1. Az Amszterdami szerződés létrehozta a szabadságon, a jogon és a biztonságon alapuló együttműködést az Európai Unión belül. Az intézményi átalakításnak a részeként a belső kompetenciákat egységesítette és az Európai Unió és a külső szereplők számára koherens intézményi keretet nyújtott a transznacionális belbiztonsági diplomácia működtetésére.
  2. A terrortámadások, beleértve a 2004. évi madridi támadást megágyazták a lehetőséget az adatmegőrzésről szóló EU irányelvhez létrehozásához, amely a tagállamokat arra kötelezte, hogy fogadjanak el olyan közös szabályokat, amelyek alapján a távközlési szolgáltatók elraktározzák a forgalmi adatokat.
  3. A Snowden féle kinyilatkoztatások még inkább átfogó információgyűjtést javasoltak az Egyesült Államokon kívüli személyekről, akiket csak az Egyesült Államok törvényei védtek.
  4. A szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok olyan jogszabályokat fogadott el, amelyekben a külföldi légi fuvarozók kötelezték az utasokra vonatkozó részletes személyes adatok átadását az Egyesült Államok határrendészeti szervei számára.
  5. Az adatvédelmi hatóságok a személyes adatok határokon átnyúló átadása során megkapták a nemzeti felhatalmazást, hogy megpróbálják kikényszeríteni a Bizottságból a megállapodás újratárgyalását a meglévő rendszer eredményesebb megőrzése érdekében.
  6. Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után a Bizottság 2003 decemberében beleegyezett abba, hogy adatokat továbbít az európai légitársaságoktól az USA határőrizeti hatóságának.
  7. A „SWIFT-vita”, amely a globális pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést jelentette, megfelelő lehetőséget kínál az okozati összefüggés kivizsgálására, valamint a szabadság és biztonság elleni küzdelem megértésének különféle aspektusára.
  8. Az Európai Unió és az Egyesült Államok között a pénzügyi adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kezdeti vita meglepő kompromisszumhoz vezetett, amelyben az Egyesült Államok továbbra is hozzáférést kapott az Egyesült államokban tárolt, de nem Egyesült Államokban található adatokhoz.
  9. Az együtt döntési szabályok értelmében az Európai Parlament hajlandó és képes volt megakadályozni a jogalkotási változásokat, amelyek alááshatják a magánélet védelmét. Ennek eredményeként összekapcsolt transzatlanti fórumok jöttek létre, amelyek nemcsak a pénzügyi információk átadásának megkönnyítését célozták meg, hanem különösen az EU és az USA közötti adatvédelmi kapcsolat és a belföldi biztonsági kapcsolat egyéb aspektusainak alakítását is.
  10. A magánélet védelméről szóló irányelv egy olyan záradékot tartalmazott, amely egyértelműen exterritoriális következményekkel jár az olyan országok számára, mint például az Egyesült Államok, aki megakadályozta az adatok továbbítását a gyengén védett joghatóságok részére.