Szerencsére vannak olyan vállalatok, amelyek a társadalmi nyomásra és a médiából érkező támadásokra válaszul, a rövid távú profitnál vagy a reputáció megőrzésénél távolabbra is tekintenek, és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesznek működésük megszervezésekor. Ez a stratégia látszólag veszélyeztetheti profitot és a részvényesek érdekeit, egyes kutatások ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy bizonyos esetekben, hosszú távon ennek épp az ellenkezője lehet igaz. Az MIT kis mintán végzett kutatásában olyan vállalatpárokat hasonlítottak össze, mint a General Motors és a Toyota, a United Airlines és a Southwest Airlines, továbbá a Boeing és az Airbus, és érdekes következtetésekre jutottak. Mindhárom páros esetében az első vállalat a kizárólag a profitot tartotta szem előtt, amellyel elvileg a részvényesek érdekeit szolgálják, eközben a második cég hosszabb távú célokat tűzött ki maga elé, amelyek szélesebb társadalmi csoportok érdekeit is figyelembe veszik. A kizárólagosan profitorientált, a részvényesek érdekeit szem előtt tartó stratégia ugyanakkor nem bizonyult átütőnek: ezek a cégek éves szinten mindössze 3 százalékos nyereséget biztosítottak részvényeseiknek, míg a szélesebb társadalmi csoportok igényeire fókuszáló vállalatok a részvényesek szempontjából is sikeresebbek voltak: csaknem 14%-os nyereséget hoztak közel három évtizeden át (1981–2009). Ez a kutatás bár részletes és mélyreható volt, az elemzésbe bevont kisszámú vállalat miatt nem alkalmas messzemenő következtetések levonására. A kutatás eredményei azonban összhangban vannak más vizsgálatokéival. Egy, a Fortune 1000-es listáján lévő cégeket vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a vizsgálatba bevont 275 cég fenntarthatósági szempontú rangsorában az első 50 helyet elfoglaló vállalat öt év alatt 38%-kal magasabb profitot biztosított a részvényeseinek, mint a lista utolsó 50 helyezettje.

E kutatásokból – még ha korlátozottan is -, de arra következtethetünk, hogy hosszabb távon magasabb lehet az értéke és a profitabilitása azoknak a vállalatoknak, amelyek fenntarthatósági szempontokat is beépítenek a működésükbe, illetve szélesebb társadalmi csoportok igényeit is figyelembe veszik. Ez a paradoxnak tekinthető helyzet amiatt alakul ki, mert a vállalat tevékenységében érintett vásárlók, alkalmazottak, beszállítók és közösségek összességében egy gyümölcsözőbb kapcsolatot ápolnak a vállalattal, ami végső soron a profitot, ezáltal pedig a részvényesek elégedettségét is növeli. Kevin Wrenn, a Fujitsu Computer Systems Corp. számítógépes üzletággal és működéssel foglalkozó alelnöke olyan feladatként hivatkozott a fenntarthatóság és a pénzügyi teljesítmény egyensúlyára, amely „az ökonómia és az ökológia közötti harmónia megteremtését” célozza.

Készült Yossi Sheffi a Rugalmasság ereje c. könyve részleteinek, valamint Sipos Géza, az MTA oldalán megjelent cikkének felhasználásával.