Ahogyan a technológiai fejlődés jegyében a 21. századi gazdaság új szervező elvek mentén alakul, a vállalatok versenyképességét is új szempontok határozzák meg. Az újonnan alakuló tudás- és technológiaintenzív vállalkozások számára az új környezet természetes módon vezet egy ennek megfelelően berendezett, sikeres üzleti modell kialakításához, míg az érettebb szakaszban járó vállalatok számára ugyanezen feltételeknek való megfelelés gyors és radikális változásokat szükségeltet az üzleti folyamataik megszervezésében.
A fejlettebb életciklusban tartó vállalatok üzleti folyamataiban és munkamenetében történő radikális változásokról, mint megújulási folyamatokról tudományos minőségben, ugyanakkor technikai szinten értelmezve még kevesebb szó esik. Az érettebb vállalkozások versenyképességének megőrzése gyakran még távol marad a szakmai párbeszédek homlokterétől, azok tematikáját számos esetben még a startup vállalkozások üzleti modelljeinek statikus elemzése hatja át.
A globális változásokat meghatározó két legfontosabb megatrend a digitalizálás (digitization) és a szervitizáció (servitization). A digitalizálás röviden az információs és kommunikációs technológia által létrejövő lehetőségek fejlesztésbe, termelésbe való bekapcsolását, míg a szervitizáció a fogyasztók számára történő szolgálati orientációt jelenti (közvetlenebb és mellérendelt kapcsolatokkal, a fogyasztókkal történő közös fejlesztéssel, valamint magasabb szintű testreszabási lehetőségek és az egyedi ajánlatok által).
A technológiai fejlődés és társadalmi változások gazdasági hatásaiból fakadóan a vállalatok 21. századi versenye új alapokra helyeződik, ahol már nem a jobb minőség vagy az alacsonyabb ár a döntő, hanem a fejlett üzletszervezés és vezetés által fejlesztett kapacitások, valamint a csapatok közös tudása válik meghatározóvá (kollektív intelligencia). Ezen kollektív tudás és képességek teszik lehetővé, hogy a vállalatok a fogyasztók számára időszerűen megjelenő termékeket és szolgáltatásokat integráltan ajánlhassanak.
A változások vállalati szintű kezelésének első lépése, hogy megértést nyerjenek a vállalkozások külső környezetét formáló fenti, a technológiai fejlődésből és a hozzá kapcsolható társadalmi változásokból adódó folyamatok (szingularitás). Ezt követően már az érett vállalatok léptékében is elindul egy dinamikus egyensúlyra törekvő, ökoszisztéma alapú gondolkodás, amely egyenes úton vezethet az üzleti stratégiák radikális megújítása felé, majd azok üzletmenetbe történő gyors implementálásához. Az érettebb vállalkozások számára a versenyképességet hordozó üzleti modellek bevezetéséhez a gazdaságról és a fogyasztásról való gondolkodás teljes megújítása vezet el.
