Említsük csak meg Arisztotelész nevét bárkinek, a legtöbben visszakérdeznek: „Ki?” Furcsa ezt hallani, mivel Arisztotelész különböző elméletei évszázadokon keresztül igencsak domináltak a nyugati gondolkodásban és tudományágakban, a logikától a drámáig, a fizikától a politikáig, a metafizikától az etikáig. A világot, amelyben élünk, ma is sokféleképpen alakítják ötletei, alapelvei és kategóriái. Amint azt már önök is észrevehették, e könyvben is többször megemlítettük a nevét, mielőtt elérkeztünk a róla szóló fejezethez.

Arisztotelészt is ugyanúgy zseninek mondhatjuk, mint tanítómesterét, Platónt, és ő az egyetlen filozófus, aki vetekedhet azzal a hatással, amelyet Platón elért a filozófia története kapcsán. A célfotó szerint mégis Platón a befutó, mert Arisztotelész volt az ő tanítványa, pontosabban Platón Akadémiájának oszlopos tagja. A filozófia iskoláját Platón alapította Athénban Kr. e. 387-ben. Itt tanult Arisztotelész, majd tanított több mint tizennyolc évig. Bár ő volt Platón legfőbb tanítványa, mégsem másolta szolgai módon Platón gondolkodásmódját. Mint minden jó tanuló diák, ô is változtatta és fejlesztette mestere néhány elméletét, míg megint másokat elutasított.

A legtöbb embernek Arisztotelész neve hallatán azonnal a híres sor jut eszébe a Monty Python Bruces’ Philosophers Song (Bruce filozófus-dala) című vicces dalából, melyben híres filozófusokat, nagy gondolkodókat vádolnak meg komoly alkoholfogyasztással. A dalban utalnak arra, hogy Arisztotelész igencsak megszállottja volt az alkoholnak. Az inspirációt még az is adta, hogy „Aristotle” (Arisztotelész) rímel a „bottle” (palack) szóval, mindemellett persze szellemesen ironikus is, hiszen Arisztotelész erkölcsi teóriája alapvetően mindenben mértékletességet javasol, így az alkoholban is, ami nyilvánvalóan nem kerülte el a Monty Python csapat oxbridge-i csapásait.

Arisztotelész bő terjedelemben írt az etikáról Nikomakhoszi etika című tanulmányában, amely a címét talán Arisztotelész fia, Nikomakhosz után kapta, aki szerkesztője is lehetett a munkának, de az is lehet, hogy a címben Arisztotelész szintén Nikomakhosz nevű apjára utal, akinek a művet ajánlotta. A Nikomakhoszi etika általánosságban véve Arisztotelész legtökéletesebb és egyben legfontosabb műve az etikáról, amelyet a legszélesebb körben olvasnak és tanulmányoznak ma is. Nevéhez fűződik az Eudémoszi etika megírása is; ennek címét a mester diákja, a rodoszi Eudémosz ihlette, aki szerkesztette is az anyagot. Ide tartozik még A nagy etika (Magna Moralia), Az erényekről és a bűnökről című műve. A tudósok régóta vitatkoznak azon, hogy e két utóbbi tanulmányt valóban Arisztotelész írta-e. A legtöbben azt állítják, hogy nem, ezek inkább korai követői által írt, az arisztotelészi nézetekhez hű összegzések. Arisztotelész legkorábbi követői peripatetikus iskolájának tanítványai. Ezt az iskolát Arisztotelész azon szokásáról nevezték el, hogy szeretett sétálni tanítványaival a Líceum körül, amely Apollón Lükeiosz temploma Athénban. Séta közben jó dolog gondolkodni, beszélgetni, kivéve, ha nagy a forgalom, ami azért fordult elő, mert Arisztotelész előadásai közben a diáknak a szó szoros értelmében követnie kellett tanárát, és lépést tartania vele mind fizikai, mind pedig szellemi síkon.

A Nikomakhoszi etika Arisztotelész Líceumban tartott előadásai alapján íródott. Arisztotelész kétségkívül azon nagy filozófusok egyike, akik végső soron az etikát tanulmányozták. Ízig-vérig kielemez mindent, hogy eldönthesse, hogyan kellene élnünk, tekintettel arra, mit tudunk magáról az életről. Bizonyos szempontból Arisztotelész valóban életmódguru, mert széleskörűen tanácsokat osztogat, hogyan kellene élnünk és irányítanunk magunkat létezésünk minden területén, annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki az életünkből, hogy emberi lényként elérjük valódi teljesítőképességünk határait, kiviruljunk és átéljük az igazi boldogságot. Jó néhány filozófus állítja, hogy Arisztotelész Nikomakhoszi etikája valójában egyfajta életvezetési tanácsadásként és etikettként szolgált a görög arisztokrácia számára. Kétségtelenül sok igazság van ebben, és a történelem a tanúja, hogy a legfelsőbb körökbe tartozó embereknek akkor mennyire szükségük volt, és igazán ma is szükségük van olyan értelmes tanácsokra, amelyeket Arisztotelész ajánlott azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjünk jobban.

Bármilyen közönségnek is írt Arisztotelész akkoriban, sok tanácsa manapság is éppen annyira vonatkozik minden élőlényre, kortól, nemtől, fajtól, vallástól, társadalmi pozíciótól és a Twitter-követők számától függetlenül. Századokon keresztül számos generáció lelt értékes tanácsra Arisztotelész erkölcsi elméletében, és nem véletlen, hogy szellemi öröksége ilyen jól kiállta az idő próbáját. Ennek ellenére Arisztotelész erkölcsi teóriájának vannak olyan elemei, amelyek a modern gondolkodású ember egyenjogúságról, igazságról és irgalomról szóló keresztény, kanti, demokrata és szocialista eszmékkel teletömött elméje számára a legjobb esetben is idegenek, legrosszabb esetben pedig meglehetősen sokkolóak.

 

A szövegrészlet Gary Cox: Hogyan legyünk jók? című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban!