intézményi kihívással kellett szembenéznie, amelyekre a 20. század első felében a versenytársak, különös tekintettel Nagy-Britanniára, kevésbé tudtak választ találni.

Az valuta felemelkedésének kezdetén az amerikai gazdaság nagysága nem volt sokkal nagyobb, mint a versenytársaké, azonban ugródeszkaként szolgált kiemelkedéséhez, hogy globális export szerepe elsődlegessé vált, valamint 1913-ban a Federal Reserve-törvénnyel létrejött e pénzügyi folyamatokat kezelő, egységes intézményi háttér. Az Amerikai Egyesült Államok jegybankjaként működő FED végső hitelezőként likviditási segítséget nyújtott az amerikai bankoknak e pénzügyi folyamatok kezeléséhez, továbbá támogatta azok külföldi terjeszkedésének kialakítását. Az első világháború emellett megszakította Nagy-Britannia fejlődését, visszavette London nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban betöltött szerepét, amely egyúttal utat nyitott az amerikai valuta terjeszkedésének. Ezek eredményeként a FED működésének első évtizedében a dollár nemzetközi szerepe egyenes úton és gyorsan növekedett, túlszárnyalva az addig szintén domináns szerepet betöltő font sterling pozícióját.

A második világháborút követően a dollár dominanciája tovább fokozódott, melynek alapját ismét a globális gazdaságban betöltött pozíciójának erősödése és a szükséges pénzügyi intézményi háttér kiépítése együttesen nyújtották. Kulcsvaluta szerepéhez továbbá a háborút követő nyertes státusza, mint erős geopolitikai előny, szintén lendületet adott. A helyreállítást célzó Marshall Terv és egyéb kezdeményezések támogatása pedig szintén tovább növelte befolyását a nemzetközi pénzügyi folyamatokban. Mindeközben Nagy-Britannia tőkemozgásainak korlátozására és pénzügyi folyamatainak szigorúbb szabályozására kényszerült, mely csökkentette a korábbi versenytárs, az angol font vonezerjét.

Felmerül azonban a kérdés, hogy napjaink többpólusú világrendjében vajon mely tényezőkön múlik és hogyan alakul a valuták globális színtéren való jelenléte, továbbá mit hozhat a jövő és hol áll e tekintetben az euró?

E kérdések megválaszolásában Berry Eichengreen (University of California) és szerzőtársai, legújabb könyvükben arra helyezik a hangsúlyt, hogy a nemzetközi pénzügyi és a finanszírozási rendszer nagymértékben függ a nemzetközi fizetésekben alkalmazott valuták kibocsájtó országainak kormányzati és jegybanki politikájától, azok hatásától. E tekintetben pedig egyre inkább nem csupán a dollár, hanem a kínai renminbi és az euró is fontos szereplők, megtestesítve a gazdaságnak azon kritikus méretét, amely elengedhetetlen egy nemzetközi szinten elismert kulcsvaluta kibocsájtásához. Véleményük szerint amennyiben mindhárom valuta kiállítója megbízható és stabil politikát folytat nincs akadálya annak, hogy e három pénznem megosztottan, akár egyszerre is kulcsvaluta szerepet tölthessen be. A világgazdaság számára ez előnyösebb is lehet, mint a dollár jelenlegi, státuszra alapozott és egyoldalú függést nyújtó szisztémája, a három valutára épülő rendszer ugyanis nagyobb megbízhatóságot kínálhat.

Ha azonban a fenti kibocsájtók valamelyike kiszámíthatatlan politikát folytat, a beruházók menekülni fognak valutája elől, hiszen a több lábon álló rendszer menedéket és alternatívát biztosít ehhez. Ez azonban az árfolyamok nagymértékű ingadozásához vezet, ami a nemzeti és nemzetközi pénzügyi piacokon egyaránt komoly pusztítást eredményezhet. Vagyis amellett, hogy egy több kulcsvalutára épülő berendezkedés a magasabb rendszerbiztonság előnyét kínálja, összességében több kockázatot is hordozhat. A tekintetben, hogy végül e rendszer kockázatai vagy előnyei fognak felülkerekedni Eichengreen és társai a szakpolitikai döntések, valamint a (geo)politika szerepét és fordulatait hangsúlyozzák.

 

Forrás:

Barry Eichengreen, Arnaud Mehl, Livia Chitu: How Global Currencies Work: Past, Present, and Future, Princeton University Press, 2018.

A könyv magyar nyelvű kiadása megvásárolható a webshopunkban.