Egymilliárd felelőtlen ember is képes könnyűszerrel tönkretenni a bolygót, és 15 milliárd tudatosan élő ember is szépen megférne egymás mellett. Ugyanakkor, ha mindenki felelősen élne, alapvetően nem élne 15 milliárd ember a Földön. Reménykeltő a tény, hogy mihelyst egy ország meghalad egy bizonyos jóléti szintet, a népességnövekedés szinte minden esetben lelassul vagy megáll. Az már kevésbé megnyugtató, hogy ezzel párhuzamosan az egyes személyek hatása a környezetre meredeken emelkedik. Ha egy pár azért nem vállal gyereket, hogy több pénze legyen a világ különböző pontjaira elrepülni síelni, azzal semmivel sem lesz jobb a környezetünknek.

A bolygóra gyakorolt hatás tekintetében nem önmagában a népességszám a mérvadó, hanem az emberek együttes hatása a környezetre. Sokszáz malawi lakosnak együttesen van akkora szénlábnyoma, mint egyetlen európai vagy észak-amerikai embernek. Sokféle exponenciálisan növekvő vagy legalább is banán-alakú görbét rajzolhatnánk fel, ami szemlélteti a féktelen gazdasági növekedést vagy az emberi tevékenység hatásainak meredeken emelkedő mértékét. Példaként említhetjük az energiafogyasztást, a GDP-t, az összes létező ásványkincs kitermelését, a károsanyagkibocsátást, a hulladékszennyezést. A népességnövekedés mértéke azonban nem ilyen ütemben történik, mint a fent említett területeken.

Az emelkedés bizonyos időszakokban kimondottan egyenletesen, máskor ugrásszerűen történt. Jelenleg a népességnövekedés alakulását egy egyenletesen emelkedő vonallal lehetne szemléltetni, és az előrejelzések szerint a népességszám a jelenlegi 7,5 milliárd duplájánál lényegesen alacsonyabb szinten fog tetőzni. Ha az Egyesült Királyságban, Bangladesben, Hollandiában vagy Hong Kongban élsz, akkor talán úgy érezheted, hogy ha kétszer ennyi ember rohangálna az utcákon, már némileg nyomasztó lenne; miközben globális szinten, bár nem lenne kimondottan előnyös, nem is jelentené a világvégét.

Nem foghatjuk a népességnyomásra az összes fennálló környezeti problémát. Minden egyes gazdag országban megszülető gyermeknek várhatóan nagyobb lesz a hatása a környezetre, mint egy szegény országban születő kisbabának. Általában márkásabb pelenkát vesznek nekik, több műanyagjátékuk van, több energiát használnak, több húst esznek, és így tovább. A szegényebb országok gazdaságára viszont sokkal nagyobb terhet ró a népességnövekedés, gyakran jobban ki lesznek szolgáltatva az őket gúzsba kötő élelmiszerimportnak.

Jelenleg óriási méreteket ölt az élelmiszerek exportja Észak- és Dél-Amerika között. Európában nagyjából egyenlő az importexport aránya, a világ többi országa pedig nagyrészt importra szorul. Afrikában, ahol szemmel láthatóan a legnagyobb mértékű a népességnövekedés, ez hatalmas problémákat fog okozni. Ha Afrikában a népesség eléri a 4 milliárdot, a földrész országainak drámai mértékben növelniük kell a mezőgazdasági rendszerük termelékenységét
és/vagy elképesztő mennyiségű élelmiszert kell majd importálniuk.

 

A szövegrészlet Mike Berners-Lee: Nincs B bolygó című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!