Hat nap, amely megbénította a globális kereskedelmet

Az Ever Given hajó 2021. március 24-én fordult keresztbe és futott zátonyra a Szuezi-csatornában. A 400 méter hosszú, 59 méter széles hajó mögött hatalmas torlódás alakult ki. Ez volt a legnagyobb hajó, amely valaha zátonyra futott a csatornában. A Szuezi-csatorna 193 km-es hosszú vízi útja különösen fontos a globális kereskedelem szempontjából, hiszen ez a legrövidebb hajózási útvonal Európa és Ázsia között. A világkereskedelem 12 százaléka halad a Szuezi-csatornán keresztül. A hajót 6 nap alatt szabadították ki, és számos hajó – amelyik nem várta meg a mentést – Afrikát megkerülve, 25 000 km-rel és két hét menetidővel többet utazott. Ebben a hat napban mintegy 450 hajó vesztegelt, és mintegy 9,5 milliárd dollárnyi áru ragadt bent. Egy órára vetítve ez 400 millió dollárt, illetve 3,3 millió tonnányi rakományt jelent, percre lebontva pedig 6,7 millió dollárt. Az új globális „szuezi válság” és a „hatnapos blokád” az ellátási láncok és a globális kereskedelem szempontjából is különösen fontosak, ezért ráirányította a figyelmet a tengerszorosok és csatornák sérülékenységére.

A tengeri kereskedelem ugyanis még mindig jelentős. A globális kereskedelem több mint 80 százaléka a tengereken keresztül zajlik. A kereskedelemben különösen fontos az időtényező, ezért, ha annak idején a földrajzi határainkat le akartuk győzni, akkor új utakat kellett találni vagy a meglévőket lerövidíteni. Ez volt az egyik kiváltó oka a nagy földrajzi felfedezések elindulásának is. Rövidebb idő alatt elérni a kívánt földrajzi területet. Ebben a tekintetben a tengerszorosok és az épített csatornák mindig kiemelkedő geostratégiai szerepet játszottak.

A tengerszorosok olyan vízi utak, amelyek két szabad tengert kötnek össze, és amelyeket a nemzetközi hajózás vesz igénybe. Ma Földünkön több mint 100 ilyen nemzetközi tengerszoros és csatorna létezik. A tengerszorosok stratégiai jelentősége nyilvánvaló. Gondoljunk, csak a La Manche csatorna, a Gibraltári-szoros, a Magellán-szoros, a Hormuzi-szoros, a Malakka-szoros vagy a Szuezi-, a Panama-, a Korinthoszi- és a Boszporusz-csatornák jelentőségére.

Földünk nyolc Achilles-sarka

A tengerszorosok gyakran stratégiai állomásokként szolgálnak, amelyek potenciális irányítást kínálnak a világ tengeri kommunikációs útvonalain. Mivel a nemzetközi hajózási útvonalak kénytelenek ezeken a különleges veszélyeztetett helyeken átjutni, gyakran nevezik őket „a globális gazdaság földrajzi

Achilles-sarkainak”. Nyolc ponton (szoroson) halad keresztül az összes tengeri sztráda. A legfontosabb tengeri stratégiai hotspotok és szorosok: az Atlanti-óceánt a Földközi- és Fekete-tengerrel összekötő Gibraltári-szoros, az Indiai-óceán nyugati része a Szuezi-csatornával, a Bab el-Mandebbel, a Hormuzi-szorossal, Dél-Afrika környékén a Jóreménység-fokkal, a Mozambik-csatornáig. A délkelet-ázsiai tengerek többek között a Malakka- és a Lombok-szorossal, az Északi-és Balti-tenger több csatornával és szorossal, az északkelet-ázsiai tengerek a Japánhoz, Koreához, Kínához és Oroszországhoz való hozzáférés szempontjából fontos területek, továbbá fontos a Csendes-óceán délnyugati része, valamint a Jeges-tenger és a Bering-szoros.

A Hormuzi-szoroson halad át a tengeri olajszállítmányok 30 százaléka (napi 18 millió hordó olaj), és a világ legnagyobb tankerhajóit képes fogadni. Ez az egyik legfontosabb stratégiai szakasz a világon, mert segíti az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelem nagy részét. A Bab el-Mandeb szoros bejárata Áden kikötőjénél található, a Vörös-tenger lábánál.

A Malakka-szoros alig 1000 km hosszúságú keskeny tengerszoros a Maláj-félsziget és Szumátra között. Ez ma jelenleg a legrövidebb tengeri útvonal az Indiai-óceán és a Csendes-óceán között. Kínát, Japánt és Indonéziát látja el a Dél-kínai-tengeren keresztül. Számos olajszállító tartályhajó, ömlesztettáru- és konténerszállító hajó használja. Évente mintegy 16 millió hordó olajszállítmány halad át rajta. Becslések szerint Japán és Dél-Korea olaj- és földgázellátásának mintegy 80 százaléka ezen a szoroson keresztül érkezik. Ez a világ legforgalmasabb hajózási útvonala, amelyen évente több mint 90 000 hajó halad keresztül (2016-os adat). Éves kapacitása 120 000 hajó. Az utóbbi időben azonban a térségben egyre több a kalóztámadás.

A Jóreménység-fokán a világkereskedelem 9 százaléka halad keresztül, kihasználtsága azonban csökken, hiszen nem a legnagobb piacokat köti össze, bár a történelemben rendkívül fontos szerepe volt. Európában a dán szorosok, amelyek az Északi-tengert kötik össze a Balti-tengerrel a Skagerrakon és Kattegaton keresztül, elsősorban az orosz kőolajszállítás fontos útvonalai, amelynek célállomása Nyugat-Európa.

A Boszporusz 30 km hosszú, amelyen évente 48 000 hajó halad keresztül. A Szuezi-csatorna 193 km hosszú, amely Ázsiát köti össze Európával, illetve az Indiai-óceánt az Atlanti-óceánnal. Európa és Észak-Amerika kőolajellátása szempontjából rendkívül fontos. Évente 19 ezer hajó halad rajta keresztül 1 milliárd tonna rakománnyal. Az 1869-ben megnyitott csatorna építése 1000 mérfölddel rövidítette le az Anglia és Ausztrália közötti távolságot, de mivel a felszámított díjak eleinte nagyon magasak voltak, ezért csak a gyors kézbesítést igénylő leveleket és rakományokat szállító hajók használták.

A Panama-csatorna az Atlanti-óceánt köti össze a Csendes-óceánnal, amelynek használatával az Egyesült Államok keleti és nyugati partjai között 8000 tengeri mérföldet spórolnak meg a hajók, és ez 21 nappal rövidíti le az utat. A Panama-csatornát az Egyesült Államok elsősorban tengeri szállítási célokra építette, mert számos kereskedelmi útvonalat lerövidít, különös tekintettel az Egyesült Államok és Kanada atlanti- és csendes-óceáni kikötőit összekötő dél-amerikai útvonalra.

 

A szövegrészlet Csizmadia Norbert: Geovízió I–II. – Eurázsia című könyvéből származik.

A két kötetet tartalmazó díszdoboz megvásárolható a webshopunkban.