1. A globális pénzügyi válságot követő időszakban a gazdaság növekedési üteme a korábbi évtizedek átlagának kevesebb mint felére mérséklődött.
  2. A humántőkének, elsősorban a társadalmak elöregedésének tulajdonítható a lassulás közel kétharmada, míg a maradék a termelékenység lassabb növekedéséhez köthető.
  3. A humántőke egyes elemeit vizsgálva a létszám hatása kiemelkedik az oktatáshoz, a tapasztalathoz és a munkaórákhoz képest. A humántőke lassabb növekedése főként a termékenység csökkenéséhez kapcsolódik.
  4. A vállalatok piaci erejének növekedése, az adózás és a szabályozás változásai, az egyenlőtlenségek ugyan jelentős elosztási hatásokkal járhatnak, de nem ezek a tényezők határozzák meg a gazdasági növekedés lassulását.
  5. Az életszínvonal emelésének sikere is felelőssé tehető a gazdasági növekedés lassulásáért. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan csökken a termékenységi ráta, míg a termékek árának csökkenésével és a szükséges mennyiségek megvásárlásával a fogyasztás a kevésbé termelékeny szolgáltató szektorok felé fordul.
  6. A fogyasztási szerkezet eltolódott az olcsóbbá váló termékek felől a szolgáltatások irányába, ahol a termelékenység lassabb növekedése a szolgáltatások idő- és figyelemközpontú jellegét tükrözi és nem valamilyen technológiai kudarcot. Az eltolódás a termékek előállításában elért sikerek következménye.
  7. A vállalatok piaci ereje ösztönzőerőt jelent az az innovációhoz, mert az árrés kompenzálja a vállalatot az innováció létrejöttéhez szükséges erőforrásokért. A kívánatos piaci erő pontosabb mértéke azonban kérdéses.
  8. A munkaerő és a vállalatok reallokációjának lassulása kevesebb lehetőséget biztosít a termelékenység javulására.
  9. A munkahelyek reallokációjában a földrajzi mobilitás mérséklődése is szerepet játszhat, ami tükrözheti a preferenciák változását vagy a lakhatási költségek emelkedését egyes területeken. A földrajzi mobilitás csökkenése állami, városi és megyei szinten is jelentkezett.
  10. A siker nem jelenti azt, hogy ne lehetne még jobb eredményt elérni. A növekedési ráta a továbbiakban is elmaradhat a 20. században megfigyelthez képest, azonban az elosztás javítható.