Nemrégiben amerikaiak egy csoportját megkérdezték, mit gondolnak egyes jelentős hírverést kapott új technológiákról, amelyek várhatóan nagy szerepet játszanak majd jövőnkben. Az eredmény legalábbis lehangoló volt – a digitális eszközökre nézve pedig végképp. A Pew Research által készített felmérés szerint az amerikaiak 73%-a nagyon vagy valamennyire aggódik a világért, ha ott a robotok és számítógépek számos emberi munkát képesek elvégezni, és a válaszadók 76%-a úgy nyilatkozott, hogy szerintük a munkahelyek automatizálása fokozni fogja a gazdasági egyenlőtlenségeket. A megkérdezettek pontosan 75%-a kételkedett abban, hogy a gépek miatt munkájukat elvesztő emberek számára jobban fizető állásokat hoznának létre.

Az önvezető járművek (autonomous vehicles – AV-k) sem kaptak sokkal jobb értékelést: az amerikaiak 56%-a azt mondta, sosem bízna meg ebben a technológiában annyira, hogy ilyen járműben utazzon. Noha az önvezető járművek értékesítésében szerepet játszó egyik elsődleges érv éppen az, hogy idővel ki fogják iktatni a halálos járműbaleseteket, a Pew válaszadóinak 30%-a mondta azt, hogy az AV-k éppen ennek az ellenkezőjét teszik majd – megnövelik a közúti balesetek számát. Nem meglepőek ezek a megállapítások, ha azt nézzük, hogy az új technológiák, amelyeket épphogy elkezdtünk megszokni, manapság többségükben kétélű fegyvert jelentenek. Némelyikük már most jó hatással van a világra. Életünk legfontosabb eseményei – amilyen egy ház- vagy autóvásárlás vagy egy esküvő előkészítése –, ahogy a hétköznapi ház körüli teendők is, mint a vásárlás, leegyszerűsödtek, kényelmesebbé váltak és a személyre szabásnak köszönhetően felértékelődtek. Az információ, ami után korábban órákig vagy napokig kutattunk, ma már kéznél van. A lassan változó, nem hatékony iparágak üzleti modelljei modernizálódnak, alapfeltevéseik megkérdőjeleződnek. Soha nem volt még ennyire könnyű fenntartani a kapcsolatot egymással és közösségeinkkel.

Mégis a nyilvánvaló pozitívumok ellenére, amelyek útján az embert szolgálja, a híradások tele vannak a technológia könyörtelen sötét oldaláról szóló főcímekkel: hogyan hat ki a munkahelyekre és vagyoni helyzetünkre, hogyan tör be magánéletünkbe és politikai rendszereinkbe, milyen fura elszigeteltséget teremt a közösségi média, milyen félrevezető hírek és csatornák manipulálják az igazságot, hogyan történik az online zaklatás és hasonlók. A felsorolás hosszú és vészterhes. Mivel ennyire készségesen beengedjük az életünkbe az új technológiát – hardvert, szoftvert, platformokat és appokat –, akkor is, ha félünk tőle, az általa egyénnek és globális közösségnek okozott károk roppant méretűek és szinte visszafordíthatatlanok lesznek. Hamarosan meg kell hoznunk a technológiák bevezetéséről és használatáról szóló nehéz döntéseket. Ha elég gondosak vagyunk, ha elfogulatlanul beazonosítjuk a technológia nemkívánatos elemeit és kiemeljük kedvező vonásait, akkor talán döntéseink pozitív eredményekre vezetnek és ellensúlyozzák a negatív következményeket. Ki kell dolgoznunk azokat a tudományágakat, gyakorlatokat és szabályokat, amelyek az ember segítségére lesznek e nehéz döntések során; ha pedig támadást intézünk a technológia túlzott használata ellen, meg kell védenünk egymást az ennek nyomán létrejövő online megtorlások, tekintélyvesztés vagy megélhetésünk veszélyeztetésének kockázatától. Öt azonnali lépés tehető a technológia féken tartására. Ezek mindegyike alapvető és nélkülözhetetlen: (1) készségfejlesztéssel kell felkészülnünk a digitális világra; (2) meg kell akadályoznunk az adatokkal való visszaélést; (3) meg kell erősítenünk a civil társadalom szerepét a magánszféra védelmét szolgáló megoldások megtalálásában és a technológia szigorúbb szabályozásában; (4) ki kell alakítanunk a mesterséges intelligencia kontrollját; és (5) javítanunk kell személyes magatartásunkon, és leküzdenünk a technológia iránti „étvágyunkat”.

 

A szövegrészlet Blair H. Sheppard: Tíz év múlva itt az éjfél című könyvéből származik.

A könyv megvásárolható a webshopunkban!