Coachtanárként már többször észrevettük, hogy a coachok nagyon gyakran nem aknázzák ki teljesen ezt a kompetenciát. Fontos, hogy a coach milyen mélységben és mértékben járja körül a coachingmegállapodást, amelynek része az ügyfél által a közös munka során elérni kívánt eredmény. Összegezzük most ezeket az iránymutatásokat és követelményeket, hogy világossá váljon, mi szükséges ehhez a kompetenciához. A coachingmegállapodások 1. és 2. szintje a gondos és alapos coachmunkára fókuszál. A coach által a 3. szinten mutatott kompetencia, miszerint a coach a coachingülések elején megállapodást kínál és tart fenn, azonban további részletezést igényel.
Az újonnan képzett coachok úgy érzik, minél hamarabb a coaching tárgyára és céljára kell terelniük a szót, hogy aztán így rátérhessenek az ügyfél coacholásának „igazi munkájára”. Sokszor nem értik és ezért nem veszik figyelembe, hogy milyen mély, kiaknázásra váró területet jelent az elején az ügyféllel folytatott alaposabb és részletesebb feltárás, amikor mélységében ismeri meg a coach, mit akar elérni az ügyfél, és miért fontos ez a számára. Valójában a coachingmegállapodás létrehozása olyasvalami, ami az ülés első részében alakul ki, de van, hogy egy egész ülést vesz igénybe az, hogy teljes mértékben feltárjuk és tisztázzuk a coachingmegállapodás összetevőit: az ülés témáját, célját, elvárt eredményét. A folyamatot nem kell az ülés első néhány percén belül automatikusan elvégezni, valójában a beszélgetés bármelyik pontján újra fel lehet venni a fonalat, és további részleteket lehet feltárni a pontosabb fókusz megtalálásához. Míg természetesen minden coachingbeszélgetés különbözik, és megvan a maga egyedi íve, üteme, ám van egy olyan felépítés, amely a segítségünkre lehet ennek a kompetenciának az elsajátításában.
Képzeljünk el egy egyszerű szerkezetet, amely minden történetre, könyvre, riportra, tanulmányra, esszére vagy megbízásra igaz: van eleje, közepe és vége. Ugyanez a helyzet a coachinggal is, és fontos, hogy mindhárom fázist teljesen kiaknázzuk. Az, hogy mennyire hatékonyan foglalkozunk az egyik résszel, óhatatlanul hatással van arra, hogyan tudunk foglalkozni a másik kettővel. A coachingmegállapodás alapos végigbeszélése például kétségtelenül megmutatja az ügyfélnek – és így a coachnak is – azt, hogy milyen irányt vehet a munka. Segít továbbá meghatározni a legmegfelelőbb irányt, valamint azonosítani a potenciálisan fontos körülményeket, összefüggéseket és információkat, amelyek alátámasztják a coachingban végzett ügyfélmunka jelentőségét. Emellett a coachingmegállapodás (coachingszerződés) alapos feltárása azt is jelenti, hogy a coaching lezárása és a következő lépések meghatározása könnyebben megtörténik, hogy ha tisztában vagyunk azzal, mit akart igazán elérni az ügyfél az ülés folyamán. Így mindkét fél újra meg tudja vizsgálni a megállapodást abból a szempontból, hogy az ügyfél a céljai és eredményei maximalizálásával mennyire viszi tovább a munka eredményeit a saját életébe az ülés után. Sőt akár azt is mondhatjuk, hogy egy egész coachingülést is felhasználhatunk arra, hogy ezt az alapozást jól elvégezzük, és a coach az összes alapkompetenciát a coaching megállapodás/ szerződés érdekében használni tudja. Gyakran tényleg ennek a kompetenciának a mélysége különbözteti meg a kezdő coachot a már tapasztaltabb, hatékonyabb coachtól. A kezdők hajlamosak arra, hogy siettessék a megállapodást/szerződést, míg a tapasztaltabb coachok megértik, miért értékes a teljes feltárás a megállapodás kialakításában. Nem csoda hát, hogy a mantránk így hangzik: Ne siettesd!
A coachingmegállapodások (coachingszerződések) mélysége
Miután megértettük, miért érdemes ezt a kompetenciát alaposan végigvenni, nézzük meg részletesebben, hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani. Először is, szeretnék rávilágítani „az ülésen” kifejezésre, amikor a jelen kompetencia bizonyos szempontjait írjuk le. Amikor egy ügyfél bejön egy coachingbeszélgetésre, és a coach megkérdezi tőle, min szeretne dolgozni, lehet, hogy az ügyfél arról ad információt, hogy „odakint” az életében mit akar megtörténtnek látni, elérni, megváltoztatni stb. Ilyeneket mondanak: „Javítani akarok a csapatommal való kapcsolatomon”; „Rá akarok jönni, mi a következő lépés a karrieremben” „Egészségesebb akarok lenni”. Ezek a célok nemcsak valóban nagyon átfogóak, hanem olyanok is, amelyek végső soron a coachingkontextuson kívül, az ügyfél mindennapi életének részeként valósulnak meg. Ha felfedtük és megértettük, mit akar az ügyfél „odakint” elérni, a mi szerepünk annak a feltárása, hogy az ügyfél a coachingülés során milyen munkát szeretne végezni, és milyen eredményt kíván elérni a nagyobb cél érdekében.
Ezáltal nemcsak azt tudjuk meg, mi a cél „odakint”, hanem azt is, hogy „idebent” meddig akar eljutni, a téma melyik szeletével akar elsőként foglalkozni. A célok további feltárása nemcsak abban segít, hogy világosan lássuk a konkrét coachingot, hanem abban is támogatást nyújt, hogy az ügyfél tényleg át tudja gondolni, mit akar elérni, és min akar dolgozni. Ez lehet nagyon izgalmas is, hiszen a mélyebb vizsgálódás révén az ügyfél megváltoztathatja vagy átalakíthatja az ülés célját a menet közben megtapasztalt fontos felismerések mentén. Ha több alkalommal dolgozunk együtt, kialakulhat egy átfogó cél az egész coachingfolyamatra nézve (amelyet az 1. és a 2. szinten határoztunk meg közösen). Mindemellett minden egyes coachingülést illetően is meghatározhatunk egy-egy konkrét eredményt, amelynek az elérése fokozatosan közelebb visz az átfogó célhoz.
A szövegrészlet Jonathan Passmore, Tracy Sinclair: Így lehetsz coach című könyvéből származik.
A könyv megvásárolható a webshopunkban!