Időutazásra fel!

Húsz évet akarunk előreugrani az időben, beállítjuk az időgépünket. Egy átlagosnak tűnő szervezet központi irodájába érkezünk. Azonnal észrevesszük, hogy az emberek egészen máshogy dolgoznak most, mint korábban. Az intézmény, amelyet egykor szervezetnek hittünk, drámaian megváltozott. Látszólag nincsenek határok. Emberek bukkannak fel, aztán eltűnnek a problémák azonosítása, az értékteremtés és a következő problémára való áttérés zavartalan folyamában.

Ez a „munkahálózat” lokális, regionális és globális is egyszerre. A dolgozók távolról, gyakran és gond nélkül működnek együtt. A munkacsoportok működésében a hagyományos vezetői irányításnak látszólag nyoma sincs. Minden dolgozó rendelkezik a problémamegoldáshoz szükséges felhatalmazással. A csapat folyamatos összhangban dolgozik, mintha mindenki ugyanarra a zenére táncolna a világ különböző pontjain.

A munkahely abban a hagyományos formában, ahogy mi ismertük, megszűnt létezni. Egy rugalmas munkakörnyezet vette át a helyét, amely az ottlévők igényeihez folyamatosan igazodik. A távollévők között zavartalan a kapcsolat. És akkor… hirtelen rádöbbenünk, hogy az időgép valójában nem is vitt minket előre az időben. A jelenben vagyunk. A szemünk előtt lejátszódó jelenetek csupán azt mutatták meg, hogyan dolgoznak egyre többen manapság. Hiába is keresnénk azonban olyan szervezetet, amely az összes említett gyakorlatot egyszerre alkalmazza.

Nincs ilyen szervezet. Ezek a módszerek folyamatosan alakulnak és csiszolódnak különböző szervezeteknél más-más módon, ahogy a munkacsoportok kitapasztalják és alkalmazni kezdik a működőképes megoldásokat. Ahogy a gyakran idézett sci-fi-író, William Gibson írta: „A jövő már itt van […] csak nem egyenlően oszlik el a világban.”

A négy kulcsfontosságú jövőbeli szabály

A forradalmi technológiák, az egyre kiélezettebbé váló verseny és a globális tendenciák együttes hatására a jövőben várhatóan tovább erősödik majd a szervezetekre és a vezetőikre nehezedő nyomás. Az értékteremtés egyre sürgetőbb igényként fogalmazódik meg az ügyfelek részéről. Az emberek korábbi készségeire egyre kevésbé, új készségeire viszont folyamatosan lesz igény.

Mindez a dolgozóktól és a szervezetek vezetőitől is fokozott agilitást és alkalmazkodókészséget kíván. A követendő szabályrendszer, amely az értékteremtés jövőbeli formáit is meghatározhatja, teljesen átalakul. Ezért ajánlok most egy teljesen új narratívát és szemléletmódot a munka, sőt, az állások, a karrierek, a csapatok, a menedzserek, a vezetők és szervezetek értelmezésére.

Tudom, ez így soknak tűnik egyszerre. Én mégis azt kérem, legyünk nyitottak, vegyünk egy nagy levegőt, fújjuk ki, és induljunk el! A munka világa szédítően bonyolult, az új szabályok azonban egy egyszerű keretrendszerrel segítik a szervezeti vezetőket abban, hogy kialakíthassák a munkához most és a jövőben is szükséges szemléletmódot, készségeket és eszközöket. Mindössze négy alapszabály van:

  • Támogassuk a hatékonyságot!
  • Teremtsük meg a fejlődés feltételeit!
  • Gondoskodjunk az inkluzivitásról!
  • Törekedjünk az összhangra!

(Hatékonyság, inkluzivitás, fejlődés, összhang – HIFÖ. Tudom, nem hangzik túl jól, és nem ugrik be gyorsan.) Minden fenti szabály meglehetősen komoly megoldandó problémákat rejt magában.

 

A szövegrészlet Gary A. Bolles: Útmutató vezetőknek című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban.