Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint ma már nincs ország, mely mentesülne a klímaváltozás hatásai alól. E klímakockázatok regionálisan változó mértékben, magasabb vízhiány, élelmiszerbiztonsági sérülékenység, több aszály, és minden korábbinál erőteljesebb hőhullámok, továbbá betegségek formájában gyakorolnak ránk hatást. Neeshad Shafi, a katari székhelyű Arab Ifjúsági Klíma Mozgalom vezetője, a Világgazdasági Fórumon meg-jelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a bolygó örököseiként, nagymértékű ifjúsági rész-vétel nélkül nem képzelhető el a klímaváltozás kezelése a közel-keleti és észak-afrikai arab országokban (MENA ).
E globális gazdasági stabilitást nagymértékben meghatározó országok (22) a világ népességének 6%-át tömörítik, az olajtartalékok 60%-át, a földgáztartalékoknak pedig 45%-át birtokolják. Jelentős részük, különösen a Perzsa-öböl térségében, jelenleg is hatalmas környezeti problémákkal néznek szembe, az MIT kutatásai szerint pedig még ebben az évszázadban minden korábbinál pusztítóbb hőhullámokra lehet számítani a régióban. E kutatás eredményeként azonban készült egy olyan forgatókönyv is, mely szerint, amennyiben sikerülne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsájtását, az rövid időn belül gátat szabna e szélsőséges mértékű, halálos hőhullámoknak.
A környezeti ügyek médiamegjelenését, valamint a központi szinten elrendelhető beavatkozások társadalmi párbeszédbe történő beemelését szívesen mellőzték. Ennek hátterében részben a térség elhúzódó társadalmi konfliktusai és szociális ügyei álltak, melyek sürgősebb válaszintézkedéseket igényeltek, részben pedig annak ténye jelent indoklást, hogy e témák médiában történő boncolgatása komolyabb szakpolitikai együttműködést sürgetne ezen országok között, ami szintén érzékeny pontot jelent. Utóbbi ráadásul a jelenlegi kormányzási struktúrák elégtelenségére is felhívná a figyelmet. Az infokommunikációs technológiák egyre elterjedtebb alkalmazása azonban fordulatot hozhat, a fiatalabb korosztályok körében az online világ alternatív lehetőséget nyújt a klímaváltozáshoz kapcsolódó kockázatok és kihívások megvitatásához, a környezeti nevelésnek köszönhetően pedig fogékonyságuk és környezettudatosságuk minden korábbi korosztályt meghaladó mértékben van jelen. Képességeiknek és készségeiknek köszönhetően aktívan képviselik e Perzsa-öböl menti országok érdekeit a nemzetközi fórumokon, és egyre mélyebben megértve a klímaváltozás által hordozott veszélyeket, valamint a globális léptékű, nemzetközi megállapodások kialakulásának menetét, a nemzeti szintű alkalmazkodást sürgető beavatkozások felé is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak.
A korábbi időket jellemző igen gyenge mértékű civil szerepvállalás helyreállítását, és a politikai instabilitás kezelése következtében elmaradó központi beavatkozásokat a fiatalok egyre növekvő lelkesedése sürgeti, mellyel megkerülhetetlenné válik e kérdések napirendre vétele és aktív, kormányzati szintű menedzsmentje. Fellépésük mértéke egyre erőteljesebben tükrözi azon felismerésüket, hogy e megváltozott klíma negatív hatásaival, az egyre romló környezeti körülményekkel nekik szükséges majd a legtovább együtt élni. A felnőtt állampolgárok részéről e központi intézkedések végrehajtását, ezek sürgető szükségét, a környezeti nevelésre, proaktív viselkedésre és tudatosságra vonatkozó, növekvő számú akciók illusztrálják a legjobban.

Az Arab Ifjúsági Klíma Mozgalom aktivistái Doha városában (Katar) 2018 márciusában

(Kép forrása: IndyAct/Issam Abdallah alapján WEF, 2019)

 

A tudatosság és környezeti ügyek iránti érzékenység fokozásának a környezeti nevelés és képzés egyértelműen a leghatékonyabb eszköze. E szemléletváltás pedig nem csupán az oktatási intézmények keretében és a diákokra hat, hanem a civil szerveződések részéről folytatott, széles közönséget célzó kampányoknak és a technikai szintű, a különböző szakterületek keretében történő környezetvédelmi oktatásoknak köszönhetően, az idősebb korosztályokban is egyre nagyobb támogatottságot nyer. Egyéni szinten a növekvő környezettudatosság a munkahelyen és a magánéletben egyaránt megjelenő, úgynevezett zöld viselkedésmintákat hoz létre. Mindez a fiatalok felhatalmazását, alulról jövő kezdeményezéseik megerősítését és a növekvő társadalmi részvétel következtében a közösségi kapacitások kiépítését szolgálják, strukturális jellegű, társadalmi és politikai szintű változásokat aktiválva e régió nemzeteiben.

 

/Forrás: Neeshad Shafi, 2019: The Arab world’s best weapon against climate change? Its young people – World Economic Forum (WEF), 2019/