Az éghajlatváltozás és a fokozott környezetrombolás következményei egyre súlyosabbak, amelyek a vállalatok működését hosszú távon befolyásolják különböző kockázatok formájában. Sikerességük fenntartása érdekében ezeket a kockázatokat kezelniük kell, ennél azonban nemcsak célravezetőbb, hanem szükségszerű is hogy távolabbra tekintsenek.

Bár a 2018-as év globálisan „csak” a valaha volt negyedik legmelegebb év volt, az elmúlt öt év átlagértékeinél (sorrendben 2014, 2018,2017, 2015, 2016) soha nem mértek melegebbet. 2018-ban elsősorban Európát sújtották az extrém magas hőmérsékletek. Skandináviában soha nem látott hőséget tapasztaltak: Svédországban és Dániában átlaghőmérsékleti rekordok dőltek meg, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek. Svédországban több mint 50, Norvégiában pedig 40-nél is több erdőtűz pusztított, még a sarkkörön túli területeken is. Európa déli részén is hasonló extremitások voltak megfigyelhetők: Görögországban az attikai tűzvésznek 92 halálos áldozatot követelt, Franciaországban pedig a heves zivatarok okoztak jelentős károkat június elején[1].

A fenti példák jól érzékeltetik, hogy éghajlat egyre forróbbá és változékonyabbá válik, amely számos ismert és ismeretlen kockázatot vet fel a vállalatok és ellátási láncaik szempontjából. A klímaváltozás a vállalatok működése szempontjából a hosszú távú eltolódások közé sorolható, amelyek jellemzője, hogy a vállalat környezete, ellátási lánca, a piacok, a termelési tényezők, a társadalom elvárásai vagy a szabályozási keretek vonatkozásában tartós változást, egy új normát hoznak.

Az éghajlatváltozás az ellátási láncban alapvetően négyféle zavart okozhat. Az első egy hosszú távú tendencia, amelyet az energiaköltségek növekedése, illetve a globális szénkibocsátás korlátozását célzó szabályozások kiterjesztése jellemez. A második csoportot azok a működést és a logisztikát érintő potenciális zavarok alkotják, amelyek közül például a megemelkedő tengerszint, vagy éppen a mezőgazdaság és vízi szállítás szempontjából kulcsfontosságú vízkészletek csökkenése, kimerülése emelhető ki. Az éghajlati, időjárási viszonyok által nagyban meghatározott termékek, például az élelmiszerek, a faalapú csomagolóanyagok és a víz árának emelkedése jelentik a harmadik kategóriát. Ezek a változások növelik a drasztikus, vállalatok szempontjából kedvezőtlen szabályozások kockázatát, szélsőséges esetben pedig társadalmi és politikai konfliktusokat is okozhatnak. A negyedik kategóriába a hírnevet érintő kockázatok tartoznak. Ebben azok a vállalatok lehetnek érintettek, amelyekről a közvélemény megalapozottan vagy alaptalanul úgy gondolja, hogy kiemelkedően nagy környezeti lábnyomot hagynak maguk után, és/vagy olyan szektorokban tevékenykednek, amelyek nagymértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, illetve a környezeti degradációhoz. A reputáció megőrzése, nem utolsó sorban a környezetileg (és társadalmilag) fenntarthatóbb működési modell kialakítása érdekében ezekre az aggodalmakra mindenképpen választ kell adni.

[1] Sipos Géza (2018) Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt MTA – Tudomány hírei, 2018. szeptember 11. https://mta.hu/tudomany_hirei/furcsan-forro-nyarunk-volt-2018-ban-a-klimavaltozas-miatt-elemzes-meteorologia-klimavaltozas-globalis-felmelegedes-108997