A japán észjárás c. könyvünk megvilágította, hogy japánok, vagy jelen esetben a nemzet egésze életében fontos mérföldkövekhez köthető események különböző vallások előírásai szerint zajlanak.

Akihito császár rendhagyónak tekinthető lemondását követően nemrégiben koronázták császárrá Naruhito herceget, amivel 2019. május 1-jén kezdetét vette a Reiva-korszak. Az egész folyamat szimbolikus sintó ceremóniák mentén zajlott, amelyek középpontjában az uralkodói jelvények álltak. E titokzatos tárgyak eredetéről és hollétéről nem tudunk semmi biztosat, a hozzájuk kapcsolódó legendák ugyanakkor a japán történelemre és a kultúrára is nagy hatással voltak.

Japán nem hivatalos nemzeti vallása, a sintó kiemelt hangsúlyt fektet azon hagyományokra és rituálékra, amelyek a múlthoz és a szellemekhez történő kapcsolódást erősítik. A császári jelvények is ezt a célt szolgálják. Úgy tartják, hogy a jelvényeket közvetlenül az istenek hagyták a császárokra, akik generációkon keresztül továbbadták őket az utódaiknak, akik az istenek közvetlen leszármazottjainak tekinthetők.

Korona hiányában ezek a kincsek szimbolizálják a császári hatalmat, továbbá azokat az erényeket is, amelyekkel a császárnak rendelkeznie kell.

A szent kincsek ugyanakkor olyannyira el vannak rejtve, hogy elviekben csak a császár és a legmagasabb rangú sintó papok láthatják őket. A koronázási ceremónián másolatokat használnak, az eredetiek – ha egyáltalán azok – pedig az ország különböző pontjain lévő szent helyeken maradnak.

A japán mitológia szerint a kincsek Amateraszu napistennőé voltak, akinek egy barlangban kellet elbújnia bátyja, Szuszanoo a tenger és a viharok istene elől, aki sötétségbe taszította a világot. Később Amateraszu a kincseket az unokájának, Niniginek ajándékozta, hogy segítségükkel békét teremtsen Japánban. A jelvények a császárok isteni származását is szimbolizálják, hiszen Ninigi az első japán császár, az i.e. 660-tól uralkodó Dzsinmu dédapja volt.

A szent tükör – Jata no Kagami

Az egyik ereklye a több mint ezer éves szent tükör, a Jata no Kagami, amelyet Amateraszu barlangból történő kicsalogatására használtak. A tükör állítólag a Mie prefektúrában lévő iszei nagyszentélyben lelhető fel. A japán folklórban a tükröknek isteni hatalmat tulajdonítanak és úgy tartják, hogy képesek az igazság felfedésére. A szent tükör a császár bölcsességét szimbolizálja.

A szent kard – Kuszanagi no Curugi

Ahogyan a többi jelvénynek, úgy a szent kardnak sem ismert biztosan holléte, de feltehetően a Nagojában az acutai nagyszentélyben található. A legenda szerint a kard egy nyolcfejű kígyó farkából nőtt ki, amely felfalta egy tehetős család lányait. A családfő Szuszanoo istenhez fordult segítségért, házasságot ajánlva neki az egyetlen megmaradt lányával. Szuszanoo leitatta a kígyót, a farkát levágva pedig megtalálta a kardot, amelyet később megbánása jeléül Amateraszunak ajándékozott. A fegyver a császár bátorságát szimbolizálja.

A szent ékszer – Jaszakani no Magatama

A magatama egyfajta ívelt gyöngy, amelyet i.e. 1000 körül kezdtek el készíteni Japánban. Eredetileg dekoratív célokat szolgált, később ugyanakkor szimbolikus jelentőséggel is felruházták. A legenda szerint a szent ékszer egy nyaklánc része volt, amelyet Ame-no-Uzume a hajnal istennője viselt miközben táncával Amateraszu kicsalogatásán fáradozott. Az ékszer zöld jádéből készült és három ereklye közül valószínűleg ez az egyetlen, amely ténylegesen „eredeti”. A tokiói császári palotában található és a császártól elvárt jóindulatot szimbolizálja.

 

A cikk a BBC és a Business Insider cikke, valamint a vonatkozó Wikipedia oldalak alapján készült.