1. A keleti és nyugati menedzsmentstílusok nem különböznek olyan mértékben egymástól, mint ahogyan azt elsőre gondolhatnánk, a különbségek mellett számos hasonlóság azonosítható.
  2. A modern kínai menedzsmentet a széleskörű globalizációnak köszönhetően a konfucianizmus, buddhizmus, daoizmus egyfajta kombinációja jellemzi a nyugati, elsősorban cselekvésorientált menedzsmentstílusokkal.
  3. Elsősorban a kínai, de a koreai és japán vállalatok vezetésére is általánosságban igaz, hogy nagymértékben építenek a személyes kapcsolatokra, ezért különösen fontos a munkahelyi hozzáállás, különböző preferenciák és viselkedés alapos ismerete.
  4. A kínai üzletfél számára a megkötött szerződés sok esetben egyfajta kiindulópontot jelent, mely megalapozza a későbbi hosszú távú személyes kapcsolatot, ezért a kínai feleknél sokkal nagyobb tere van a megállapodást követő tárgyalásoknak, míg a nyugati kultúrákban ez meglehetősen szokatlan.
  5. Sun Tzu-nak Kr. e. 500 körül írt „A háború művészete” című könyvének valamennyi fejezete a hadviselés egy-egy kiemelt területével foglalkozik. Ezek közül számos átültethető a modern menedzsment gyakorlatába is.
  6. A Toyota volt az első vállalat Japánban, amelyik sikeresen alkalmazta a Just-in-Time (JIT) rendszert. A JIT legnagyobb előnyének tekinthető, hogy erőforrásokat szabadít fel, melyeket más területeken lehet hasznosítani, ugyanakkor jelentős kihívásokat is támaszt a vállalatok számára a teljes munkafolyamat átgondolása és adott esetben átszervezése következtében. A méretgazdaságosságnak a JIT esetében döntő fontossága van, minthogy kisebb kapacitások előállítása esetén nem feltétlenül jelennek meg a JIT előnyei, rosszabb esetben inkább a hátrányai érvényesülhetnek (például költség oldalon).
  7. A koreai menedzsmentben párhuzamosan két paradigma is kifejezésre jut, egyfelől a hagyományos (szenioritáson alapuló), másfelől a modern (teljesítmény alapú) megközelítés elemei is megtalálhatóak.
  8. Az ún. chaebolok olyan multinacionális koreai vállalatok, amelyek – az elsősorban japán mintákból kiindulva – nagyobb hangsúlyt fektetnek többek között a piaci részarányuk növelésére, a folyamatos növekedés biztosítására, és a méretgazdaságosság előnyeit elsősorban technológiai fejlesztésekkel kívánják biztosítani. A legjelentősebb chaeboloknak Koreában a Hyundai Corporation, a Samsung, LG, Lotte és a Hanjin Shipping tekinthetők. A TOP10 chaebolok Korea tőzsdei kapitalizációjának több, mint 50%-át teszik ki.
  9. Általánosságban a kínai vezetés jellemzője a centralizáltság, számukra a vállalati rend biztosítéka a jól meghatározott hierarchikus viszony. A japán vezetés számára fontosabb a kollektív döntéshozatal mind az alacsonyabb, mind pedig a magasabb vezetői szinteken. A koreai vezetés inkább a kínai vezetés gyakorlatára hasonlít, azaz a top-down jellegű döntéshozatal a meghatározó a japán bottom-up stílusú vezetéssel szemben.
  10. Bármilyen vezetési stílust is alkalmazunk, a legcélravezetőbb a különböző vezetési stílusok, a nyugati és az orientalista típusú paradigmák ötvözése lehet, ehhez viszont elengedhetetlen azok alapos ismerete.