2020 volt az első év amikor a geopolitikai hatalmi viszonyokban már sokkal inkább a technológia, mint az olaj volt a meghatározó, a geopolitika egyre inkább a technológiáról szól. – állítja Abishur Prakash geopolitikai vizionárius. A szakértő pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a következő években a nemzetközi kapcsolatok teljes átalakulásának lehetünk majd tanúi, melynek hátterében a technológiai innovációk mindent felforgató hatása áll. 2020 valójában egy transzformációs időszak kezdetét jelenti, ahol az olaj által vezérelt geopolitika már elmozdult a technológia irányába.
Abishur Prakash indiai származású, új-zélandi születésű geovizionárius, a Fortune500 csoport számos vállalatának tanácsadója. Élete nagy részét Ausztráliában és Kanadában töltötte, a torontói Ryerson egyetemen szerzett diplomát politikatudományok területén. Fő kutatási témája a technológiai fejlődés és a geopolitika kapcsolata.
Jelenleg a torontói székhelyű Centre for Innovating the Future (CIF) alapítója és ügyvezetője, melynek révén számos tőzsdén jegyzett és feltörekvő fázisban lévő kisvállalkozással, valamint kormányzati szervezettel áll kapcsolatban. Kutatásaik célja, hogy minél pontosabban azonosíthassák, hogy a technológia miképp formálja újra a geopolitikát, különös tekintettel arra, hogy ez milyen kockázatokkal és új lehetőségek felemelkedésével jár együtt.
A CIF közelmúltban publikált jelentése, finomhangolva Abishur Prakash Új Geopolitika, valamint Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című köteteit (Pallas Athéné Könyvkiadó 2018, 2020), 2021-re közzétette a geopolitikát leginkább meghatározó 10 technológiai kockázatot.
| A technológiai kockázatok által meghatározott TOP 10 geopolitikai kihívás | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A geovizionárius e kockázatok kapcsán kiemelte, hogy a technológia terén kiéleződő geopolitikai feszültségek mögött sokan csupán az Egyesült Államok és Kína között feszülő 5G tilalmakat értik, ez azonban sokkal nagyobb hatást gyakorolt az országok külpolitikáira, mint gondolnánk. E megosztottság ugyanis különböző országok között létrejövő új technológiai szövetségek kialakulásához vezet. Ilyen például a Nagy-Britannia által alapított 10 demokrácia (D10) csoport, melynek célja, hogy alternatívát építsenek a Huawei 5G eszközeivel és infrastruktúrájával szemben. E csoportnak tagja India, Ausztrália, Dél-Korea, Franciaország, Kanada, Németország, Japán, Olaszország és az Egyesült Államok. E szövetségek pedig alááshatják olyan, eddig erős tömörülések jelentőségét is, mint például a G7.
Az űr az új vadnyugat. Abishur Prakash arra a kockázati tényezőre is felhívja a figyelmet, hogy az 1967-es ENSZ Alapelvszerződés (Outer Space Treaty), a világűrjog kereteit megteremtő nemzetközi egyezmény, meglehetősen elavulttá vált. Ennek következtében a Föld megannyi országa kiszolgáltatottá válhat néhány, az űrtechnológiában már elöljáró nemzettel szemben, akik hegemón törekvéseik mentén új igényekkel állhatnak elő a Föld légkörén kívüli helyeket illetően. Ez esetben mind az űrben lévő területek elfoglalása, mind a rivális államok dühítése, mint geopolitikai kockázatok állnak majd elő és figyelembe véve, hogy Kína űrállomása 2022-re teljesen elkészül nagy változások állnak a láthatáron. A nyugati államok ugyanis ekkor fognak igazán szembesülni azzal, hogy egy olyan terület, ahol dominanciájukhoz korábban kétség sem fért, napjainkra szinte teljesen kikerült a fennhatóságuk alól.
Források:
