A jelen könyv olyan termelésközpontú közgazdasági paradigmát előlegez meg, amely egy, a valós világ átalakító tapasztalatainak vizsgálatából van felépítve, és amely rendszerszintű megfigyelést, nem pedig a priori érvelést alkalmaz a gazdasági elvek felfedezésére. A történelmi témájú fejezetek valós laboratóriumként szolgálnak a változás mintáinak vizsgálatához és a termelés és a szervezet mély strukturális elveinek jellemzéséhez.

A történelmi esettanulmányok nem üres oldalon kezdődnek. Korábbi írásaimra építenek, amelyekben az ipari vezetésben és a gazdasági átalakító tapasztalatokban megvalósult sikeres átmeneteket a képességhármas keretei között jellemeztem:

„A gyors növekedéshez az alábbi három területen szükséges összehangolt szervezeti változás: az üzleti modell, a termelési képességek és a készségformálás. A három terület nem alkotórésze a növekedésnek, sem külön-külön, sem együttesen, hanem egyetlen fejlődési folyamat egymástól kölcsönösen függő alrészei. A képességhármas egyetlen eleme sem tud függetlenül hozzájárulni a növekedéshez, a kölcsönös alkalmazkodási folyamat mindhárom elemet magába foglalja.” (Best 2000, 56)

Az 1.1 ábra ezt az összekapcsoltságot jeleníti meg.[1] A jelen könyv alkalmazza, és új esettanulmányokkal bővíti az állítást. Hozzáteszi továbbá egy most formálódó közgazdaságtani iskola jelentős szerzőinek időrendbe szedett, a témát felkaroló írásait, amelyben a termelés és az üzleti képességfejlesztés az eltérés kritikus dimenziói és egyben az átalakító szakpolitikai alapstruktúrák nélkülözhetetlen elemei.

Az összekapcsoltság témájának fontos implikációi vannak. Olyan szakpolitikák, amelyek egymástól elkülönülten, önállóan célozzák a termelési képesség, a vállalatok növekedésének és készségformálásának előmozdítását, nem lesznek sikeresek. Mint már jeleztük, az átalakító szakpolitikákkal szembeni egyik követelmény, hogy zökkenőmentesen illeszkedjenek a magánvállalatoknál végrehajtott szervezeti változás mechanizmusába, amint ezt gazdasági csodának címkézett esetek vizsgálata is igazolja. Az ehhez szükséges eszközök nem az üzleti magatartás ösztökélésére és tökéletesítésére irányuló állami támogatásokat és adókat jelentik, hanem a vállalkozásokon kívül működő infrastruktúra szakértő ügynökségek képességfejlesztő szolgáltatásai. Kulcsfontosságú emellett a vállalkozások vezetőinek, a tudomány képviselőinek és a technológiai szakértőknek a gazdasági irányítás struktúrájába való bevonása és ezen szakemberek meggyőzése az átalakító célok szükségességéről. Mikor vállalatok, régiók és országok alacsony termelékenységű képességhármasokban rekednek meg, a kormány lehet az egyetlen intézmény, amely képes mindhárom területre kiterjedő, holisztikus szervezeti változást koordinálni és megvalósítani.

Ezen túl, bár a vállalkozás fejlesztés és a gazdasági irányítás egymáshoz kapcsolódó területek, közvetetten mégis sikeres átalakító tapasztalattal rendelkező infrastrukturális intézmények közvetítenek közöttük. A döntéshozatal hatókörébe beletartozik a fejlesztési infrastruktúra elemeinek olyan módon történő összekapcsolása, hogy azok felkészülhessenek az egymás működését kölcsönösen szabályozó vállalkozásokon belül és azok között bekövetkező változásra. A „gazdasági irányítás” kifejezés azokra a módozatokra hívja fel a figyelmet, melyek alapján pénzügyi, tudományos, technológiai és oktatási infrastruktúra elemek stratégiailag egyesíthetők a vállalkozási innováció támogatása és a dinamikus folyamatok csoportba rendezése érdekében mind regionális, mind országos viszonylatban.

[1] 4 „Az új versenyelőny” (2001, 10) c. könyvben azt írtam: „Az összekapcsoltság bonyolultabbá teszi az elemzést és a magyarázatot. A jelen könyvben alkalmazott elemzési módszer értelmében három fogalmi szemszögből vizsgáljuk meg a vállalkozási és regionális képességeket. Egymás után megvizsgáljuk őket, először egy olyan szemszögből, amely a termelési rendszert emeli ki, majd egy olyanból, mely az üzleti szervezetre összpontosít, majd végül egy olyanból, amely a készségformálás folyamatára irányul. A kihívás az, hogy olyan fogalmi szemszögeket kell létrehozni, amelyek képesek megragadni mind az egyes területek meghatározó vonásait, mind az azokat alakító és átalakító összekapcsolódásokat. A hármas látás segítségünkre lehet!”

 

A szövegrészlet Michael H. Best: Hogy történik valójában a növekedés? című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban valamint a Bölcs Várban található könyvesboltunkban!