1. A válság után a pénzügyi rendszer megbízható és etikus működésébe vetett bizalom helyreállítása a legnehezebb feladat.
  2. A pénzügyi rendszer fő funkciója a közvetítés. Ezen funkció miatt pénzügyi szektor a társadalmi kohézió fontos területe.
  3. A gazdaságot egy pénzérmének feltételezve az egyik oldala a reálgazdaság, a másik oldala a pénzügyi rendszer. Egy pénzérme csak akkor az, ami, ha a két oldalának mérete megegyezik.
  4. A pénzügy elszakadt a gazdasági és társadalmi valóságtól, eredeti célját elfelejtette, újra fel kell fedeznie a világot mint értékek által vezérelt valóságot.
  5. A méret és az összetettség ördögi körében forog a piac. Az összetettség lehetővé teszi a kontrolállhatatlan növekedést és a kontrollálhatatlan növekedés táplálja a komplexitást. Komplexitásról akkor beszélünk, ha a pénzügyi közvetítés alapfunkciója opálossá válik, nem tudni, hogy a pénzügyi rendszer valójában betölti-e még alapfunkcióját.
  6. A bonyolulttá vált pénzügyi rendszert bonyolult szabályozás alá vetni öngól, instabiltást eredményez. A szabályozás rendszerével van probléma, nem a szabályozók felkészültségével vagy jóindulatával. A probléma abban van, hogy túlzottan hiszünk abban, amit a szabad piac produkál vagy megfogalmaz.
  7. A szabad piac alapvetetése ma is helytálló, de a szükség szerinti állami beavatkozással együtt.
  8. A pénzügyi rendszer integritásába vetett fogyasztói bizalom elvesztése volt a válság legjelentősebb negatív következménye. Egy korrupt üzletember rossz, de egy korrupt bankár kétszer olyan rossz.
  9. John Pierpont Morgan Sr. (1837 – 1913) – vagy ahogyan ma ismerjük: J.P. Morgan – híres amerikai bankár szerint a bankár jellemén alapszik az egész bankrendszer, integritás nélkül nincs stabil pénzügyi rendszer.
  10. Amikor a társadalmi egyensúlyt elérjük abban a tekintetben, hogy a fogyasztói magatartás a fenntartható életszínvonalra fókuszáló lesz és ez együtt jár egy tudatosabb pénzügyi viselkedéssel, akkor a piacok erősebbek és fenntarthatóbbak lesznek.