1. Bárki, akinek a döntésitől emberek sorsa függ, tekinthető vezetőnek. Jó vezetőnek nem csak születni lehet. Bárki, aki a könyvben megfogalmazott elveket követi, jobb, sikeresebb vezetővé válhat, amely folyamat végül az egész társadalmat jobbá teheti.
  2. A vezetési ismereteket ma túlmisztifikálják (szakirodalom, tanácsadók is ösztönzik ezt a folyamatot), ahelyett hogy világosan, egyszerűen meghatároznák, hogy honnan (jelenlegi helyzet leírása) hova (a meghatározott cél) szeretnének eljutni és cselekednének, rengeteg időt és pénzt fordítanak megfoghatatlan értékek, bonyolultan megfogalmazott válalati célok (az un. „mission statement”-ek) megalkotására.
  3. Ha világosan meghatároztuk a kezdő állapotot és a végcélunkat, a vezetés során a következő legfontosabb dolog, hogy merjünk dönteni és cselekedni, akkor is, ha benne van a pakliban az esetleges tévedés. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, hogy halogatjuk a döntéshozatalt és a cselekvést. A stratégia és a motiváció fontos, de a cselekvés az, ami nélkül nem tudjuk elérni a kívánt hatást.
  4. A mai világban a függőségeken alapuló hierarchikus vezetés már nem működik hatékonyan. A jó vezetőnek olyan szervezeti kultúrát és környezetet kell teremteni, ahol az emberek motiváltak és aktívan részt vesznek a közösen elfogadott célok elérésére irányuló munkában, illetve ahol képesek a lehető legjobb teljesítményt nyújtani.
  5. A megfelelő kultúrát leginkább a csoporton belüli elvárt viselkedéssel (közösen elfogadott értékek mentén) lehet meghatározni. A jól működő szervezeti kultúra esetén a szabályok megszegését maga a csoport is szankcionálja. Nagyon fontos, hogy a vezetők is ezen értékek mentén kell, hogy cselekedjenek, mivel a szervezeti kultúrát leginkább a vezetés viselkedése határozza meg.
  6. Egy szervezet sikerét a kultúra és a tehetséges emberek határozzák meg. A tehetséges alatt itt a tudáson túl a szervezeti kultúrában történő megfelelő működés képességét is értjük. Ahhoz, hogy ezeket a tehetséges embereket megtaláljuk és megtartsuk, olyan környezetet kell teremtenünk, ahol az egyes emberek karriercéljai céljai összhangba hozhatók a szervezeti célokkal. A különböző háttérrel rendelkező emberekből összerakott csapatok általában hatékonyabbak. Aki nem tud az elvárt kultúrának megfelelően működni, attól sajnos meg kell válni (akkor is, ha hozza a teljesítményt), mivel ezzel a szervezet összteljesítményét fogja vissza.
  7. Nagyon fontos, hogy a vezető képes legyen motiválni és energiát adni az embereinek, illetve, hogy hibák, visszaesések esetén is képes legyen felállni és újra neki veselkedni az adott feladatnak. Fontos, hogy pozitív kisugárzással rendelkező, motiváló emberekkel töltsük meg a csapatunkat, ne olyanokkal, aki a viselkedésével visszafogja, hátráltatja a csapatot.
  8. Egy vezetőnek, ahhoz, hogy hosszú távú jó teljesítményt tudjon nyújtani, nagyon fontos, hogy a saját és a beosztottjai fizikai és mentális jóllétével is törődjön. Ahhoz, hogy a munkában a lehető legjobb teljesítményt tudjuk nyújtani az életünk minden egyéb területének is rendben kell lennie. Ezt is a megfelelő kultúra megteremtésével (a csapat által elfogadott szabályok mentén) tudjuk elősegíteni.
  9. A vezetés kulcsa, hogy képesek legyünk a változásokat megfelelően menedzselni, amihez a szerző szerint a következő dolgok a legfontosabbak: a jelenlegi helyzet megfelelő felmérése; a célok megfelelő meghatározása; a segítőtársak megfelelő kiválasztása; a célok személyessé tétele; az őszinte és nyílt légkör; a legfőbb prioritás megfelelő meghatározása; felkészülés az első látványosabb változásokat követő folyamatos, de kis lépésekkel történő előrehaladásra; illetve a szavaink, cselekedeteink közötti konzisztencia.
  10. A vezetés és a változásmenedzsment a szerző szerint leginkább egy fordított maratonhoz hasonlítható, ahol lendületes, nagy változásokkal indulunk, amelyet követően egy hosszú és kitartó útra kell felkészítenünk magunkat és a csapatunkat.